A vasfüggönytől a berlini falig: korszakváltás a határon

Két határőr szemszögéből meséli el az 1989-es rendszerváltást és a vasfüggöny lebontását Szalay Péter Nincs parancs! című dokumentumfilmje.

Harmincegy éve, 1989. szeptember 11-én nyílt meg a magyar határ a Nyugatra tartó kelet-német polgárok előtt, melyről Szalay Péter Balázs Béla-díjas rendező készített dokumentumfilmet. – Meg akartam ragadni a közelmúltunk történelmét – mondja az alkotó, akinek a Nincs parancs! című filmje személyes sorsokon keresztül mutatja be az 1989-es határnyitást és tágabb értelemben a vasfüggöny leomlását. A főszereplő két határőr, a magyar oldalon szolgáló Bella Árpád, aki hatáskörét túllépve engedett át több száz fős keletnémet tömeget a magyar–osztrák határon, valamint a német fővárosban állomásozó Harald Jäger, aki a berlini falnál nyitotta meg a kaput, hogy a több ezres kelet-német tömeg Nyugatra indulhasson.

Az ötvenéves rendezőt az 1989-es fordulat időszaka személyesen is érinti: a Kádár-korszakban sokat utazott az NDK-ba, valamint éppen a Balatonon nyaralt, amikor a fürdőző kelet-németek arra vártak, hogy átléphessék a határt. Gyerekként persze nem érezhette át a sorsfordító év történelmi súlyát, de jóval később, 2004-ben Fischer István, az Erdélyből származó rendező adta neki az ötletet, hogy készítsen filmet az 1989-es határnyitásról. Szalay korábban viszont nem forgatott történelmi témájú filmet, inkább a személyes sorsok mozgatták. Első nagy sikere a 2002-es Csúnya betegség című kisfilmje volt, mely három, a szakmája iránt szenvedélyesen rajongó vasutas életét mutatta be, de készített már filmet képzőművészekről és egy vándorfotósról is.

Éppen ezért a Nincs parancs! hatalmas kihívás és egyben kalandos út volt számára, a 2005-től 2020-ig tartó forgatás és utómunka során folyamatosan alakult az a történet, amit a rendszerváltás kapcsán el akart mesélni. Ám a filmben a nagy történelmi pillanatokról, úgymint Ronald Reagan híres mondatáról (Mr. Gorbacsov, döntse le ezt a falat!), a korabeli magyarországi politikai eseményekről, vagy magáról a berlini fal lebontásáról csak egy-egy rövid montázs emlékezik meg, a hangsúly ezúttal is a személyes sorsokra esik, ahogy a rendező korábbi filmjeiben is.

– Mindig is olyan emberek érdekeltek, akiknek van hivatástudatuk – mondja Szalay, aki a Nincs parancs! filmjében is a két határőr munkájára helyezte a hangsúlyt. Ők 1989-ben nem ismerhették egymást, csak 2009-ben, Sopronban találkoztak először a film forgatása kapcsán a stáb kamerái előtt. A film azonban nemcsak elmeséli, hogyan érezte magát a két katonatiszt a fordulat évében, amikor dönteniük kellett, hogy megnyissák-e a határt az először több száz, majd több ezres tömeg előtt, de helyzetbe is hozza őket. Egy későbbi időpontban például Berlinben látjuk kettejüket, ahol elmondják, milyen volt 2014-ben kitüntetést átvenni a munkájukért a Brandenburgi Kapu közelében az Adlon Hotelben megrendezett Hősök gáláján, melyen többek között Mihail Gorbacsov, Németh Miklós volt miniszterelnök és Adrien Brody is részt vett.

A film második fele viszont a két tisztről egy három fős kelet-német családra helyezi fókuszt, mely történet a vasfüggöny utolsó áldozatáról szól. A film egyszerre mutatja be a helyzet tragikumát és egyben abszurd voltát is, mivel a haláleset után pár nappal, 1989. szeptember 11-én már szabadon mehettek át az NDK-s menekültek az osztrák–magyar határon.

Magyarország ütötte ki az első téglát a berlini falból – nyilatkozta Helmut Kohl volt német kancellár 1989-ben a magyar–osztrák határnyitás kapcsán, mely mondat jelentősége szintén jelzi: ideje volt a témáról egy magyar dokumentumfilmet rendezni. A film kapcsán Szalay Péter bízik abban, hogy története több egy egyszerű évfordulós filmnél, vagyis nemcsak az adott történelmi pillanatra koncentrál, hanem Európa átalakulásának folyamatát is bemutatja.

Szalay vágya továbbá az, hogy filmjével megszólítsa az 1989 után született generációt is, melynek már nincsenek közvetlen élményei a rendszerváltással kapcsolatban. A rendező úgy érzi, filmje a középiskolásoknak hasznos oktatási videó lehet, de elismeri, hogy az nem helyettesítheti az órai anyagot, viszont segítheti a diákokat abban, hogy testközelből érezzék át a történelmi fordulópont súlyát.

Infó:

Nincs parancs! (2020)

magyar dokumentumfilm, 72 perc

Rendezte: Szalay Péter

Gyártó: Dunatáj Alapítvány

Támogató: Nemzeti Filmintézet