Sorra dobják vissza a fehérorosz hatóságok a rendőri brutalitás miatt tett panaszokat

Nyomozás sem indult a félholtra vert, megkínzott tüntetők ügyében, a kormány pedig a szakértői vizsgálatok hiányára hivatkozik.

A fehérorosz hatóságok nem indítanak vizsgálatokat a tüntetők elleni erőszak miatt tett feljelentések ügyében, a Nyomozó Bizottság járási hivatalai sorra utasítják el a folyamodványaikat - közölte pénteken honlapján a Vjaszna fehérorosz jogvédő szervezet.

Az MTI idézi a Vjaszna közleményét: e szerint a járási hivatalok elkezdték kézbesíteni a válaszokat azoknak, akik kínzásokról, a rendőrök és a katonák kegyetlen és embertelen bánásmódja miatt tettek feljelentéseket. A távirati iroda megfogalmazása szerint a „sérelmezett esetek” augusztus 9–13. között történtek - ezekről számos cikkben beszámolt lapunk is: a rohamrendőrök tüntetők ezreit verték meg, a szemtanúk beszámolói szerint sokakat alkalmi táborokba zártak és megkínoztak.

A Vjaszna azt írja, hogy a hatóságok a szakértői vélemény hiányára hivatkozva szüntetik meg a bűncselekmények kivizsgálását. Ez a jogvédő szervezet szerint semmitmondó válasz, és az országban mindeddig senki sem volt hajlandó nyomozást indítani a hatósági túlkapások ügyében.

A minszki jogvédő szervezet emlékeztet arra, hogy a fehéroroszországi Helsinki Bizottság 47 sértett békés tüntető ügyében folyamodott az ENSZ kínzás elleni bizottságához (CAT) azzal a kéréssel, hogy indítson vizsgálatot a Fehéroroszországban zajló rendszeres kínzások ügyében.

A Vjaszna közleményéhez hasonló tartalmú tájékoztatást adott pénteken a Telegram üzenetküldő csatornáján Paval Latuska, az ellenzéki Koordinációs Tanács elnökségi tagja. Azt írta, hogy a Nyomozó Bizottság elutasította büntetőjogi eljárás megindítását a rendvédelmi szervek embereinek erőszakos cselekedetei miatt. A hatóság közölte : mivel a folyamodványában nem szerepel leírás a konkrét bűncselekményekről, a sértett személyekről és más körülményekről, nincs alapja a vizsgálat megindításának. A Nyomozó Bizottság alosztályai ugyanakkor állítólag vizsgálatot folytatnak a rendvédelmi szervek állítólagos törvénytelen erőalkalmazása és más eszközök használata miatt, és értesítik az eredményekről a panaszosokat.

Paval Latuska Minszk varsói és párizsi nagykövete volt, az UNESCO-ban is képviselte az országát, a kulturális tárcát is vezette 2009 és 2012 között. Tavaly kinevezték színházigazgatónak, de augusztus közepén menesztették, mert a tüntető színészek védelmére kelt. Augusztus végén Lengyelországba menekült, és tárgyalásokat folytatott Szvjatlana Cihanouszkaja ellenzéki elnökjelölttel.

Fehéroroszországban augusztus 9-én tartottak elnökválasztást, és Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő államfő a hivatalos eredmények szerint megszerezte a voksok mintegy 80 százalékát, hatodszor is megnyerve az elnökválasztást; a választásokat azonban minden jel szerint elcsalták – volt, ahol a helyi választási bizottság elnöke bíztatta a résztvevőket a számok meghamisítására, máshol az ablakon keresztül lopták ki az ellenzéki jelöltre, Szvjatlana Cihanouszkajára leadott voksokat. Cihanouszkaja – aki férje helyett indult a választásokon, miután a férfit börtönbe zárták júliusban, röviddel jelölése után - magát tartja győztesnek, bár a hivatalos adatok szerint csak a szavazatok 10,12 százalékát kapta.

Az elnökválasztás óta folyamatosak a tiltakozások, a tüntetők Lukasenka távozását követelik. A hatóságok kezdetben könyörtelen brutalitással igyekeztek elfojtani a tüntetéseket. Több tiltakozó meghalt, vannak, akik azóta sem kerültek elő, hogy őrizetbe vették őket. A belügyminisztérium napi rendszerességgel ad tájékoztatást több tucat előállított tüntetőről, és bírósági eljárások megindításáról.