Előfizetés

A sors kegyeltje

Hirdetés
Publikálás dátuma
2020.09.14. 09:58

Szegedi Csaba nem készült zenei pályára, de hogy végül az operaszínpadon kötött ki, abban Isten ujját látja. Ott ugyanúgy szólhat az emberekhez, mint azt eredeti tervei szerint, lelkészként tehette volna.
Szegedi Csaba Perkupáról jött, kis falu ez Miskolctól északra, ami tán sok mindentől messze van, de szüleinek köszönhetően mégis csodálatos gyermekkora volt. Olyan szeretetben nevelték őt és húgát is, hogy amikor elszakadt tőlük – hogy Miskolcon tanuljon a Lévay József Református Gimnáziumban –, akkor is a helyes úton tudott maradni. A Debreceni Hittudományi Egyetemre készült, lelkész szeretett volna lenni, de másfél pont híján nem sikerült a felvételije. Mindmáig nem érti, hogy ez hogy történt, de most már Isten ujját látja ebben: ennek a következménye lett ugyanis, hogy nemsokára a budapesti Bartók Konzervatórium, közkeletű nevén a „konzi”, tanulója lehetett. „Úgy gondolom, zenei tehetségemet, érzékenységemet édesapai ágon örököltem, nagyszüleimnek szép énekhangjuk volt, otthon sokszor énekelgettem velük népdalokat, nótákat, de soha nem gondoltuk, hogy a zenét foglakozásul kellene választanom, hiszen célként mindig a lelkészi pálya lebegett a szemem előtt” – meséli Szegedi Csaba, akit az MVM ZENERGIA idei koncertje után kérdeztünk. Amikor tehát 21 évesen elkezdte zenei tanulmányait, elképesztő lemaradást kellett behoznia. Milyen érdekes a sors – mondja ismét -, ahhoz a Madarász Ivánhoz került összhangzattant tanulni, akinek Lót című operája címszerepét épp a napokban énekelte a zeneszerző 70. születésnapjára rendezett ünnepi hangversenyen a Vígadóban. Úgy lett a tanítványa, hogy semmi előzetes tudással nem rendelkezett, de a néhai legendás igazgató, Szabó Tibor és az énekszak vezetője, Fekete Mária láttak benne valamit: kicsit össze-vissza énekel ez a fiú, de nagy hangja van, mondták és bizalmat szavaztak neki. Két éven keresztül Csaba nagyon keményen és alaposan tanult, hiszen a kezdetekkor azt sem tudta, melyik billentyű melyik a zongorán, de azután a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, az Akadémiára már sikerült a felvételije. Pótolnia kellett egyéb hiányosságait is, mert nem voltak gazdagok, színházba már csak a távolságok miatt is ritkán jutottak el, de a gimnáziummal volt az Operában, ahol a Bohéméletet nézték meg. S a sors milyen, 20 év múlva ugyanabban díszletben énekelhette Marcello szerepét. Isten a kezét fogta tehát mindvégig, a jó úton haladt segítségével. A Zenakadémiáról az énektanárára Sólyom-Nagy Sándorra emlékszik legszívesebben, akitől a szakmai felkészítésen túl, atyai gondoskodást kapott az élet minden területén, hiszen nehéz volt Pesten megszoknia. De többi tanára Medveczky Ádám, Oberfrank Péter, Kovalik Balázs is fontos vezetői voltak, akiktől segítő szándékú bírálatokat, ugyanakkor szeretetet is bőven kapott. Gál Márta tanárnő irányításával végül a zongorát is megszelídítette. „A minap kérdezték tőlem, mi a kedvenc szerepem, és visszagondolva arra a tíz évre, amit a pályán nagy szorgalommal eltöltöttem, kiderült, már hatvanat tanultam meg, aminek túlnyomó része főszerep. Kezdetben a baritonok a lírai körben mozoghatnak, a Papageno, A sevillai borbély a világuk, ahogy érik, változik a hangjuk, közelíthetnek a hősbariton szegmens felé. Itt Don Giovanni egy fontos állomás, de óriási megtiszteltetésnek éreztem, hogy a Bánk Bánnak a hangfajomra szabott változatában a címszerepet énekelhettem az Operaházban” – meséli Szegedi Csaba. De kapott már felkérést Ausztriából Jagóra, hamarosan jön Posa márki, és mögötte van már Anyegin. Jelentős szerep Tonio a Bajazzókból, Alfio a Parasztbecsületből, tehát egyre inkább megtalálják a nagy drámai alakok, legnagyobb örömére. Jól beindult a külföldi karrier is, de semmiképp sem szeretne elszakadni itthonról, többször utasított már vissza olyan felkérést, ami azt igényelte volna, hogy hosszabb ideig távol legyen. Nem enged a csábításnak, bármilyen jól szalad is a szekér. Megméretteti magát külhonban is, de arányban kell legyenek a kinti szereplések a hazaiakkal. „Fantasztikus, amikor egy idegen helyen öregbítem az Operaház, vagy Magyarország hírnevét, de legjobb, amikor hazajövök és leszállok a repülőről, vagy Hegyeshalomnál átlépem az országhatárt. Fontos számomra, hogy halljanak a családtagjaim, a perkupaiak, a magyar közönség” – tudjuk meg. Amikor a Hazám, hazám áriát énekelte Szegedi Csaba az MVM ZENERGIA című sokszínű komolyzenei koncerten, az átélés, mint láthatjuk, mélyről jött és őszinte volt. Egyébként is büszke, hogy most ő is részt vehetett ezen a missziónak mondható, jótékonysági eseményen, amelyet az MVM idén exkluzív online közvetítés formájában valósított meg. A sok-sok elismerés közül a legutolsó, amit tavaly kapott, a Melis György-díj. Ennek az a különös története, hogy egy ausztriai fellépés miatt nem tudott személyesen jelen lenni az átadón, így szülei jöttek Pestre és vették át. Szegedi Csaba úgy véli, ily módon nagyon szépen tudta meghálálni mindazt a törődést és szeretetet, amit tőlük kapott, amikor a kezükben tarthatták a talán legmagasabb elismerést, amivel eddig jutalmazták pályafutását. De a sírásig meghatotta az is, amikor tavalyelőtt az Operaház Kamaraénekese lett, vagy amikor 2017-ben a Magyar Bronz Érdemkereszttel tüntették ki. A Junior Prima Díj pedig már 2011-ben az övé lett. De nem a díjak a fontosak, hanem hogy azt, ami megadatott neki, a legmagasabb szinten és a lehető leghosszabb ideig művelje.
Ma már „apaszerepet” is játszik – felesége pedagógus, szép drámai szoprán hanggal – három fiuk közül a legkisebb alig kéthetes, a másik kettő hat és három éves. „Az apaszerep olyan, hogy egy életen át sem lehet megtanulni. Kérdezték is Salzburgban, amikor ott léptem fel három éve, és a családom is ott volt, hogyan bírom, az éjszakázást, vagy ha betegek. De én akkor vagyok nyugodt, ha velem vannak, ha egy fellépés, ha egy hangos siker utáni túlfűtött lelkiállapotban hazaérek, és bemegyek a fiaimhoz. Ez a legnagyobb boldogság, hogy a feleségem és ők várnak rám otthon” – vallja. A további tervek, illetve küszöbön álló szerepek között ott a Ments meg, Uram! apafigurája, és különös, hogy ő, aki egykor lelkésznek készült, az István, a királyban Koppányként azt kell énekelje: „pogánynak tartanak, mert nem tűröm a papok hatalmát”. De ez a fantasztikus a szakmájában, hogy annyiféle alak bőrébe kell belebújni, olyan sokféle érzést, jellemet lehet megjeleníteni. A színpad és a szószék közel áll egymáshoz, a lelkész és a művész is őszintén állást foglalnak valami mellett. „Amikor a színpadon vagyok, olyan odaadással végzem a dolgomat, mintha a szószéken állnék, talán így még több emberhez eljut az az üzenet, amit át kell adnom” – összegez Szegedi Csaba.

Idén novemberben lesz a Kutatók Éjszakája

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.14. 09:42

Fotó: Népszava
A koronavírus miatt a szokásosnál két hónappal később tartják meg a rendezvénysorozatot, amelynek online megrendezésére is felkészültek az intézmények.
Idén a koronavírus-járvány felülírta a szokásokat, ezért az Európai Bizottság illetékesei úgy döntöttek, hogy a megszokott szeptember végi időponttól eltérően idén november 27-én és 28-án lehet bepillantani a különböző tudományterületek titkaiba –  olvasható a szervezők közleményében.
Mint írták, remélik, hogy a késő őszi időpontig a járványhelyzet lehetővé teszi és az összes tervezett rendezvényt meg lehet tartani, ugyanakkor a részt vevő intézmények - egyetem, kutatóintézet, laboratórium, múzeum, középiskola és sok más - arra is felkészülnek, hogy a világhálón keresztül nyújtsanak élményt a sok ezer érdeklődőnek.
A Kutatók Éjszakáján immár 14 éve szórakoztató, inspiráló előadásokon, kísérleteken, laborbejárásokon és további játékos programokon keresztül ismerkedhet minden korosztály a tudományos kutatás számos új eredményével és módszereivel. Az Európai Unió Bizottsága által kezdeményezett rendezvény legfontosabb célja, hogy a kutatók és fejlesztők sokszínű munkája vonzóvá váljon a fiatalok számára.

Hold-port, követ, talajmintát vesz a NASA

Varga Péter
Publikálás dátuma
2020.09.13. 11:50

Fotó: GREGG NEWTON / AFP
Magáncégek Holdról hozott mintáit – kőzeteket, talajmintát, más holdbéli anyagot – vásárolná meg a NASA egy új kezdeményezése keretében.
Több olyan magánvállalkozás is van már, amely közel áll ahhoz, hogy sikeres Hold-küldetést hajtson végre, és 50-500 gramm felszíni kőzetet gyűjtsön. A NASA kész ezeket megvásárolni. Abban az esetben, ha az adott cég képekkel tudja bizonyítani, hogy a mintákat biztonságos tárolókba helyezték, és azokat vissza lehet juttatni a földre, a NASA 15-25 ezer dollárt hajlandó fizetni értük. Az ajánlattevő vállalat a teljes összeg tíz százalékát kapja meg, ha a NASA elfogadja azt, másik tíz százalékot kap, ha a misszió elindul, a maradék nyolcvanat pedig akkor, ha a kőzetet a hivatal megkapja. Az üzlet a helyszínen, azaz a Holdon jön létre, így a kitermelt mintákat anélkül tudják eladni a cégek az amerikai űrhatóságnak, hogy azokat le kellene szállítaniuk a Földre. A NASA a Holdról kitermelt mintát az adott cég tulajdonának tekinti, azok megvásárlása után azonban az a NASA kizárólagos tulajdonává válik. A módszer, hogy magáncégeket is bevonnak a gyűjtésbe, része az Artemis-programnak (célja, hogy 2024-ben eljuttassa a Holdra az első női és a következő férfi asztronautát – szerk.), és nem is csak a Hold-kőzetgyűjtés terén van jelentősége, a magáncégek bevonása az űrkutatásba nagyobb volumenben is céljuk – olvasható Jim Bridestine, a NASA igazgató blogjában. Már most is több rakétakilövéssel foglalkozó vállalattal dolgozik együtt a Kereskedelmi Holdbéli Hasznosteher Szolgáltatások-projekt (CLPS) keretén belül. Ennek során csaknem két tucat tudományos és technikai rakomány jut majd fel a Holdra. A leszálló egységen a Blue Origin – Jeff Bezos, az Amazon tulajdonosának vállalkozása – dolgozik, a Blue Moon nevű szerkezetet tavaly októberben már bemutatták. 25 ezer dollár (7 millió forint) persze semmiség a kőzetekért, a kihívás a vállalkozások számára az új technológiák kipróbálása, olyanoké is, amivel például jeget lehet gyűjteni, ami a vízellátást biztosíthatja. Annak ellenére, hogy az Apollo-programok során 1969-1972 között az űrhajósok összesen 382 kilogramm kőzetet gyűjtöttek, a tudósoknak nagy szükségük van a holdbéli anyagokra. A kezdeményezésnek kettős célja van. Egyrészt a kőzetminták segíthetnek abban, hogy majd a Holdra érkező asztronauták meg tudjanak élni az égitesten, azaz felhasználhassanak a Holdon talált anyagokat, így kisebb rakományt kelljen magukkal vinniük. A másik pedig hogy elkezdjék kialakítani azt a jogi hátteret, amely az idegen égitestek kibányászásra, illetve az ezekkel kapcsolatos kereskedelemre vonatkozik. Itt jegyzendő meg, hogy az amerikai tervek, amelyek a világűrben található erőforrások kiaknázására irányulnak, ütköznek a nemzetközi joggal. Trump elnök 2015-ben új rendelettel tette lehetővé amerikai cégeknek a Holdon való bányászatot, és létrehozta az űrhaderőt és űrparancsnokságot. Mindezt a világűr békés felhasználását előíró és ezt minden erre képes ország számára egyformán biztosító 1967-es ENSZ által jegyzett Világűregyezményt semmibe véve tette.

Hold-kőzet adok-kapok

A NASA szerint, a gyűjtés költségeit figyelembe véve, egy gramm Hold-kőzet 1973-as áron 50 800 dollárt ér. Ez mai árfolyamon egy kicsivel több, mint 300 ezer dollár. A valós piaci értéket nehéz meghatározni, mivel legálisan nem lehet Hold-kőzettel kereskedni. 2017-ben egy zacskó, amely csak Hold-pornyomokat tartalmazott 1,8 millió dollárért kelt el egy aukción. Egy csíramentes táska védte a holdkőzetet a földi szennyeződésektől. A holdraszállás eszközei egyébként a washingtoni Smithsonian Múzeumba kerültek, de ez a táska egy leltározási hiba miatt magánkézbe került, ahonnan a NASA még jogi úton se tudta visszaszerezni. 2018-ban egy nő, aki azt állította, hogy gyerekkorában Neil Armstrongtól kapott egy fiolában 10-15 köbcentiméter port, pert indított a NASA ellen, hogy visszakapja azt, miután átadta eredetiség igazolás céljából. A Washington Post számításai szerint 4,5-6,8 millió dollárt érhet. A szovjet Luna-misszió is hozott 301 gramm Holdat a Földre, ebből 200 gramm, három darab 2018-ban 855 ezer dollárért kelt el egy Shoteby’s árverésen. Ezen kívül 307 darab olyan meteoritot gyűjtöttek a Földön, amelyek a Holdról származnak.