Előfizetés

A kormány folytatja a gazdaságvédelmi pénzszórást, a járványpénzből az egészségügy helyett a hírszerzés is kapott

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.09.10. 11:32
illusztráció
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Újabb 213 milliárd forintot osztogatott el a kabinet.
A kormány áprilisban a koronavírusjárvány kitörésekor mintegy 1345 forintnyi idei költségvetési kiadást zárolt, és azt a frissen létrehozott gazdaságvédelmi alapba csoportosította át, mondván ezekből a pénzekből fogja a gazdasági visszaesést fékezni. A magyar kabinet – azonban a világ más kormányaival szemben – nem vagy csak kis részben koncentrált a kieső lakossági jövedelem pótlására, a munkanélkülivé vált munkavállalók mikró- és egyéni vállalkozók támogatásra, hanem ehelyett a pénz nagy részét a korábbi években megszokott módon a NER-közeli infrastrukturális beruházásokba ölte. Míg más kormányok állampolgári jogon szociális támogatást osztogattak, vagy épp kifizették minden brit vendéglős éttermi számlájának felét – vagyis fenntartotta a fogyasztást, ezáltal a munkahelyeket, addig a Orbánék stadionokra, egyházi támogatásokra, közút- és vasútberuházásokra fordították a gazdaságvédelmi alapot. Az eredmény közismert: a magyar GDP második negyedévben 13,5 százalékkal csökkent, ez az egyik legnagyobb visszaesés az EU-ban, a zuhanási versenyben csak azon országok tudták a magyar gazdaságot megelőzni, amelyeket komolyan érintett koronavírus-járvány. Az alap a nyár közepére kiürült, de mivel az felülről nyitott, a hiány és az adósság növelésével a kormány tovább tudja folytatni a kifizetéseket. A szerda este megjelent Magyar Közlöny tanúsága szerint a teljesen kiürített gazdaságvédelmi alapból további 206 milliárd forintot osztottak szét – vagyis ennyivel növelték a hiányt és az államadósságot. A döntések sorát mindenre jut pénz, csak gazdaságvédelemre nem: - 36,9 milliárd forintot kap a honvédség beruházásokra - 9,2 milliárdot a büntetés végrehajtás - 3,7 milliárdot a Belügyminisztérium informatikai fejlesztésekre - 5,4 milliárdot a Pénzügyminisztérium Pest megyei fejlesztésekre - 12 milliárdot az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vasúti fejlesztésekre - 60 milliárdot az ITM közúti beruházásokra - 35 milliárdot az ITM az egészségipari fejlesztésekre, miközben ehhez még programja sincs a kormánynak, ráadásul korábban már 50 milliárdot kapott erre a célra a Pénzügyminisztérium is. - 4 milliárd jut a külügy nagykövetségeinek pluszkiadásaira - 2 milliárdot kap az EMMI szociális és gyermekvédelmi célokra  - 3,8 milliárd mehet sporttámogatásokra, - 2,9 milliárd Magyra Turisztikai Ügynökség közelebbről meg nem nevezett„szakmai” feladataira - 7,6 milliárd a Magyar Állami Operaház az épületeinek kitartározásra. A kormány áprilisban létrehozta a járvány elleni védekezési alapot is, kifejezetten arra a célra, hogy az egészségügynek teremtsen többletforrást. Az alapba kerültek ellenzéki önkormányzatoktól elvont tízmilliárdok is, amit a kormány azzal indokolt, hogy a járvány elleni védekezésből a településeknek is ki kell venni a részüket. Most a kormány 7,1 milliárdot vett ki a járvány elleni alapból. Ám az egészségügy helyett egészen más célokra ment el a pénz: - 933 milliót kapott az ITM, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség működtetésre - 5,3 milliárdot az ITM az egyetemek és főiskolák működtetésre - 557 milliót az ITM többletfeladatokra - 2,9 millió forintot a Információs Hivatal (a polgári hírszerzés), csak úgy közelebbről meg nem nevezett cél nélkül.  

Az MNB elzárja a banki pénzcsapokat

P. Zs.
Publikálás dátuma
2020.09.10. 10:11

Fotó: Népszava
A jegybank az év végéig meghosszabbította a bankok osztalékfizetési tilalmát a koronavírusra hivatkozva.
A magyar bankrendszer minden idők legmagasabb, 698 milliárd forintos nettó eredményét érte el a 2019-ben, ami 8,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, és 13,1 százalékos tőkearányos megtérülést jelent, ám ennek idei kifizetését még márciusban megtiltotta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a koronavírus-járvány okozta veszteséget finanszírozása véget. Bár az első félév nem rengette meg a magyar bankokat, sőt száz milliárdos osztalékot termeltek a zárva tartások ellenére, a szakértők szerint a nagy problémák majd a hitelmoratórium lejártát követően jöhetnek; ekkor derül ki, hogy mely háztartások lesznek januártól fizetésképtelenek. Ugyanez a helyzet a cégeknél: ott is sorozatos csődök várhatóak, amely veszteséget okozhat a bankoknak. A bankok a várható veszteségeikre már idén tartalékokat képeznek több, így az osztalékfizetés egyébként sincs napirenden, Az MNB tavasszal szeptember végéig tiltotta meg a tavalyi rekordnyereség utáni osztalékok kifizetést, ma ezt a tilalmat 2020 végéig hosszabbították meg – derül ki az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsának közleményéből. A jegybank emellett felszólítja a hitelintézeteket, hogy 2021. január 1-jéig hosszabbítsák meg az osztalékfizetés felfüggesztését, korlátozzák a nem javadalmazási célú részvény-visszavásárlásokat, illetve a változó javadalmazású kifizetéseket a javadalmazási politikájuk hatálya alá tartozó munkatársaiknak. A bankoknak fel kell készülniük a személyes helyett az esetleges újbóli írásbeli panaszügyintézésre és a jelzáloghitelekhez kötődő igazolások, dokumentumok ilyen módon való befogadására is- - közölte az MNB. Ha a járvány ismét erősödne, nem zárható ki, hogy a kormányzat indokoltnak látja majd a bankrendszeren belül az ügyfelek személyes panasztételi lehetőségének átmeneti korlátozását és ehelyett az írásbeli, digitális panaszügyintézés ismételt bevezetését (a járvány első hulláma nyomán erre vonatkozó idén áprilisi kormányrendeletet nyáron hatályon kívül helyezték). Az MNB az e helyzetre való felkészülés részeként részletes tájékoztatást nyújt a pénzpiac szereplőinek az ezzel kapcsolatos – az ügyfelek, intézmények biztonságát szavatoló – elvárásairól. Ez a panaszkezelés mellett egyebek közt a fiókok nyitvatartása, intézményi kommunikáció, ATM-es készpénzfelvétel és -befizetés témáira is kitér. A személyes banki ügyintézés arányának csökkentése, s ezzel együtt a hitelkérelmek gyors elbírálása és az üzletmenet-folytonosság biztosítása érdekében az MNB emellett egy további körlevelet is megjelentetett. Ez a lakó- és kereskedelmi ingatlanok értékbecslésének; a közjegyzői okiratba foglalt hitel- és biztosítéki szerződéseknek; illetve a jelzálogjog bejegyzése iránti kérelem igazolásának írásbeli, digitális benyújtásának részletes szabályait határozza meg a piaci szereplők számára a járvány ismételt erősödése esetén egy esetlegesen elrendelt veszélyhelyzet idejére. 

357,11 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.10. 08:09
Illusztráció: Shutterstock
Vegyesen mozgott a forint a vezető devizákkal szemben a bankközi devizapiacon.
Csütörtök reggelre az euró 357,11 forintra erősödött a szerda kora esti 356,76 forintról.
A frank jegyzése 330,91 forintról 331,38 forintra emelkedett, ugyanakkor a dollár árfolyama 302,24 forintról 302,12 forintra süllyedt.
Az euró erősödött a dollárral szemben, szerda kora este 1,1809 dolláron, csütörtökön reggel 1,1821 dolláron állt.