Előfizetés

Legalább 28 állatfajt sikerült megmenteni a kihalástól 1993 óta

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.11. 10:23

Fotó: CORDIER Sylvain / hemis.fr / AFP
Az intézkedéseknek köszönhetően nem pusztult ki többek között a Puerto Ricó-i amazon, a fekete gólyatöcs, a Przsevalszkij-ló és az ibériai hiúz sem.
Legalább 28 madár- és emlősfajt mentettek meg a kihalástól természetvédelmi akciók eredményeként 1993 óta – derült a brit Newcastle-i Egyetem és a BirdLife International szervezet friss kutatásából. A nemzetközi kutatócsoport a Conservation Letters című tudományos lapban kiadott tanulmányban mutatta be becslései eredményét. 
A tudósok úgy vélik, hogy 21-32 madárfaj és 7-16 emlősfaj kihalását előzték meg 1993 óta.  A megmentett fajok között van mások mellett a Puerto Ricó-i amazon (Amazona vittata), a fekete gólyatöcs (Himantopus novaezelandiae), a Myrmotherula snowi nevű madár, a Przsevalszkij-ló (Equus ferus przewalskii) és az ibériai hiúz (Lynx pardinus).
A jelentés kiemeli a leggyakoribb intézkedéseket, amelyek hozzájárultak ezeknek a fajoknak a megmentéséhez. 21 madárfaj javát szolgálta az invazív fajok kontrollálása, 20 fajét az állatkertekben és gyűjteményekben végzett munka és 19 faj kovácsolt előnyt az élőhelyek védelméből. Tizennégy emlősfaj számára járt haszonnal az új törvények, intézkedések meghozatala, kilenc számára volt hasznos a faj ismételt betelepítése egy élőhelyre, valamint az állatkertekben és gyűjteményekben való gondozása.
A kutatásban részt vett a BirdLife nemzetközi szervezet, a római Sapienza Egyetem és a Londoni Zoológiai Társaság is. A kutatócsoport 137 szakértőtől gyűjtött információkat a legveszélyeztetettebb madarak és emlősök populációinak méretéről, fenyegetettségéről és az érdekükben hozott intézkedésekről, hogy felbecsüljék, vajon az adott faj kihalt volna-e azok hiányában. Eredményeik szerint az intézkedések nélkül a kihalási ráta 3-4-szer nagyobb lett volna. 

Elindult az első bodrogi PET Kupa

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.11. 09:39

Fotó: Vajda János / MTI/MTVA
Új vizeken: Sárospataktól Tokajig gyűjtik a hulladékot a PETkalózok.
Tiszai sikerekkel a hátuk mögött  új vizekre eveznek a petkalózok, a PET Kupa környezetvédelmi, hulladékgyűjtő versenye először indul a Bodrogon. A vírushelyzetre tekintettel korlátozott létszámban és rendkívüli óvintézkedések bevezetése mellett történik a közösségi folyótakarítás. A résztvevők várhatóan több tonna, főként műanyag hulladéktól tisztítják meg a folyót, miközben felfedezik a Bodrog menti települések különleges kulturális értékeit és a folyó sokszínű természeti kincseit. Az I. Bodrogi PET Kupa Áder János köztársasági elnök fővédnökségével, Révész Máriusz felelős kormánybiztos védnökségével, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium fő támogatásával valósul meg – olvasható a szervezők közleményében.

Tiszta Tisza, Boldog Bodrog

A PET Kupa először az I. Tisza-tavi Kupával tavaly távolodott el a felső Tiszától. A nyolc éve rendszeresen megtartott tiszai versenyeknek és az év közben szervezett akcióknak köszönhetően mostanra összesen 86 tonna szennyező anyagot gyűjtöttek össze, amelynek során egyes folyószakaszokat sikerült teljes mértékben tisztán visszaadni a természetnek. Egyre több tudás és tapasztalat halmozódott fel a hulladékgyűjtés és a hulladék feldolgozásának területén, amelyet a szervezők szeretnének megosztani, kiterjeszteni a Tisza egész hosszára, és az olyan fontos mellékfolyóra, mint a Bodrog. 
A Tisza csodás környezeti, kulináris és kulturális adottságokkal rendelkező mellékfolyója ugyanis szintén szenved a műanyagáradat okozta káros következményektől, mivel két ága, a Latorca és az Ung Szlovákián át Ukrajnából érkezik hazánkba. A hulladékhelyzetet a PET Kupa zászlóvivői még a téli időszakban feltérképezték a TrashOut hulladéktérképező mobil applikáció segítségével, az alkalmazás a PETkalózoknak is pontosan megmutatja a megtisztítandó szakaszokat. A korábban és a verseny során regisztrált, majd megtisztított hulladéklelőhelyeket egy online felületen, a Tiszta Tisza Térképen lehet legjobban követni. A versenyben lévő csapatok PETákokban számolt pontszámait a Tiszta Tisza Applikációban összesítik.
A hulladékgyűjtés mellett a szervezők és helyi partnereik szüreti felvonulással, helytörténeti előadással és filmvetítésekkel is készülnek. A csapatok Bodrogolaszi, Olaszliszka és Bodrogkisfalud érintésével tisztítják a folyót, majd szeptember 13-án délután Rakamaznál érnek célba.    
A PET Kupa célja, hogy minél gyorsabban, hatékonyabban és egyre nagyobb területek tisztuljanak meg, ezért több embert, helyi közösségeket is szeretne bevonni a szennyezés felszámolására. Az elkötelezett, ezúttal bodrogi közösség biztosítja a program tartalommal való megtöltését, segít a lebonyolításban és a helyi diákok, civilek és vállalkozók bevonásában, megszólításában. A megvalósításban a szervezőknek sokat segítenek a helyi települések, különösképp Sárospatak és Olaszliszka önkormányzatai, akik csapattal is részt vesznek a versenyen. A szervezők helyi partnere a Bodrog minden zugát ismerő, evezőtúráiról is közismert hajdúböszörményi Zöld Kör. A résztvevők vízi biztonságáról a Felső Tiszán már többszörösen bizonyított Sonar Egyesület gondoskodik, a hulladékkezelést a szervezők állandó szakmai partnere, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége koordinálja.

WWF: 1970 óta harmadára csökkent a vadon élő állatok populációja

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.10. 16:20

Fotó: Bruno Guenard / AFP/Biosphoto
A természet utolsó segélykiáltása a csütörtökön publikált Élő Bolygó Jelentés; a fajok ötöde kihalhat ebben az évszázadban.
A WWF kétévente megjelenő Élő Bolygó Jelentése a bolygó aktuális állapotát és az emberi tevékenység hatását mutatja be tudományos alapokon nyugvó adatokra támaszkodva. A 125 szakértő bevonásával készült dokumentum csaknem 4400 gerinces állatfaj mintegy 21 ezer populációjára terjed ki, áttekintést adva a természeti világ jelenlegi állapotáról. A jelentés 2020-as kiadásában világosan látható: 
a természet felbolydult.

„Rendszerszintű változásra van szükség az élelmiszer-termelésben, az energia előállításában, tengereink kezelésében és a nyersanyagok felhasználásában. De mindezek felett leginkább a hozzáállásunkon kell változtatni: ahelyett, hogy a természetre úgy tekintünk, hogy »jó, ha van«, el kell fogadnunk végre, hogy a legnagyobb és egyetlen szövetségesünk az egyensúly helyreállításában” – fogalmazott David Attenborough természettudós, a WWF nagykövete. A természettől való elidegenedésünk egyik komoly megnyilvánulása az egész világot érintő koronavírus-járvány, ami egyértelműen rámutat az emberek és a bolygó egészsége közötti összefüggésekre és arra, hogy nem folytathatjuk ott, ahol abbahagytuk.

Kritikus az állapot

Az idei Élő Bolygó Jelentésből kiderül: az 1970 és 2016 közötti időszakban az egész világon megfigyelt 4392 faj 20811 populációja döbbenetesen nagy mértékben, átlagosan 68 százalékkal zsugorodott. A leggyorsabb ütemben az édesvizek biológiai sokfélesége romlik: 300 év alatt a globális vizes élőhelyek mintegy 90 százaléka eltűnt, a megfigyelt 3741 édesvízi populáció (944 emlős-, madár-, kétéltű, hüllő- és halfaj) pedig átlagosan 84 százalékkal lett kisebb. 
Fran Price, a WWF International vezető munkatársa szerint az erdőirtás és a természetes élőhelyek elvesztése - amely az emberiség élelmiszertermelésével és fogyasztási szokásaival van összefüggésben - az elsődleges oka ennek a drasztikus csökkenésnek – írta az MTI.  Az édesvizekben élő fajoknál 84 százalékos volt a populációcsökkenés. A legsúlyosabban érintett állatok közé tartozik a keleti síkvidéki gorilla a Kongói Demokratikus Köztársaságban, valamint a jákópapagáj Ghánában.
A kutatók szerint a gyors ütemű erdőirtás kulcsszerepet játszik továbbá a zoonózisok - az állatokról emberre átkerülő betegségek - terjedésében. "Az erdők egyfajta védőhálóként szolgálnak, hogy távol tartsák ezeket a betegségeket az emberektől, vagyis minél nagyobb erdőterületeket irtunk ki, annál nagyobb az esélye, hogy szabadon engedünk valamit, aminek pusztító hatása lehet az emberiségre" – húzta alá Price.
„A mi évszázadunkban a vadon élő fajok egyötödét fenyegeti a kihalás az éghajlatváltozás következtében. A növények kihalási kockázata szintén hatalmas: a dokumentált növényfajkihalás az emlősök, a madarak és a kétéltűek együttes csökkenésének kétszerese. A bolygó élővilága kritikus állapotban van, és meg kell végre értenünk, a mi túlélésünk is ettől függ: gazdaságunk és egészségünk a természetre épül, és csak akkor leszünk képesek megóvni a biológiai sokféleséget és gazdasági egyensúlyt, ha ezt a tényt elfogadjuk” – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

A bolygó hangja

A jelentés A bolygó hangja című mellékletében (Voices for a Living Planet) a világ minden részéről fiatal és tapasztaltabb filozófusok, véleményvezérek, gyakorlati szakemberek osztják meg velünk, ők milyennek képzelik el az egészséges bolygót. 
A jelentés magyar kiadásának mellékletében hazai szerzők is kifejtették gondolataikat. Pribéli Levente, a Fridays For Future aktivistája többek között a lokális cselekvés fontosságát hangsúlyozta: „Amikor globális mutatókat nézegetünk, és a Földi élet sokféleségének csökkenéséről, összeomlásáról gondolkodunk, természetes, hogy lebénulunk a cselekvésben. Ha minden döntésünk globális hatását nézegetjük egyesével, egyértelmű, hogy kevésnek fogjuk érezni magunkat ahhoz, hogy ezen változtassunk. Ott viszont, ahol élünk, hatalmas hatásunk lehet. Ahhoz tudunk igazán kapcsolódni, arra tudunk igazán hatni, amit ismerünk, ami a közelünkben van”.
A WWF Magyarország a zöld helyreállítás reményében új normát hirdetett. „A hétpontos vállalás nemcsak elindít a cselekvés útján, de hangsúlyozza azt is, hogy mindannyiunknak fontos tudni, hinni és elfogadni, hogy a változás nem csupán a fiatalok, a világ másik végén élők vagy a még meg nem születettek ügye és érdeke. Érintettek vagyunk mindannyian és most kell készen állnunk. Tegyünk együtt fogadalmat, hogy a régi szokásainktól megszabadulva elindulunk a változás útján és újra egy család leszünk: ember és természet” – olvasható a szervezet közleményében.