Előfizetés

Orbán: Nem lesznek általános lezárások, az országnak működnie kell

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.11. 09:38

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az emberek azt akarják, hogy az ország ne bénuljon meg újra – magyarázta Orbán Viktor, aki újfajta védekezést ígért, és többször odaszúrt Karácsony Gergelynek is.
A két járványhullám is különbözött, ezért a védekezés is eltérő lesz; van haditervünk a helyzet kezelésére – mondta Orbán Viktor a közrádiónak adott szokásos pénteki interjújában. Elmondása szerint ezt a „haditervet” a nemzeti konzultációban kapott válaszokra építették, az emberek pedig Orbán szerint ezúttal nem támogatják a kijárási korlátozások újbóli elrendelését.

Járványügyi „önök kérték”

A válaszok lényege sarkítva az, hogy Magyarországnak működnie kell, nem engedhetjük, hogy a vírus megbénítson minket – fejtegette a miniszterelnök. Épp ezért most nem lesznek általános óvoda és iskolabezárások, a védekezés inkább a kisebb fertőzési gócpontok gyors elkülönítéséről és az idősek, betegek megerősített védelméről fog szólni:
  • Az idősotthonokat, szociális otthonokat kórházakat lezárják, látogatási tilalmat vezetnek be, amit rendőri erővel is biztosítanak majd
  • Az iskolába való belépés előtt hőmérőzést vezetnek be
  • Tervezik, hogy hatósági árassá teszik a koronavírus-teszteket
  • Ingyenessé teszik az influenza-oltást az ezt igénylők számára
  • Kiterjesztik és szigorúan ellenőrzik a maszkhasználatot
A miniszterelnök a maszkhasználat fontosságát különösen hangsúlyozta, egyenesen úgy fogalmazott, hogy a BKV járatairól le kell dobni azokat, akik nem tartják be az előírásokat. A maszkviselés kötelességével tényleg egyéni szabadságjogokat csorbítunk, de ez kell ahhoz, hogy a többséget megóvjuk a fertőzéstől, mondta.
Mint Orbán beszámolójából kiderült, az iskolákat akkor sem zárják be egyből, ha egy-egy diák megfertőződött – ilyenkor előbb a tanuló közvetlen környezetében, majd az osztályban keresnek további betegeket és rendelnek el karantént. Egy teljes intézmény lezárására csak akkor kerül sor, ha a vírus biztosan kijutott az adott osztály közösségéből is (erre egyébként nagy az esély, hiszen egy tanár több osztályt is tanít, akikkel hosszú ideig egy légtérben van – a szerk).

Orbán: Karácsony ne levelet írjon, hanem végezze a dolgát

A műsorvezető, Nagy Katalin kitért arra is, hogy a fővárosi fenntartású kamaraerdei idősek otthonában egy nap alatt 29 koronavírus-fertőzöttet találtak, az egyik lakó pedig életét is vesztette, miután kórházba került. Orbán Viktor ezt láthatóan jó alkalomnak érezte ahhoz is, hogy odaszúrjon Karácsony Gergely főpolgármesternek ,aki korábban levélben kérte a tesztelés kibővítését és ingyenessé tételét, a tanárok ingyenes állami szűrését a miniszterelnöktől.
Szép dolog, hogy Karácsony Gergely levelet ír, de a főváros intézményfenntartóként inkább végezze a dolgát, hiszen emberéletekről van szó – mondta Orbán. A főváros egyébként hangsúlyozta, hogy a kormányhivatal semmilyen problémát nem talált az a kamaraerdei otthon legutóbbi ellenőrzésük során, a járványügyi védekezést pedig egy kormány által kirendelt intézményparancsnok segíti náluk.
A beszélgetésben szóba került a gazdaság járvány miatti megroppanása is, ez pedig szintén alkalmat jelentett Budapest bírálatához.  Orbán szerint különösen a turizmus és az idegenforgalom sínylette meg az elmúlt időszakot – a kormány ugyan pénzügyi támogatást adott belföldi turizmus életben tartására, de a főváros nem erre, hanem a külföldi turistákra épít szerinte, ezért itt a visszaesés itt okozott igazán nagy beszakadást.
Szerencsére a fővárosnak van még egy 100 milliárdos megtakarítása, még Tarlós István időszakából – ebből 50-60 milliárd forintot igazán a vendéglátóiparban, idegenforgalomban dolgozók és taxisok támogatására fordíthatnának – fejtegette Orbán.

Szavait némiképp árnyalja, hogy bár a kormány 150 milliárdnyi pályázati forrást biztosított a belföldi, vidéki turizmus támogatására, a budapesti vállalkozók pályázataira egy fillért sem adtak. Ráadásul, a kormány a járványügyi védekezésre sorozatosan vont el támogatásokat és adóbevételi jogokat a fővárosi kerületektől, amik közül többet később sem adnak vissza.

Ne Soros, hanem Kovács bácsi hitelezze az országot

Orbán arról is beszélt, hogy miként ellensúlyoznák a brutális, 13,5 százalékos gazdasági visszaesést: a belföldi kötvényvásárlásban látja a megoldást – szerinte főként itthon nagy a bizalom a hazai gazdaság iránt, a lakosságnál pedig óriási a készpénz-állomány, ezt kell befektetni megbízható értékpapírokba. Ahelyett, hogy Soros Györgyhöz vagy más bankárokhoz fordulnánk hitelért, inkább Kovács bácsi hitelezze az országot – fejtegette a miniszterelnök.

Trump felhívott a konyhában

Orbán arra is kitért, hogy a napokban Angela Merkel német kancellárral és több uniós vezetővel tárgyalt a szeptember végére tervezett uniós csúcs fontosabb témáiról – így a görög-török konfliktus miatt harapófogóba kerülő ciprusiak helyzetéről vagy éppen Európa és Kína kapcsolatairól. A miniszterelnök szerint már teljesen megszokottá vált, hogy a vezetők, különösen ha baráti viszonyban vannak, csak úgy felhívják egymást. Engem is tegnap este hívott fel éppen Donald Trump, a konyhában, hogy a járványhelyzetről és az amerikai választásokról beszélgessünk – fejtegette Orbán. Hozzátette,
az átlagember talán úgy gondolná, hogy ilyenkor védett vonalakról, biztosítással beszélgetnek, de ez már rég nem így van; ezzel kimondatlanul is, de megvédte külügyminiszterét, Szijjártó Pétert,

aki egy kormányzati tenderen jól futó nagyvállalkozó Szíjj László luxusjachtjáról telefonálgatott a belarusz válság ügyében.

718 új fertőzöttet találtak Magyarországon, meghalt egy beteg

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.11. 09:13

Fotó: Vajda János / MTI
A járvány kezdete óta most a legmagasabb az új esetek száma az országban.
718 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 10 909 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt egy idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 631 fő, 4014-en pedig már meggyógyultak. Az aktív fertőzöttek száma 6264 fő – közölték péntek reggel a kormányzati tájékoztató oldalon. Hozzátették: az aktív fertőzöttek 43 százaléka, az elhunytak 59 százaléka, és a gyógyultak 42 százaléka budapesti. 259 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 12-en vannak lélegeztetőgépen. Hatósági házi karanténban 25 117-en vannak, a mintavételek száma 517 222.   „Ahogy az új fertőzések adatai is figyelmeztetnek, a járvány nem ért véget, a második hullám hazánkat is elérte, az aktív fertőzöttek száma ismét emelkedik, ezért nagyon fontos továbbra is a fegyelmezettség, a beutazási korlátozások és az általános higiénés szabályok betartása. A vírus behurcolása jelenti a legnagyobb veszély a magyar emberek egészségére és munkájára, ezért ismét szigorodtak a külföldről való beutazás feltétételei. Alapszabály szerint külföldi állampolgárok nem léphetnek Magyarország területére, a külföldről hazatérő magyar állampolgároknak pedig kötelező a 14 napos hatósági házi karantén” – írják. Hangsúlyozzák, hogy a közösségi terjedés megfékezése érdekében továbbra is kerüljük azokat a helyeket, ahol zárt térben sokan vannak, lehetőleg tartsuk a szociális távolságot, gyakran és alaposan mossunk kezet, a maszkot viseljük az üzletekben és a tömegközlekedési eszközökön. Akinél külföldi tartózkodás vagy egyéb ok miatt hatósági házi karantént rendeltek el, az szigorúan tartsa be. Bárki, akinek tünetei vannak, ne menjen közösségbe, hanem maradjon otthon és telefonon értesítse háziorvosát. Ha mindezeket betartjuk, akkor el tudjuk kerülni a fertőzés terjedését és a további a mindennapi életünket korlátozó intézkedések bevezetését.
Az oldal térképe alapján eddig Budapesten (4735) és Pest megyében (1568) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Fejér (630), Hajdú-Bihar (410) és Komárom-Esztergom (407). A fertőzésben legkevésbé érintett megye Békés (68).

Meghaladta a 28 milliót a koronavírus-fertőzöttek száma a világon

Már 28 064 801 ember fertőződött meg világszerte a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 908 257, a gyógyultaké pedig 18 921 120 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem pénteki összesítése szerint. Egy nappal korábban 27 766 325 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 902 468, a gyógyultaké pedig 18 703 758 volt. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.

OECD: Magyarországon a tanárok 30-40 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a többi diplomás

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.11. 08:51
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Ráadásul hazánkban kell a legtöbbet dolgozni, hogy valaki elérje a legmagasabb fizetési kategóriát.
A magyar tanárok iskolatípustól függően 30-40 százalékkal kevesebbet keresnek, mint egy átlagos diplomás, ezzel a legnagyobbak között van a szakadék nálunk – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) most megjelent anyagából. A Portfolio összefoglalója szerint a szervezet adatai alapján a legnagyobb a lemaradás az általános iskola előtt,
az óvodákban és a bölcsődékben mindössze a diplomás átlagbér 61 százalékát vihetik haza a dolgozók.

A többi területen kicsivel jobb a helyzet: az általános iskolában és a középiskolák alsó évfolyamain tanító tanárok bére 66 százaléka az átlag diplomás bérnek, míg a középiskola felső évfolyamain az arány már eléri a 70 százalékot. A fenti 60-70 százalékos aránnyal a magyar tanárok a lista végén szerepelnek, a szervezet adatai szerint
csak Csehországban és az USA-ban alacsonyabb a tanárok átlagbére a többi diplomáshoz képest.

Az is látszik, hogy alig néhány országban keresnek a tanárok átlag felett, talán meglepő, de a rangsort Costa Rica vezeti, ahol az átlag tanár majdnem másfélszer annyit keres, mint a „sima diplomások”. Európában Litvániában, Portugáliában és Németországban van példa átlagon felüli pedagógusbérre. Az OECD kiemeli: világszerte megfigyelhető jelenség, hogy az oktatási kiadások legnagyobb részét a tanárok fizetése teszi ki, Magyarországon ez az arány 73 százalék volt 2017-ban. A felsőoktatásban a magasabb költségek miatt ez az arány alacsonyabb, 62 százalék. Magyarországon nem csak a többi diplomáshoz képest nagy a tanárok bérszakadéka, hanem a pedagógus szakmán belül is a legnagyobb a különbség. Máshol átlagosan 78-80 százalék a különbség a legalacsonyabb és a legmagasabb tanári bérek között, nálunk ez 148-165 százalék.
Az OECD-jelentés másik szomorú megállapítása a magyar tanárok szempontjából, hogy sehol nem kell annyit dolgozni, mint nálunk, hogy valaki elérje a legmagasabb fizetési kategóriát. Magyarországon
42 év munka után érheti el a top fizetést egy tanár a középiskola alsó évfolyamain.

Ausztráliában, Új-Zélandon vagy Skóciában 8-10 év, mire valaki eléri a legmagasabb fizetési kategóriát. A magyarhoz hasonlóan lassú előrejutás csak Szlovákiában és Spanyolországban van, ott 40 év körül van a fenti érték. A régióban Lengyelországban ez például 20 év, Szlovéniában 25 év, Csehországban pedig 32 év.
Az oktatási rendszer túlterheltségével kapcsolatban is több mutatót határozott meg az OECD, melyek összességében nem mutatnak kiugró munkaterhelést Magyarország esetében. Az évi átlagos tanítási óra egy átlagos magyar tanár esetében
1318 óra az óvodákban és a bölcsődékben, 652 óra az általános iskolákban és a középiskolák alsó évfolyamain és 648 óta a felsőbb évfolyamokon.

Ezek közül csak az első haladja meg a nemzetközi átlagot, a többi kategóriában elmaradunk attól. Az OECD korábbi jelentése szerint ennek oka az átlagnál hosszabb magyar nyári szünet.
Az OECD kiemeli, hogy a legtöbb tagállamban a pedagógusok jelentős része eléri majd a nyugdíjkorhatárt a következő években, miközben több országban is emelkedőben van az iskoláskorúak száma, vagyis pótolni kell a kieső munkaerőt. Magyarországon
az általános iskolákban mindössze 6 százalék a 30 év alatti tanárok aránya, ami fele a nemzetközi átlagnak. A középiskolákban pedig még ennél is alacsonyabb ez az arány, 3-4 százalék.