A kormány folytatja a gazdaságvédelmi pénzszórást, a járványpénzből az egészségügy helyett a hírszerzés is kapott

Újabb 213 milliárd forintot osztogatott el a kabinet.

A kormány áprilisban a koronavírusjárvány kitörésekor mintegy 1345 forintnyi idei költségvetési kiadást zárolt, és azt a frissen létrehozott gazdaságvédelmi alapba csoportosította át, mondván ezekből a pénzekből fogja a gazdasági visszaesést fékezni. A magyar kabinet – azonban a világ más kormányaival szemben – nem vagy csak kis részben koncentrált a kieső lakossági jövedelem pótlására, a munkanélkülivé vált munkavállalók mikró- és egyéni vállalkozók támogatásra, hanem ehelyett a pénz nagy részét a korábbi években megszokott módon a NER-közeli infrastrukturális beruházásokba ölte.

Míg más kormányok állampolgári jogon szociális támogatást osztogattak, vagy épp kifizették minden brit vendéglős éttermi számlájának felét – vagyis fenntartotta a fogyasztást, ezáltal a munkahelyeket, addig a Orbánék stadionokra, egyházi támogatásokra, közút- és vasútberuházásokra fordították a gazdaságvédelmi alapot. Az eredmény közismert: a magyar GDP második negyedévben 13,5 százalékkal csökkent, ez az egyik legnagyobb visszaesés az EU-ban, a zuhanási versenyben csak azon országok tudták a magyar gazdaságot megelőzni, amelyeket komolyan érintett koronavírus-járvány. Az alap a nyár közepére kiürült, de mivel az felülről nyitott, a hiány és az adósság növelésével a kormány tovább tudja folytatni a kifizetéseket.

A szerda este megjelent Magyar Közlöny tanúsága szerint a teljesen kiürített gazdaságvédelmi alapból további 206 milliárd forintot osztottak szét – vagyis ennyivel növelték a hiányt és az államadósságot. A döntések sorát mindenre jut pénz, csak gazdaságvédelemre nem:

- 36,9 milliárd forintot kap a honvédség beruházásokra

- 9,2 milliárdot a büntetés végrehajtás

- 3,7 milliárdot a Belügyminisztérium informatikai fejlesztésekre

- 5,4 milliárdot a Pénzügyminisztérium Pest megyei fejlesztésekre

- 12 milliárdot az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vasúti fejlesztésekre

- 60 milliárdot az ITM közúti beruházásokra

- 35 milliárdot az ITM az egészségipari fejlesztésekre, miközben ehhez még programja sincs a kormánynak, ráadásul korábban már 50 milliárdot kapott erre a célra a Pénzügyminisztérium is.

- 4 milliárd jut a külügy nagykövetségeinek pluszkiadásaira

- 2 milliárdot kap az EMMI szociális és gyermekvédelmi célokra

- 3,8 milliárd mehet sporttámogatásokra,

- 2,9 milliárd Magyra Turisztikai Ügynökség közelebbről meg nem nevezett„szakmai” feladataira

- 7,6 milliárd a Magyar Állami Operaház az épületeinek kitartározásra.

A kormány áprilisban létrehozta a járvány elleni védekezési alapot is, kifejezetten arra a célra, hogy az egészségügynek teremtsen többletforrást. Az alapba kerültek ellenzéki önkormányzatoktól elvont tízmilliárdok is, amit a kormány azzal indokolt, hogy a járvány elleni védekezésből a településeknek is ki kell venni a részüket.

Most a kormány 7,1 milliárdot vett ki a járvány elleni alapból. Ám az egészségügy helyett egészen más célokra ment el a pénz:

- 933 milliót kapott az ITM, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség működtetésre

- 5,3 milliárdot az ITM az egyetemek és főiskolák működtetésre

- 557 milliót az ITM többletfeladatokra

- 2,9 millió forintot a Információs Hivatal (a polgári hírszerzés), csak úgy közelebbről meg nem nevezett cél nélkül.