Előfizetés

Szigorúbb szabályok jönnek az építkezésben

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.09.13. 18:38
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Hiába lesz készen az idén a ház, ha most szeretne egy ügyfél hitelt felvenni rá, a terveknek már a 2021-től érvényes energetikai előírásoknak kell megfelelnie.
Már most szigorúbban bírálják el a bankok az építési hiteleket amiatt, hogy 2021. január 1. után már csak olyan új ingatlan kaphat használatbavételi engedélyt, amely legalább „közel nulla energiaigényű”. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan energiahatékonyságának el kell érnie a költséghatékonyság szintjét, valamint legalább 25 százalékban a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló energiaforrást kell használnia. Bár a bankok különböző befejezési határidőt adnak az építkezésre – van, ahol szigorúan 1,5 év alatt kell befejezni azt, és megszerezni a használatbavételi engedélyt, van ahol erre 3 évet is adnak –, a szigorított előírásokat azonban már mindenhol egységesen kezelik. Hiába lesz készen az idén a ház, ha most szeretne egy ügyfél hitelt felvenni rá, a terveknek már a 2021-től érvényes energetikai előírásoknak kell megfelelnie – hívta fel a figyelmet a Fülöp Krisztián, a Duna House Pénzügyek vezetője. A bank ugyanis csak így biztosíthatja magát, hogy egy esetlegesen elhúzódó építkezés után jövőre is befejezhető legyen az épület, ami a pénzintézetnek a biztosítékot jelenti a hitelügyletben.  A szakértő szerint az építkezéseknél különösen fontos a pontos pénzügyi tervezés, hiszen az önerő, a piaci hitel és állami támogatás hármasából eltérő feltételekkel és aránnyal lehet finanszírozni a telekvásárlás és az építkezés folyamatát. Van olyan bank, amely minimum 20 százalékos készültségi fok után ad csak hitelt, de van, amelyik már az építkezés elejét is megtámogatja. Az állami támogatásokból viszont csak a hátralévő munkálatokat lehet finanszírozni, 0 százalékos készültségi fokról ezekből nem lehet építkezést elkezdeni. A jegybank adatai alapján az idén júliusig már 53 milliárd forint hitelt vettek fel az ügyfelek ingatlan építésére vagy bővítésére, így az ilyen a kölcsönök a teljes lakáscélú hitelpiac 10 százalékát teszik ki. Az arányokat illetően Fülöp Krisztián jövőre sem vár változást, az egyéni hitelösszegek azonban emelkedhetnek. A szigorúbb szabályozás miatt megnövekedett építési pluszköltségeket ugyanis a tulajdonosok egy része várhatóan már csak hitelből tudja majd finanszírozni.  

Késésben a gazdasági mentőcsomag

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.09.12. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A kormány ma tárgyal a gazdaság újraindítását segítő tervekről, konkrétumokat egy-két hét múlva ígér a miniszterelnök.
A vártnál jóval nagyobb pofont kapott kapott a magyar gazdaság a tavaszi elzárások alatt, ám a kormány láthatóan nem tud mit kezdeni ezzel a kihívással. A kabinet még azt sem tudja, hogy idén mennyivel csökkent a gazdasági növekedés: Varga Mihály pénzügyminiszter egy gyáravatón arról beszélt, hogy a GDP csökkenés átlagosan 5-6 százalékos lehet 2020-ban, államtitkára egy másik rendezvényen konkrétabb számot, 5,1 százalékot jelölt meg. A korábbi 3 százalékhoz képest ez már közelebb áll a piaci elemzők konszenzusához, amely mínusz 5,2 százalék. A V-alakú felpattanástól már lélekben mindenki elbúcsúzott, legutoljára a Magyar Nemzeti Bank: Virág Barnabás, a jegybank alelnöke egy csütörtöki konferencián úgy nyilatkozott, hogy MNB elhúzódó kilábalásra és inkább a Nike-jelre hajazó fellendülésre számít. Az alelnök szerint az első kilenc hónapban 5-6 százalék között lehet a gazdasági visszaesés, azaz a harmadik negyedévre közelítőleg 4-7 százalékos GDP csökkenésre számít. Elemzésében Trippon Marian, a CIB Bank vezető elemzője is 5-6 százalékra teszi  a harmadik negyedévi visszaesést. Ebből az következne, hogy az év utolsó negyedévében a GDP visszaesése 1-3 százalék közé kerülhet, hacsak második hullám nem üt még egy nagyot a magyar gazdaságon. A baj nagyságát a kormány is érzékeli, épp ezért a látványosan romló járványhelyzet ellenére kategorikusan kizárja a gazdaság újbóli leállítását okozó intézkedéseket – derült ki Orbán Viktor közrádiónak adott interjújából. A cél most nem az, hogy mindenki maradjon otthon, hanem az, hogy megvédjük Magyarország működőképességét – tette hozzá a miniszterelnök. Ennek fenntartásához azonban újabb gazdaságélénkítő intézkedésekre lenne szükség, ezeket a miniszterelnök még augusztusban szeptember közepére ígérte. Most, hogy mindjárt lejár a maga szabta határidő, kiderült, hogy erre még akár heteket kell várni. A javaslatcsomag még nincs a kormány előtt, amire abból lehet következtetni, hogy a miniszterelnök majd személyesen, a Facebookon hozza nyilvánosságra döntéseket: legfeljebb majd megint átmegy Facebook-huszárnak – ironizált. A tények helyet a korábbról ismert harci petárdákat pufogtatta Orbán, a kevés konkrétum egyike az volt, hogy elmondta: szerinte taxisoknak, az idegenforgalomban dolgozóknak és a vendéglátósoknak további segítség kell Budapesttől. Vagyis ezt oldja meg Karácsony Gergely főpolgármester, és a kormány által pénzügyileg kifacsart főváros. A kormány szombaton tárgyal a gazdasági lépésekről, ám komoly meglepetések nem várhatóak az intézkedés-csomagban. Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön arról is beszélt, hogy a gazdaságvédelem egyik leghatékonyabb eszköze a vállalatok beruházásának támogatása, amelynek köszönhetően hazánk beruházási rátája továbbra is 28 százalék körül alakulhatott a második negyedévben, s ez Európában az egyik legkedvezőbb arány. Beruházásokkal rövid távon nem lehet a gazdaságot élénkíteni, emellett szükséges lenne a lakossági fogyasztás fenntartása. A lakosság tart attól, hogy lesznek leállások, sok munkahelye elvész, és ilyen időszakban csökken a jövedelme, így költekezés helyett minden bizonnyal inkább tartalékol. Ami a növekedés szempontjából hátrány, az még illeszkedhet a kormány adósságfinanszírozási tervébe, ugyanis az államháztartás idei 7-9 százalékos GDP arányos hiányát – mintegy 3600 milliárd forintot - valahonnan, valakiktől kölcsön kell venni. A miniszterelnök elárulta, azért volt ilyen fukar a kormány a bértámogatásoknál, és ezért nem adta azokat a támogatásokat a rászorultaknak a válság idején, amit más országok kormányai magától értetődőnek tartottak, mert az eredeti terv az volt, hogy alacsonyan tartják a költségvetés hiányát. Ez a terv befuccsolt - ismerte el. A lakossági megtakarításokat így - még elfogadható reálkamatokkal -  az állampapírok felé terelik, amivel a hiány nagy része finanszírozható. Biztos, ami biztos alapon a kormány idén visszatért a devizakötvények kibocsátásához: már 4 milliárd euróval (mintegy 1400 milliárd forint értékben) adósodott el a külföldi befektetők felé. Ennek utolsó 500 millió eurós értékű kötvénykibocsátását épp most pénteken jelentette be az Államadósság Kezelő Központ: eszerint összesen 62,7 milliárd jen összegben vont be forrást négy különböző futamidejű sorozat piacra vitelével. A négy sorozatból kettő zöld kötvény, melyekkel Magyarország lett az első külföldi állam, amely környezetvédelmi célokra forrást szerzett Japánban.  

Lassan élénkül az ipari termelés

Júliusban – a harmadik negyedév első havában - 8,1 százalékkal, az eltérő munkanaphatással korrigálva 7,7 százalékkal maradt el az ipari termelés az előző évi szinttől. Ugyanakkor az előző hónaphoz képest 7,2 százalékkal, az április záráshoz képest pedig 46 százalékkal nőtt. A növekedést az elektronikai ipar húzza, amelynek a termelése a tavalyi szintet 2,3 százalékkal meghaladta. Ezzel szemben az ipari termelés legjavát adó járműgyártás még mindig padlón van: a közúti gépjárműgyártás volumene 16,9, a közúti jármű alkatrészek gyártása 10,8 százalékkal volt kisebb. (Ez utóbbiak közvetlenül tudnak szállítani a szervizeknek is, ezért kisebb ott a visszaesés.) Az elemzők szerint kérdéses, hogy a második hullám milyen hatással lesz a nemzetközi-, ezáltal az exportkeresletre. Szintén kétséges, hogy a belső fogyasztás mekkora támaszt tud adni az iparnak. A mostani kilátások szerint ezt az évet még egy számjegyű visszaeséssel zárhatja a szektor, jövőre pedig bővülés várható.  

Iskolakezdés: már az alsósoknak is laptopot vettek

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.09.11. 17:10
Képünk illusztráció
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A szülők többsége arra számít, hamarosan ismét „élvezheti” a digitális oktatás „örömeit”. Egyáltalán nem várják.
Bár az idei tanév hagyományos oktatással indult, az iskolás gyerekeket nevelő szülők majdnem háromnegyede szerint ez nem sokáig marad így. Felük a digitális tanítás rövid időn belüli visszatérésére számít, 22 százalékuk pedig a két oktatási forma többszöri váltakozást tartja a legvalószínűbbnek – derül ki a GKI Digital augusztus végén készített, pénteken közzétett reprezentatív felméréséből. A szülők többsége – 56 százaléka – ugyanakkor egyáltalán nem szeretné ezt az „élményt” ismét megtapasztalni, de mint a válaszokból kiderült, korántsem azért, mert elutasítanák a digitális eszközök bevetését a tanulásban. Sokkal inkább szerepet játszanak ebben a tavasszal szerzett tapasztalatok, és persze a munkahelyi kötelezettségek, az időbeosztási nehézségek. Mint arról a Népszava is többször írt: a dolgozók döntő többségének már elfogyott fizetett szabadsága, a home office pedig nem minden munka esetén jöhet szóba, így főként az alsó tagozatosok esetében rendkívül nehéz volna segítség nélkül megoldani az otthoni tanulást. A GKI Digital felméréséből pedig az is egyértelműen kirajzolódik, hogy a digitálisnak nevezett oktatás a kormányzati propagandával ellentétben egyáltalán nem működött hatékonyan: tízből hat szülő legalábbis nem így tapasztalta. A szülők fele nem tartotta megfelelőnek az iskolától, illetve a tanároktól kapott támogatás mértékét sem, 41 százalékuk úgy vélte, hogy a tananyag megtanítása valójában rájuk hárult, az iskola csak a feladatok kiosztását és azok számonkérését vállalta magára. A többség úgy érezte, jelentős terhet rótt a családra a gyerekek feladatainak ellenőrzése is. Mindez hangsúlyosabb volt az alsó tagozatosoknál, hiszen őket az önálló tanulás még kevésbé jellemzi. A szociális közegtől való távolság pedig korosztálytól függetlenül negatívan érintette a legtöbb gyermeket. Eközben szó sincs arról, hogy a szülők a digitálizáció oktatásban játszott szerepét utasítanák el, hiszen 70 százalékuk szerint az elektronikus eszközök segítik a tanulást. A szülők egyetértenek abban, hogy a mai világban mindenkinek szüksége van alapvető digitális készségekre, és csak kevesebb, mint harmaduk örülne jobban olyan hagyományos oktatásnak, amelyben nem kellene a gyermeknek a tanuláshoz elektronikai eszközöket használnia, csupán könyveket. A felmérésből az is kiderült: miután a tavaszi otthontanulás miatt kevesebb tanszer használódott el, az iskolakezdésre csak az alsósok szülei költöttek jelentősen többet, mint korábban. Ennek fő oka, hogy többen vettek már ennek a korosztálynak is digitális eszközöket, ami korábban nem volt jellemző. Az idén a műszaki cikkek iránti kereslet jelentősen megnőtt, tavasszal a szülők harmada vásárolt ilyen eszközt – többnyire laptopot vagy mobiltelefont - kifejezetten a vírus hatására. Az iskolakezdés kapcsán pedig az látszik, hogy idén a beiskolázás során a szülők már az általános iskola alsóbb osztályaiban is egyre kevesebbet költenek papír-írószerre, ruházatra, de többet a különböző műszaki cikkekre. A felsőbb tagozatban ennél kisebb a mozgás a tavalyi évhez képest, de itt is jellemző, hogy műszaki cikkre többet költenek, mint tavaly, papír-írószerre és ruházatra viszont kevesebbet. A középiskolában már viszonylag kevesebb pénz ment el a műszaki cikkre, mivel azokat már korábban beszerezték, míg papír-írószerre és ruházatra kissé több volt a kiadás, de nagyjából csak az áremelkedés mértékét követve. Az általános iskola alsó osztályaiban így 45 ezer, a felsőben 34 ezer, középiskolában pedig 28 500 forintot költöttek a szülők átlagosan az iskolakezdésre.