Előfizetés

Tömeg nem, de rendzavarás volt Párizsban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.12. 19:00

Fotó: Benjamin Guillot-Moueix / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
Hosszú szünet után ismét utcára vonultak a „sárgamellényesek”
Több hónap szünet után a francia kormányellenes, sárgamellényes tiltakozók szombaton több nagyvárosban is felvonultak, de a vártnál kevesebben voltak. Párizsban mintegy ezer ember tiltakozott, többen összecsaptak a rendőrökkel. A vártnál kevesebben vettek részt a francia utcákon a csaknem két évvel ezelőtt kezdődött, vezető nélküli elitellenes mozgalom újabb tiltakozónapján. A rendőrség 4-5 ezer sárgamellényesre számított Párizsban, de alig ezer, elsősorban a radikálisabb maghoz tartozó tiltakozó jelent meg két külön csoportban. Délelőtt a Wagram térről indult egy menet, amelynek mentén többen összecsaptak a rendőrökkel. Sokan kukákat borítottak fel, buszmegálló-tartozékokat, valamint gépkocsikat rongáltak meg. A rendfenntartók könnygázzal oszlatták szét azokat, akik nem az engedélyezett útvonalon haladtak a békésen tiltakozókkal. A közrend megzavarásának kockázatára hivatkozva Didier Lallement párizsi prefektus már előzetesen minden sárgamellényes gyülekezést betiltott a kormányzati hivatalok és a nemzetgyűlés közelében, valamint a Champs-Elysées sugárúton, ahol már számos alkalommal rendbontáshoz vezetett a tüntetők felvonulása. Ez utóbbi helyekre nagy számban vonultak ki a rendőrök, a kirakatokat pedig elbarikádozták a bolttulajdonosok.
"A mozgalom halott, kimondom egyértelműen, azért vagyunk itt, mert nincs vesztenivalónk" - mondta egy 43 éves tiltakozó a francia hírügynökségnek.

A rendőrök folyamatosan igazoltatták az embereket már a menet elindulása előtt. A rendőrség tájékoztatása szerint délután 4 óráig 222 embert állítottak elő, 35-en helyszíni bírságot kaptak, 84-et pedig őrizetbe is vettek azért, mert szúróeszközt, kést, csavarhúzót, nyilat, ollót, vágóeszközöket találtak náluk. A fővároson kívül Marseille-ben, Toulouse-ban, Lyonban, Lille-ben, Nantes-ban, Nizzában, Bordeaux-ban, Strasbourgban és több kisebb városban is szerveződtek megmozdulások, de a déli nagyvárosokban a rendőrség a koronavírus-járvány erősödése miatt betiltotta a felvonulásokat. Az elitellenes állampolgári tiltakozássorozat 2018 novemberben kezdődött a résztvevők által igazságtalannak tartott szociális és adópolitika ellen. A sárgamellényesek szombatonként tüntettek rendszeresen Emmanuel Macron elnök és centrista kormányának reformintézkedései ellen a nagyvárosokban és a közutak körforgalmaiban.

Húzódoznak az uniós országok a leszboszi menedékkérők befogadásától

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.12. 17:41

Fotó: ANGELOS TZORTZINIS / AFP
Ausztria és Litvánia elzárkózott, Szlovénia és Horvátország pedig együttesen másfél tucat gyermeket sem fogad a görög sziget porig égett táborából. Kurz osztrák kancellár azt mondta, nincs szükség "szimbólumpolitikára".
Sebastian Kurz osztrák kancellár szombaton megerősítette kormánya álláspontját: Ausztria a politikai nyomás ellenére nem hajlandó embereket befogadni a görögországi Leszbosz-szigetén leégett Moria menekülttáborból. „Ha most engedünk ennek a nyomásnak, azt kockáztatjuk, hogy ugyanabba a hibába esünk, amelyet 2015-ben elkövettünk” – jelentette ki az osztrák kancellár a Facebookon közzétett videoüzenetében. Ebben utalt arra, hogy 2015-ben „a budapesti pályaudvaron rekedt migránsokról készült borzasztó képek” odavezettek, hogy az európai politika engedett a nyomásnak. Ennek nyomán még többen indultak el Közép-Európa felé. – Ausztria helyben szeretne emberhez méltó ellátásról gondoskodni a rászorulók számára, amellett idén már 3700 gyermeket fogadott be – mondta Kurz, aki szerint nincs szükség „szimbólumpolitikára”, sokkal inkább egy igazi, tartós pénzügyi segítségre van szükség az érintett területeken. Ausztriában az ügyben kiéleződött a vita a koalíciós pártok között, a Zöldek nem értettek egyet a kancellárral.

Földi pokol, gyermekekkel

Amint arról a Népszava beszámolt, szerdán teljesen leégett, és a tűzben a helyszíni beszámolók szerint igazi földi pokollá változott a leszboszi menekülttábor, ahol 13 ezer ember, köztük több ezer gyermek tartózkodott. Az itt lakók többsége a környező hegyekbe menekült. Két nappal később, Horst Seehofer német belügyminiszter bejelentette: egy 400 fős csoportból 100-150 kiskorút Németország és Franciaország fogad be. Horst Seehofer pénteken azt mondta, tíz országgal folytatnak tárgyalásokat, ebből ketten már elkötelezték magukat: Hollandia és Finnország.
A tűzvész után mindennapi a volt táborlakók küzdelme a vízért
Fotó: LOUISA GOULIAMAKI / AFP

Elvi okokból nincs kegyelem

Mostanra kiderült, csupán néhány ország hajlandó arra, hogy kísérő nélküli gyermekeket fogadjanak be Leszboszról. – Nem lehetséges – válaszolt röviden a német kérésre Bozena Zdanovic, a litván belügyminisztérium szóvivője szombaton. Litvánia jelenleg a Fehéroroszországból érkező migrációs helyzet kezelésével foglalkozik, ugyanakkor – közölte a szóvivő – készek segíteni Görögországnak hasznos tárgyak: ágyak, generátorok, sátrak és más, a migránsok számára szükséges holmik küldésével.  Szlovénia és Horvátország hajlandó néhány kísérő nélküli gyereket befogadni: előbbi országba négy, utóbbiba pedig 12 kísérő nélküli gyerek mehet majd. Az APA osztrák hírügynökség szerint Ausztria és a visegrádi országok elvi okokból nem hajlandók menedékkérőket befogadni Leszboszról, és arra hivatkoznak, hogy a tüzet „minden valószínűség szerint táborlakók okozták, és így valójában a befogadással megjutalmaznák az erőszakot”. Szombaton a görög bevándorlási és menekültügyi minisztérium szóvivője, Alekszandrosz Ravagasz újságíróknak azt mondta, megkezdték a tábor újjáépítését.   

Kövek és könnygáz

Leszboszon egyre drámaibb a helyzet, szombaton egy átmeneti tábor közelében kezdődtek összecsapások. Több száz fiatal férfi tiltakozott a kialakult helyzet miatt, néhányan kövekkel dobálták meg a rohamrendőröket, akik könnygázzal válaszoltak. Helyszíni beszámolók szerint több száz ember indult meg Mitilíni kikötője felé is, az úton a rendőrség torlaszokat állított fel.

Egyre több áldozatot követelnek az erdőtüzek az Egyesült Államokban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.12. 16:42

Fotó: TYEE BURWELL / AFP
Legalább huszonhatan meghaltak az Egyesült Államok nyugati partján tomboló erdőtüzekben - számolt be az USA Today című amerikai napilap és a CNN amerikai hírcsatorna.
Kaliforniában 20, Oregonban 5 és Washington államban egy ember életét követelték a lángok. A hatóságok attól tartanak, hogy az áldozatok száma emelkedhet. Az Egyesült Államok nyugati részén számos államban, köztük Utah-ban, Wyomingban, Arizonában, Coloradóban és Idahóban is erdőtüzek tombolnak - közölték az illetékes hatóságok. Csaknem 28 ezer tűzoltó van bevetésben a térségben, munkájukat Kaliforniában kétszáz katona is segíti. A tüzek miatt a levegő minősége sok helyen elérte az egészségkárosító szintet - tájékoztatott a CNN orvosokra hivatkozva.
Kate Brown oregoni kormányzó elmondta, hogy az államban eddig 40 ezren kényszerültek elhagyni otthonukat. Ötszázezer embert utasítottak arra, hogy készüljön fel az evakuálásra.

Az államban több mint négyezer négyzetkilométer áll lángokban. Doug Grafe helyi tűzoltóparancsnok elmondta, hogy 16 nagyobb tűzzel küzdenek. A hőség és a szél is alábbhagyott, ami segíti munkájukat. Kaliforniában pénteken 14 800 tűzoltó küzdött 28 nagyobb tűzzel. A San Franciscótól 300 kilométerre található Butte megyében 19 embert tartottak nyilván eltűntként péntek este. A halálos áldozatok száma emelkedhet, mert sokfelé még túl forró a talaj felszíne ahhoz, hogy alaposan át lehessen vizsgálni a területet - mondta el egy helyi tisztségviselő. Szakértők szerint az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribb az aszály, a hőség és a szélsőséges időjárás, ami az erdőtüzek számának növekedéséhez vezet. Az Egyesült Államok nyugati részén jelenleg 100 nagyobb tűz tombol több mint 18 ezer négyzetkilométeren. Kaliforniában idén több mint 12 700 négyzetkilométernyi területet perzseltek fel a lángok az illetékes hatóságok adatai szerint.
A jelenlegi erdőtüzek közül hat bekerült az állam történetének 20 legnagyobb tüze közé.

Kaliforniában 1930 óta jegyzik fel az erdőtüzeket.