Amikor K. Csenge találkozót beszélt meg barátjával, B. Rolanddal, 2017. szeptember 3-án a borsodnádasdi templom mellé, még nem tudhatta, az lesz élete utolsó napja. Mivel nem érkezett haza időben, keresni kezdték. Végül utolsó ismert tartózkodási helyétől nem messze, egy vízgyűjtő-aknában találtak rá holttestére. A gyanú hamar B. Rolandra terelődött, miután a fiatal férfi megbukott a hazugságvizsgálaton.
Állítsa szerint találkozójuk után elváltak útjaik. Majd, amikor később visszatért a helyszínre, eszméletlenül talált rá. A fiú attól tartott, őt fogják vádolni a lány halála miatt, ezért bevonszolta testét egy esővízgyűjtő-aknába. A szűk helyen Csengének esélye sem volt megfordulni, így megfulladt a járatban felgyülemlett esővíztől.
A Miskolci Törvényszék első fokon elfogadta a vádlott érvelését, így gondatlanságból elkövetett emberölésért ítélték el. Vagyis csak abban mondták ki bűnösnek, hogy nem győződött meg arról, él-e a lány, amikor behúzta testét az aknába, emiatt hanyagságával okozta a annak halálát. Mivel a letartóztatás alatt letöltötte büntetését, így szabadon távozhatott a bíróság épületéből.
Így került az ügy másodfokon, a Debreceni Ítélőtáblára, ahol – mint ahogy a Népszava is beszámolt - a Balla Lajos vezette tanács megváltoztatta az ítéletet és immáron szándékos emberölés miatt ítélte el Rolandot. Érvelésük szerint egy ismeretlen eredetű konfliktus alakult ki kettejük között, ezt követően verte eszméletlenre a lányt. Tisztában volt azzal, Csenge életben volt és ha egy vízzel teli aknába helyezi őt, akkor meg fog halni. Így nem csak belenyugodott a lány halálába, hanem kívánta is azt.
Történhettek a dolgok másképp is?
Az ítélethirdetés előtti héten már sejthető volt a fordulat. Amikor az ügyész ismertette a módosított vádat, akkor az addig szabadlábon védekező vádlott letartóztatásba került.
Feltűnő volt, mennyi szakértőt vonultatott fel az ítélőtábla. Az egyik legfontosabb eredmény, hogy sikerült kinyerni az adatokat a lány telefonjából, amit korábban használhatatlannak hittek. A készülék ugyanis elázott, mivel a holttest mellett találták meg. Ennek ellenére ismertté vált Csenge és Roland üzenetváltása is, amelyet aznap este folytattak.
Gyilkosa fejjel lefelé helyezte el a lány testét a szűk aknába. Az ítélet fényében most már sejthetjük, miért így tette: esélyt sem akart adni áldozatának az életbenmaradásra. Ez volt az egyik legfontosabb érv bűnössége mellett is, amely a szóbeli indoklásból is visszaköszönt – mondta el a Népszavának B. Roland ügyvédje. Boschánszky Iván kifejtette, a bíróság azt állapította meg a bizonyítékok alapján, csak a vádlott lehetett az, aki bántalmazta a sértettet, mivel más bizonyítottan nem volt a helyszínen.
„A másodfok ugyanúgy elfogadta a vádlott bizonyos nyilatkozatait, de azt mondta, a fiú szavahihetetlen, ezért csak azokat az elemeket vette figyelembe, amelyek más bizonyítékokkal is alátámaszthatók voltak.”
Boschánszky Iván hozzátette, a maga részéról elképzelhetőnek tartja azt a verziót is, amelyet védence állított az eljárás során – nevezetesen, hogy hanyagságból okozta Csenge halálát. Hangsúlyozta, vannak a szándékra vonatkozóan pro és kontra érvek, ezeket azonban egységesen kell nézni.
„A helyszínt, a cselekményt elnézve olyanok voltak a körülmények, amely szerint mondhatja azt a vád és a bíróság, életszerűtlen a vádlott előadása. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy nem lehetett másképp.” – fogalmazott a védő.
Sokszor nem egyszerű kitalálni, mi jár a tettes fejében
Nehéz dolga van a bíróságnak, mivel tudattartalmakat kell mérlegelnie, amikor ítéletet hoz – utóbbit már az ELTE Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára mondta lapunknak. Hack Péter hangsúlyozta, nem ismeri a konkrét ügyet, csak a sajtóban megjelent információk alapján tud tájékozódni.
Meglátása szerint sokszor nehéz utólag megmondani, mi volt a tettes akarata.
Ez még akkor is nehéz, ha a cselekményről videofelvétel van, de ebben az esetben a bíróság csak közvetett bizonyítékok alapján találhatta ki a motívumot. Hozzátette, éppen emiatt van a többfokozatú bírálati rendszer, hogy a hasonló hibákat orvosolni tudják „Népszerű hibáztatni az első fokon eljáró bírót, de nem lehet neki szemrehányást tenni, amennyiben nem ismerte azokat a bizonyítékokat, amelyeket a másodfok igen.” – jelentette ki Hack Péter.
A Debreceni Ítélőtábla is sejthette, mindenképpen alaposabb bizonyítás szükséges, ezért a szakértőkön túl helyszíni tárgyalást is elrendelt az ügyben. Itt meg kellett mutatni B. Rolandnak, hogyan tette bele Csengét a vízgyűjtő aknába.
A tényállás kiderítésére tett erőfeszítések az ítéletben is látszódhattak, mivel Balla Lajos bíró két órán keresztül indokolta meg ítéletét. Boschánszky Iván jelezte, ha látni fogja az írásbeli indoklást, akkor adott esetben rendkívüli jogorvoslattal is élhetnek.
Kerestük a sértett ügyvédjét is, de cikkünk megjelenéséig nem reagált lapunk érdeklődésére.
