Előfizetés

Újraindul a brit koronavírus-vakcina tesztelése

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.12. 19:33

Fotó: VINCENZO PINTO / AFP
Lezárult a sajtóhírek szerint gerincvelő-gyulladás tüneteitől szenvedő tesztalany esetének a vizsgálata. A brit hatóság rábólintott a folytatásra.
Összes eddigi nagy-britanniai helyszínen folyatódik a ChAdOx1 nCoV-19 tudományos elnevezésű kísérleti oltóanyag próbája – jelentette be a koronavírus-vakcina tesztelési programjának újraindítását szombaton az Oxfordi Egyetem. Az intézmény az AstraZeneca brit gyógyszergyártó társasággal indította a vakcina tesztelését, amelyet azonban a héten biztonsági okokból, a teszt egyik résztvevőjének betegsége miatt felfüggesztettek. Adatvédelmi okokból nem részletezhették az érintett tesztalany betegségének részleteit, de meg nem erősített sajtóértesülések szerint a tesztprogram érintett résztvevőjénél vírusos gerincvelő-gyulladás tünetei jelentkeztek.  Az egyetem tájékoztatása szerint eddig világszerte 18 ezer résztvevő kapott a vakcinából és ilyen kiterjedésű oltóanyag-tesztelések esetén mindig várható, hogy egyes tesztalanyoknál egészségi problémák jelentkeznek. A tesztek felfüggesztése alapjául szolgáló eset független vizsgálata befejeződött. A vizsgálatot végző testület, valamint a brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) ajánlása alapján indulhat újra a program.

Tömeg nem, de rendzavarás volt Párizsban

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.12. 19:00

Fotó: Benjamin Guillot-Moueix / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
Hosszú szünet után ismét utcára vonultak a „sárgamellényesek”
Több hónap szünet után a francia kormányellenes, sárgamellényes tiltakozók szombaton több nagyvárosban is felvonultak, de a vártnál kevesebben voltak. Párizsban mintegy ezer ember tiltakozott, többen összecsaptak a rendőrökkel. A vártnál kevesebben vettek részt a francia utcákon a csaknem két évvel ezelőtt kezdődött, vezető nélküli elitellenes mozgalom újabb tiltakozónapján. A rendőrség 4-5 ezer sárgamellényesre számított Párizsban, de alig ezer, elsősorban a radikálisabb maghoz tartozó tiltakozó jelent meg két külön csoportban. Délelőtt a Wagram térről indult egy menet, amelynek mentén többen összecsaptak a rendőrökkel. Sokan kukákat borítottak fel, buszmegálló-tartozékokat, valamint gépkocsikat rongáltak meg. A rendfenntartók könnygázzal oszlatták szét azokat, akik nem az engedélyezett útvonalon haladtak a békésen tiltakozókkal. A közrend megzavarásának kockázatára hivatkozva Didier Lallement párizsi prefektus már előzetesen minden sárgamellényes gyülekezést betiltott a kormányzati hivatalok és a nemzetgyűlés közelében, valamint a Champs-Elysées sugárúton, ahol már számos alkalommal rendbontáshoz vezetett a tüntetők felvonulása. Ez utóbbi helyekre nagy számban vonultak ki a rendőrök, a kirakatokat pedig elbarikádozták a bolttulajdonosok.
"A mozgalom halott, kimondom egyértelműen, azért vagyunk itt, mert nincs vesztenivalónk" - mondta egy 43 éves tiltakozó a francia hírügynökségnek.

A rendőrök folyamatosan igazoltatták az embereket már a menet elindulása előtt. A rendőrség tájékoztatása szerint délután 4 óráig 222 embert állítottak elő, 35-en helyszíni bírságot kaptak, 84-et pedig őrizetbe is vettek azért, mert szúróeszközt, kést, csavarhúzót, nyilat, ollót, vágóeszközöket találtak náluk. A fővároson kívül Marseille-ben, Toulouse-ban, Lyonban, Lille-ben, Nantes-ban, Nizzában, Bordeaux-ban, Strasbourgban és több kisebb városban is szerveződtek megmozdulások, de a déli nagyvárosokban a rendőrség a koronavírus-járvány erősödése miatt betiltotta a felvonulásokat. Az elitellenes állampolgári tiltakozássorozat 2018 novemberben kezdődött a résztvevők által igazságtalannak tartott szociális és adópolitika ellen. A sárgamellényesek szombatonként tüntettek rendszeresen Emmanuel Macron elnök és centrista kormányának reformintézkedései ellen a nagyvárosokban és a közutak körforgalmaiban.

Húzódoznak az uniós országok a leszboszi menedékkérők befogadásától

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.12. 17:41

Fotó: ANGELOS TZORTZINIS / AFP
Ausztria és Litvánia elzárkózott, Szlovénia és Horvátország pedig együttesen másfél tucat gyermeket sem fogad a görög sziget porig égett táborából. Kurz osztrák kancellár azt mondta, nincs szükség "szimbólumpolitikára".
Sebastian Kurz osztrák kancellár szombaton megerősítette kormánya álláspontját: Ausztria a politikai nyomás ellenére nem hajlandó embereket befogadni a görögországi Leszbosz-szigetén leégett Moria menekülttáborból. „Ha most engedünk ennek a nyomásnak, azt kockáztatjuk, hogy ugyanabba a hibába esünk, amelyet 2015-ben elkövettünk” – jelentette ki az osztrák kancellár a Facebookon közzétett videoüzenetében. Ebben utalt arra, hogy 2015-ben „a budapesti pályaudvaron rekedt migránsokról készült borzasztó képek” odavezettek, hogy az európai politika engedett a nyomásnak. Ennek nyomán még többen indultak el Közép-Európa felé. – Ausztria helyben szeretne emberhez méltó ellátásról gondoskodni a rászorulók számára, amellett idén már 3700 gyermeket fogadott be – mondta Kurz, aki szerint nincs szükség „szimbólumpolitikára”, sokkal inkább egy igazi, tartós pénzügyi segítségre van szükség az érintett területeken. Ausztriában az ügyben kiéleződött a vita a koalíciós pártok között, a Zöldek nem értettek egyet a kancellárral.

Földi pokol, gyermekekkel

Amint arról a Népszava beszámolt, szerdán teljesen leégett, és a tűzben a helyszíni beszámolók szerint igazi földi pokollá változott a leszboszi menekülttábor, ahol 13 ezer ember, köztük több ezer gyermek tartózkodott. Az itt lakók többsége a környező hegyekbe menekült. Két nappal később, Horst Seehofer német belügyminiszter bejelentette: egy 400 fős csoportból 100-150 kiskorút Németország és Franciaország fogad be. Horst Seehofer pénteken azt mondta, tíz országgal folytatnak tárgyalásokat, ebből ketten már elkötelezték magukat: Hollandia és Finnország.
A tűzvész után mindennapi a volt táborlakók küzdelme a vízért
Fotó: LOUISA GOULIAMAKI / AFP

Elvi okokból nincs kegyelem

Mostanra kiderült, csupán néhány ország hajlandó arra, hogy kísérő nélküli gyermekeket fogadjanak be Leszboszról. – Nem lehetséges – válaszolt röviden a német kérésre Bozena Zdanovic, a litván belügyminisztérium szóvivője szombaton. Litvánia jelenleg a Fehéroroszországból érkező migrációs helyzet kezelésével foglalkozik, ugyanakkor – közölte a szóvivő – készek segíteni Görögországnak hasznos tárgyak: ágyak, generátorok, sátrak és más, a migránsok számára szükséges holmik küldésével.  Szlovénia és Horvátország hajlandó néhány kísérő nélküli gyereket befogadni: előbbi országba négy, utóbbiba pedig 12 kísérő nélküli gyerek mehet majd. Az APA osztrák hírügynökség szerint Ausztria és a visegrádi országok elvi okokból nem hajlandók menedékkérőket befogadni Leszboszról, és arra hivatkoznak, hogy a tüzet „minden valószínűség szerint táborlakók okozták, és így valójában a befogadással megjutalmaznák az erőszakot”. Szombaton a görög bevándorlási és menekültügyi minisztérium szóvivője, Alekszandrosz Ravagasz újságíróknak azt mondta, megkezdték a tábor újjáépítését.   

Kövek és könnygáz

Leszboszon egyre drámaibb a helyzet, szombaton egy átmeneti tábor közelében kezdődtek összecsapások. Több száz fiatal férfi tiltakozott a kialakult helyzet miatt, néhányan kövekkel dobálták meg a rohamrendőröket, akik könnygázzal válaszoltak. Helyszíni beszámolók szerint több száz ember indult meg Mitilíni kikötője felé is, az úton a rendőrség torlaszokat állított fel.