Előfizetés

Hatnaposan pusztult el egy súlyosan veszélyeztetett gorillabébi New Orleansban

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.11. 12:35
Illusztráció
Fotó: BERND WUSTNECK/dpa Picture-Alliance / AFP
Halálának okát még nem tudni, a boncolásnak hetek múlva lesz eredménye.
Alig egy héttel a születése után, hatnaposan kimúlt egy gorillacsecsemő a New Orleans-i állatkertben, a faj a súlyosan veszélyeztetettek közé tartozik. A nyugati síkvidéki gorillabébi (Gorilla gorilla gorilla) születését csak múlt pénteken ünnepeltük, szerdán pedig már gyászolnunk kell – mondta Katie Smith, az állatkert szóvivője csütörtökön.
Eleinte úgy tűnt, a csecsemő jól van, a gondozók távolról figyelték őket, nehogy megzavarják az anya-kölyök párost. Szerda este azonban a kölyök gyengének és fásultnak tűnt, ezért állatorvoshoz vitték, aki azonban már nem tudta megmenteni – áll a közleményben.
A halál okát még nem tudják, de az állatkert vezetői szerint elképzelhető, hogy Tumaninak, a 13 éves anyaállatnak nem képződött elég teje. "A gorillák születése kockázatokkal teli, és sajnos az sem ritka, hogy egy először ellő nőstény elveszíti a kicsinyét" – idézte az állatkert közleménye Robert MacLeant, az Audubont állatkert vezető állatorvosát. A boncolás eredményét hetek múlva kapják meg.
Ron Forman, az Audubon Nature Institute elnöke elmondta, sok éve kezdték a munkát a gorillákkal, míg a múlt heti utód születéséig eljutottak. Praline, egy 24 éves nőstény az egyetlen gorilla, amely az állatkertben született, apját, Okparát, és anyját, Alafiát más állatkertekből szállították az Audubonban. A csecsemő a hetedik nyugati síkvidéki gorilla volt idén, amelyik az Állatkertek és Akváriumok Szövetsége nevű világszervezet valamelyik intézményében világra jött – írta e-mailjében Rob Vernon szóvivő.
A gorillák általában tízévesen hozzák világra első kölyküket, de tudnak ötévesen és 41 évesen ellő anyaállatokról is.
A Közép-Afrikában honos fajt 2007-ben nyilvánították súlyosan veszélyeztetetté élőhelyük zsugorodása, az ebola pusztítása és az orvvadászat miatt. Noha 2016-ban mintegy 362 ezresre becsülték a vadon élő populáció nagyságát, számuk évente 2,7 százalékkal fogy. Ebben az ütemben 2082-re több mint 80 százalékkal csökkenhet a népességük a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) becslései szerint.

Legalább 28 állatfajt sikerült megmenteni a kihalástól 1993 óta

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.11. 10:23

Fotó: CORDIER Sylvain / hemis.fr / AFP
Az intézkedéseknek köszönhetően nem pusztult ki többek között a Puerto Ricó-i amazon, a fekete gólyatöcs, a Przsevalszkij-ló és az ibériai hiúz sem.
Legalább 28 madár- és emlősfajt mentettek meg a kihalástól természetvédelmi akciók eredményeként 1993 óta – derült a brit Newcastle-i Egyetem és a BirdLife International szervezet friss kutatásából. A nemzetközi kutatócsoport a Conservation Letters című tudományos lapban kiadott tanulmányban mutatta be becslései eredményét. 
A tudósok úgy vélik, hogy 21-32 madárfaj és 7-16 emlősfaj kihalását előzték meg 1993 óta.  A megmentett fajok között van mások mellett a Puerto Ricó-i amazon (Amazona vittata), a fekete gólyatöcs (Himantopus novaezelandiae), a Myrmotherula snowi nevű madár, a Przsevalszkij-ló (Equus ferus przewalskii) és az ibériai hiúz (Lynx pardinus).
A jelentés kiemeli a leggyakoribb intézkedéseket, amelyek hozzájárultak ezeknek a fajoknak a megmentéséhez. 21 madárfaj javát szolgálta az invazív fajok kontrollálása, 20 fajét az állatkertekben és gyűjteményekben végzett munka és 19 faj kovácsolt előnyt az élőhelyek védelméből. Tizennégy emlősfaj számára járt haszonnal az új törvények, intézkedések meghozatala, kilenc számára volt hasznos a faj ismételt betelepítése egy élőhelyre, valamint az állatkertekben és gyűjteményekben való gondozása.
A kutatásban részt vett a BirdLife nemzetközi szervezet, a római Sapienza Egyetem és a Londoni Zoológiai Társaság is. A kutatócsoport 137 szakértőtől gyűjtött információkat a legveszélyeztetettebb madarak és emlősök populációinak méretéről, fenyegetettségéről és az érdekükben hozott intézkedésekről, hogy felbecsüljék, vajon az adott faj kihalt volna-e azok hiányában. Eredményeik szerint az intézkedések nélkül a kihalási ráta 3-4-szer nagyobb lett volna. 

Elindult az első bodrogi PET Kupa

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.11. 09:39

Fotó: Vajda János / MTI/MTVA
Új vizeken: Sárospataktól Tokajig gyűjtik a hulladékot a PETkalózok.
Tiszai sikerekkel a hátuk mögött  új vizekre eveznek a petkalózok, a PET Kupa környezetvédelmi, hulladékgyűjtő versenye először indul a Bodrogon. A vírushelyzetre tekintettel korlátozott létszámban és rendkívüli óvintézkedések bevezetése mellett történik a közösségi folyótakarítás. A résztvevők várhatóan több tonna, főként műanyag hulladéktól tisztítják meg a folyót, miközben felfedezik a Bodrog menti települések különleges kulturális értékeit és a folyó sokszínű természeti kincseit. Az I. Bodrogi PET Kupa Áder János köztársasági elnök fővédnökségével, Révész Máriusz felelős kormánybiztos védnökségével, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium fő támogatásával valósul meg – olvasható a szervezők közleményében.

Tiszta Tisza, Boldog Bodrog

A PET Kupa először az I. Tisza-tavi Kupával tavaly távolodott el a felső Tiszától. A nyolc éve rendszeresen megtartott tiszai versenyeknek és az év közben szervezett akcióknak köszönhetően mostanra összesen 86 tonna szennyező anyagot gyűjtöttek össze, amelynek során egyes folyószakaszokat sikerült teljes mértékben tisztán visszaadni a természetnek. Egyre több tudás és tapasztalat halmozódott fel a hulladékgyűjtés és a hulladék feldolgozásának területén, amelyet a szervezők szeretnének megosztani, kiterjeszteni a Tisza egész hosszára, és az olyan fontos mellékfolyóra, mint a Bodrog. 
A Tisza csodás környezeti, kulináris és kulturális adottságokkal rendelkező mellékfolyója ugyanis szintén szenved a műanyagáradat okozta káros következményektől, mivel két ága, a Latorca és az Ung Szlovákián át Ukrajnából érkezik hazánkba. A hulladékhelyzetet a PET Kupa zászlóvivői még a téli időszakban feltérképezték a TrashOut hulladéktérképező mobil applikáció segítségével, az alkalmazás a PETkalózoknak is pontosan megmutatja a megtisztítandó szakaszokat. A korábban és a verseny során regisztrált, majd megtisztított hulladéklelőhelyeket egy online felületen, a Tiszta Tisza Térképen lehet legjobban követni. A versenyben lévő csapatok PETákokban számolt pontszámait a Tiszta Tisza Applikációban összesítik.
A hulladékgyűjtés mellett a szervezők és helyi partnereik szüreti felvonulással, helytörténeti előadással és filmvetítésekkel is készülnek. A csapatok Bodrogolaszi, Olaszliszka és Bodrogkisfalud érintésével tisztítják a folyót, majd szeptember 13-án délután Rakamaznál érnek célba.    
A PET Kupa célja, hogy minél gyorsabban, hatékonyabban és egyre nagyobb területek tisztuljanak meg, ezért több embert, helyi közösségeket is szeretne bevonni a szennyezés felszámolására. Az elkötelezett, ezúttal bodrogi közösség biztosítja a program tartalommal való megtöltését, segít a lebonyolításban és a helyi diákok, civilek és vállalkozók bevonásában, megszólításában. A megvalósításban a szervezőknek sokat segítenek a helyi települések, különösképp Sárospatak és Olaszliszka önkormányzatai, akik csapattal is részt vesznek a versenyen. A szervezők helyi partnere a Bodrog minden zugát ismerő, evezőtúráiról is közismert hajdúböszörményi Zöld Kör. A résztvevők vízi biztonságáról a Felső Tiszán már többszörösen bizonyított Sonar Egyesület gondoskodik, a hulladékkezelést a szervezők állandó szakmai partnere, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége koordinálja.