Marad a Szabadság-szobor, épülhet a sikló

A siklóépítés, a Szabadság-szobor és a tervezett Mészáros utcai turistabusz parkoló is szóba került a Gellért-hegy jövőjéről szóló tegnapi lakossági fórumon.

Létesüljön urnatemető a Gellért-hegy alatti víztározóban. Vélhetőleg ez volt a tegnapi Gellért-hegy rendezéséről szóló lakossági fórum legmeghökkentőbb felvetése, de szóba került még az M1 és az M7-es autópályákról a Hegyalja úton leözönlő autóáradat és a Szabadság-szobor elbontása is. Utóbbira Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes azt válaszolta, hogy nincs ilyen fővárosi szándék. A szobor ugyanis Budapest egyik ikonikus jelképe, amelynek lehet egy olyan értelmezést is adni, amely nem a diktatúra kialakulásával azonosítja, hanem valóban a szabadsággal. Az urnatemető ötletét is udvariasan megköszönték, az erős autóforgalommal kapcsolatban pedig Kerpel-Fronius reményének adott hangot, hogy az M0-s körgyűrű rekonstrukciójának befejezése, illetve a fővárosi önkormányzat által elindított belvárosi forgalomcsillapítási program, amelynek része a nagykörúti kerékpársáv is, sokat enyhíthet ezen.

A fórumon bemutatták a főváros által indított közösségi tervezés első lépésének, a Gellért-hegy parkhasználatára vonatkozó lakossági igények feltérképezésére indított online felmérés eddigi eredményeit. (A kérdőívet még jövő héten is kitölthetik az érdeklődők.) Az eddig beérkezett csaknem 5500 válaszból az derül ki, hogy a legfontosabb feladatnak a Gellért-hegy zöldfelületének rendbetételét tartják. Ennek fontos része a közvilágítás és a sétányok melletti korlátok javítása és a kilátópontok biztonságossá tétele. A válaszadók többsége egyébként nem a kerületiek közül került ki, mivel a többségük havonta, évente párszor keresi fel a Gellért-hegy-parkot, ahol megcsodálják a panorámát, sétálnak és találkoznak a barátokkal. Többségük gyalog vagy közösségi közlekedéssel érkezik, de azért szép számmal akadnak autósok is. A legtöbben azt kritizálták, hogy jelenleg nagyon rossz állapotban van a park, így az állagjavítást tartják a legfontosabbnak, de sokan várnának egy-két új funkciót is.

A kérdőívet összeállító Budapest Főváros Városépítési Tervező (BFVT) Kft. arra is rákérdezett, hogy milyen funkciókat látnának itt szívesen az emberek. A legtöbb szavazatot a parkfejlesztés kapta, de sokan voksoltak a tanösvény, illetve egy rendezvénytér kialakítására, kutyafuttatókra. Jó ötletnek tartották az időszakos kültéri kiállításokat és vendéglátóhelyek építését a Hegyalja út feletti részen. A válaszadók ötöde örülne egy kültéri fitneszparknak és egy tájborokat bemutató múltidéző pincesornak is. A többség átalakítaná a Citadella díszkivilágítását a fényszennyezés csökkentése érdekében.

A Rác fürdőtől a Citadelláig vezető sikló megépítését a válaszadók 60 százaléka támogatja, míg 25 százaléka ellenzi. A fórumon két fő ellenérv hangzott el. Egyrészt sokan tartanak attól, hogy az új létesítmény nyomvonalán sok fát kellene kivágni. Ezt Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze sem tagadta, de hozzátette, hogy ezek a fák korábbi spontán erdősödés miatt javarészt értéktelen invazív fajok, bár zöldfelületi szempontból így is értéket képviselnek. A sikló megépítésével azonban kizárhatóak lennének a hegyről a turistabuszok, amely jelentősen csökkentené a környék légszennyezettségét és forgalmát. Kerpel-Fronius Gábor egy kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a jelenlegi tervek szerint nem zárnák le a Gellért-hegy parkolóit. A főpolgármester-helyettes szerint naponta 900 turistát kell feljuttatni a hegyre, ami a siklóval technikailag megvalósítható.

A felvonó a jelenlegi tervek szerint a Hegyalja út alatt kialakított aluljáróból nyílna. Az Orom utcáig, mintegy 100 méteres szakaszon a föld alatt közlekedik, majd innen változó magasságú hídszerkezeten halad tovább a Citadella sétányig. A kormány júliusban határozatban jelezte támogatását. A Népszava úgy értesült, hogy erős a kormányzati szándék a siklóépítésre vállalkozó cég 75 százalékát birtokló magánszemélyek kivásárlására. Fürjes Balázs Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár azonban ezt lapunknak tagadta. A fennmaradó 25 százalék egyébként a Budapesti Közlekedési Központé. (A Citadella felújítására 20 milliárdot szán az állam, már meg is jelent a tervezői-kivitelezői közbeszerzés.) Abban már most teljes az egyetértés, hogy a siklóüzemeltetésből származó bevételt a Gellért-hegy fejlesztésére kell költeni.

A turistabuszoknak a Mészáros utcánál, a Déli Pályaudvar nem használt üzemi területén alakítanának ki parkolót, ahonnan elektromos buszokkal szállítanák a siklóig a turistákat. A fóromon többen kételkedtek abban, hogy ennyi embert el tudnak vinni a sokkal kisebb kapacitású elektromos buszok, illetve a szűk Mészáros utcában hogyan tudnak majd megfordulni. A végén mindenki leszögezte, hogy sok idő, amíg a tervekből valóság lesz. Kivéve persze a Citadella megújítását, amelyet 2022-re befejezne a kormány. Ebbe egyébként, lévén kiemelt beruházásról van szó, nincs beleszólása az érintett kerületeknek és a fővárosnak.