Előfizetés

A fóliázott papír sem sokkal jobb a műanyag csomagolásnál

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.12. 10:10
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Bár csökkentheti a felhasznált műanyag mennyiségét, nehéz a szétválasztása, az osztályozása és az újrahasznosítása is.
A hűtőpultokba tett, többnyire félkilós adagokra porciózott húskészítmények műanyag tálcája és fedele rengeteg hulladék forrása, ezért a műanyagot egyre gyakrabban kartonpapírral helyettesítik, de ez sem igazán jó megoldás, ugyanis ezeket is fóliával vonják be – írta a G7
Ha a papír és a műanyag össze van dolgozva és egységes anyagot alkot, akkor a kompozit kategóriába tartozik. A felhasznált műanyagok mennyisége így 70 százalékkal csökkenthető, viszont a legtöbb esetben a papír és a műanyag fólia össze van ragasztva. Jobb esetben a terméken fel van tüntetve, hogy szemétbe dobás előtt az összetevőket szét kellene választani, de sokszor elmarad a tájékoztatás, és az is előfordulhat, hogy a vásárló papírnak nézi. Gyakori, hogy nem tudják eldönteni, hogy melyik kukába tegyék az anyagot, ami végül a vegyes kommunális hulladék között landol, amely vagy a lerakóba, vagy az égetőbe megy.
A kompozit anyagok ugyan nagyon hasznosak a műanyag hulladék csökkentésében, az újrahasznosítás szempontjából rémálomnak számítanak. Egy német szakértő a Die Weltnek azt mondta, a fóliával bevont papírt legjobb esetben is csak részben lehet újrahasznosítani, ráadásul külön berendezésekkel lehet kezelni.

Hatnaposan pusztult el egy súlyosan veszélyeztetett gorillabébi New Orleansban

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.11. 12:35
Illusztráció
Fotó: BERND WUSTNECK/dpa Picture-Alliance / AFP
Halálának okát még nem tudni, a boncolásnak hetek múlva lesz eredménye.
Alig egy héttel a születése után, hatnaposan kimúlt egy gorillacsecsemő a New Orleans-i állatkertben, a faj a súlyosan veszélyeztetettek közé tartozik. A nyugati síkvidéki gorillabébi (Gorilla gorilla gorilla) születését csak múlt pénteken ünnepeltük, szerdán pedig már gyászolnunk kell – mondta Katie Smith, az állatkert szóvivője csütörtökön.
Eleinte úgy tűnt, a csecsemő jól van, a gondozók távolról figyelték őket, nehogy megzavarják az anya-kölyök párost. Szerda este azonban a kölyök gyengének és fásultnak tűnt, ezért állatorvoshoz vitték, aki azonban már nem tudta megmenteni – áll a közleményben.
A halál okát még nem tudják, de az állatkert vezetői szerint elképzelhető, hogy Tumaninak, a 13 éves anyaállatnak nem képződött elég teje. "A gorillák születése kockázatokkal teli, és sajnos az sem ritka, hogy egy először ellő nőstény elveszíti a kicsinyét" – idézte az állatkert közleménye Robert MacLeant, az Audubont állatkert vezető állatorvosát. A boncolás eredményét hetek múlva kapják meg.
Ron Forman, az Audubon Nature Institute elnöke elmondta, sok éve kezdték a munkát a gorillákkal, míg a múlt heti utód születéséig eljutottak. Praline, egy 24 éves nőstény az egyetlen gorilla, amely az állatkertben született, apját, Okparát, és anyját, Alafiát más állatkertekből szállították az Audubonban. A csecsemő a hetedik nyugati síkvidéki gorilla volt idén, amelyik az Állatkertek és Akváriumok Szövetsége nevű világszervezet valamelyik intézményében világra jött – írta e-mailjében Rob Vernon szóvivő.
A gorillák általában tízévesen hozzák világra első kölyküket, de tudnak ötévesen és 41 évesen ellő anyaállatokról is.
A Közép-Afrikában honos fajt 2007-ben nyilvánították súlyosan veszélyeztetetté élőhelyük zsugorodása, az ebola pusztítása és az orvvadászat miatt. Noha 2016-ban mintegy 362 ezresre becsülték a vadon élő populáció nagyságát, számuk évente 2,7 százalékkal fogy. Ebben az ütemben 2082-re több mint 80 százalékkal csökkenhet a népességük a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) becslései szerint.

Legalább 28 állatfajt sikerült megmenteni a kihalástól 1993 óta

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.11. 10:23

Fotó: CORDIER Sylvain / hemis.fr / AFP
Az intézkedéseknek köszönhetően nem pusztult ki többek között a Puerto Ricó-i amazon, a fekete gólyatöcs, a Przsevalszkij-ló és az ibériai hiúz sem.
Legalább 28 madár- és emlősfajt mentettek meg a kihalástól természetvédelmi akciók eredményeként 1993 óta – derült a brit Newcastle-i Egyetem és a BirdLife International szervezet friss kutatásából. A nemzetközi kutatócsoport a Conservation Letters című tudományos lapban kiadott tanulmányban mutatta be becslései eredményét. 
A tudósok úgy vélik, hogy 21-32 madárfaj és 7-16 emlősfaj kihalását előzték meg 1993 óta.  A megmentett fajok között van mások mellett a Puerto Ricó-i amazon (Amazona vittata), a fekete gólyatöcs (Himantopus novaezelandiae), a Myrmotherula snowi nevű madár, a Przsevalszkij-ló (Equus ferus przewalskii) és az ibériai hiúz (Lynx pardinus).
A jelentés kiemeli a leggyakoribb intézkedéseket, amelyek hozzájárultak ezeknek a fajoknak a megmentéséhez. 21 madárfaj javát szolgálta az invazív fajok kontrollálása, 20 fajét az állatkertekben és gyűjteményekben végzett munka és 19 faj kovácsolt előnyt az élőhelyek védelméből. Tizennégy emlősfaj számára járt haszonnal az új törvények, intézkedések meghozatala, kilenc számára volt hasznos a faj ismételt betelepítése egy élőhelyre, valamint az állatkertekben és gyűjteményekben való gondozása.
A kutatásban részt vett a BirdLife nemzetközi szervezet, a római Sapienza Egyetem és a Londoni Zoológiai Társaság is. A kutatócsoport 137 szakértőtől gyűjtött információkat a legveszélyeztetettebb madarak és emlősök populációinak méretéről, fenyegetettségéről és az érdekükben hozott intézkedésekről, hogy felbecsüljék, vajon az adott faj kihalt volna-e azok hiányában. Eredményeik szerint az intézkedések nélkül a kihalási ráta 3-4-szer nagyobb lett volna.