Szabad szemmel;külföldi sajtó;

2020-09-13 08:50:17

Szabad szemmel: az uniós értékek is odalettek a leégett leszboszi menekülttáborban

Nemzetközi sajtószemle, 2020. szeptember 13.

Reuters

Az osztrák kancellár megerősítette, hogy egyetlen menekültet sem hajlandó befogadni a teljesen kiégett leszboszi táborból, ezt azonban még a koalícióban kormányzó zöldek is kifogásolják, nem beszélve a szociáldemokrata ellenzékről. Kurz álláspontját viszont osztja Magyarország és Lengyelország, miközben Görögországban a katasztrófa miatt 12 ezer ember a szabad ég alatt várja sorsa jobbrafordulását. De a német és a francia kormány is csupán annyit ígért meg, hogy átvesz nagyjából 400 gyereket.

Az osztrák miniszterelnök arra hivatkozik, hogy a Moria táborban kialakult helyzet olyan, mint 5 éve a budapesti Keleti pályaudvar előtt. Mint mondta, az akkori rettenetes képek késztettek több politikust is arra, hogy engedjen a nyomásnak és felnyissa a határokat. Hozzátette, hogy ezúttal nem szabad elkövetni a korábbi hibát, mert különben hamis reményeket keltenek. Azzal érvelt, hogy itt összeurópai megoldást kell találni, a jelképes lépések teljesen feleslegesek. Erre a szociáldemokraták elnöke úgy reagált, hogy az sosem szimbolikus, ha emberéleteket mentenek meg.

A zöldek vezetője, Kogler, aki egyben alkancellár, ugyanakkor arra hivatkozott, hogy még Kurz saját pártján belül is mind többen támogatják a befogadást. A Püspökkari konferencia szintén arra szólította fel a kabinetet, hogy adjon menedéket a szerencsétlenek egy részének.

Süddeutsche Zeitung

A kommentár rámutat, hogy a görög táborban nem csupán sátrak és a menekültek személyes tárgyai lettek oda, hanem az uniós értékek is. Azok, amelyeket az alapszerződés 2. cikkelye tartalmaz: szabadság, demokrácia, jogállamiság, pluralizmus, türelem, igazságosság és a szolidaritás. A tragédia bekövetkeztét előre lehetett látni, ám most szinte egész Európa csupán áll és a vállait vonogatja. Pedig ha az említett értékek mögött nincs konkrét tett, akkor oda az EU hitele. Nem csupán saját polgárai szemében, hanem az orosz és a kínai rendszerrel vívott versenyben is.

Csakhogy beleszólnak a dologba a tagállamok érdekei és a keleti nyitás óta csak még nagyobbak lettek a kormányok közti véleménykülönbségek. Látszik ez azon, hogy miként járjon el a közösség Kínával vagy Belarusszal, de ott is megmutatkozik, hogy a brüsszeli támogatásokért cserében megköveteljék-e a jogállami elvek betartását.

A közös menedékpolitika enyhítene a görögök és az olaszok terhein, Magyarország és Lengyelország viszont semmi hasznát nem látná a készülő új rendszernek, mert az eddigiben sem vett részt. Ami persze igazságtalan és nem is szolidáris. De el kell fogadni, már ha a szervezet keresztül akarja vinni a menedékpolitika reformját. Úgy hogy meg kell barátkozni az Európa erőd gondolatával.

Ha a 27-ek nem csinálnak semmit valamely ügyben, akkor az általában azért van, mert nem látják értelmét a közös cselekvésnek, illetve nem akarják megfizetni az árát. De ennek semmiképpen sem eshet áldozatul az emberi méltóság és jogok tisztelete, ami kijár a menekülteknek is. Ennélfogva azonnal méltó körülményeket kell teremteni Moria földönfutói számára. Ugyanez vonatkozik a Földközi-tenger hajótörötteire is, akik a megmentésük után nem egyszer hetekig apró hajókon kénytelenek vesztegelni, míg végre valamelyik kikötőbe beengedik őket.

Sok mindent tisztázni kell még a tagok között, és olyan megoldást kell találni, amely mindegyikük számára elfogadható. Viszont ha nem sikerül, akkor megint csak az lesz, mint a múlt héten a leszboszi táborban.

Süddeutsche Zeitung

A legolvasottabb német lap szerint a kormányoknak fel van adva a lecke, hogy miként mozgósítsák a lakosságot a járvány ellen, de jobb, ha a közösségi érzésre apellálnak, semmint hogy félelmet keltsenek, ahogyan az Trump csinálja. Merthogy az elnök a riogatást fontos fegyverként veti be a választási kampányban, szinte megszállottan bujtogat, miközben hozzá nem értő és önző politikája idáig már több mint 190 ezer emberéletbe került. Egyáltalán nem kívánja csillapítani a riadalmat a társadalomban, pedig az elején még igencsak lekicsinyellte a veszélyt. De az nem vált be, hiába akarta ily módon lendületben tartani a gazdaságot.

Egyáltalán nem szembesítette az országot a feladat nagyságával, így nem is öntött bátorságot az emberekbe a baj leküzdéséhez. A kudarc annál kínosabb, mert az USA-ban sokkal jobbak a feltételek a fertőzés feltartóztatásához, mint a világ szegényebb részein. De minden állam számára fogas kérdés, miképpen ösztönözze összefogásra a társadalmat. A módszer persze politikai kultúra dolga is. Németországban szerencsére senki sem hirdetett háborút a vírus ellen, nem úgy, mint másutt.

Ám az biztos, hogy a világméretű fertőzés nem támasztotta alá az autokraták és populisták állítását, miszerint ők jobban tudják kezelni a válságot, mint az elbizonytalanodott demokráciák. Olyannyira, hogy a brazil elnök addig tagadta a bajt, míg nem ő maga is megkapta a betegséget. Ugyancsak lelepleződött Kína, amely először eltitkolta a ragály kitörését, majd arra használta a kórokozót, hogy még szigorúbban ellenőrizze a népet.

A nyugati populistákról, Trumpról, Johnsonról, Salviniról kiderült, hogy meztelen a király, mert ígéreteik sokat vesztettek varázserejükből a Covid-19 során. Vagyis igaza volt Rooseveltnek, aki 1933-as beiktatásakor a közösségi érzésre hivatkozott, miközben tetőzött a világgazdasági válság, Hitler pedig már megszerezte a hatalmat.