Előfizetés

Késésben a gazdasági mentőcsomag

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.09.12. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A kormány ma tárgyal a gazdaság újraindítását segítő tervekről, konkrétumokat egy-két hét múlva ígér a miniszterelnök.
A vártnál jóval nagyobb pofont kapott kapott a magyar gazdaság a tavaszi elzárások alatt, ám a kormány láthatóan nem tud mit kezdeni ezzel a kihívással. A kabinet még azt sem tudja, hogy idén mennyivel csökkent a gazdasági növekedés: Varga Mihály pénzügyminiszter egy gyáravatón arról beszélt, hogy a GDP csökkenés átlagosan 5-6 százalékos lehet 2020-ban, államtitkára egy másik rendezvényen konkrétabb számot, 5,1 százalékot jelölt meg. A korábbi 3 százalékhoz képest ez már közelebb áll a piaci elemzők konszenzusához, amely mínusz 5,2 százalék. A V-alakú felpattanástól már lélekben mindenki elbúcsúzott, legutoljára a Magyar Nemzeti Bank: Virág Barnabás, a jegybank alelnöke egy csütörtöki konferencián úgy nyilatkozott, hogy MNB elhúzódó kilábalásra és inkább a Nike-jelre hajazó fellendülésre számít. Az alelnök szerint az első kilenc hónapban 5-6 százalék között lehet a gazdasági visszaesés, azaz a harmadik negyedévre közelítőleg 4-7 százalékos GDP csökkenésre számít. Elemzésében Trippon Marian, a CIB Bank vezető elemzője is 5-6 százalékra teszi  a harmadik negyedévi visszaesést. Ebből az következne, hogy az év utolsó negyedévében a GDP visszaesése 1-3 százalék közé kerülhet, hacsak második hullám nem üt még egy nagyot a magyar gazdaságon. A baj nagyságát a kormány is érzékeli, épp ezért a látványosan romló járványhelyzet ellenére kategorikusan kizárja a gazdaság újbóli leállítását okozó intézkedéseket – derült ki Orbán Viktor közrádiónak adott interjújából. A cél most nem az, hogy mindenki maradjon otthon, hanem az, hogy megvédjük Magyarország működőképességét – tette hozzá a miniszterelnök. Ennek fenntartásához azonban újabb gazdaságélénkítő intézkedésekre lenne szükség, ezeket a miniszterelnök még augusztusban szeptember közepére ígérte. Most, hogy mindjárt lejár a maga szabta határidő, kiderült, hogy erre még akár heteket kell várni. A javaslatcsomag még nincs a kormány előtt, amire abból lehet következtetni, hogy a miniszterelnök majd személyesen, a Facebookon hozza nyilvánosságra döntéseket: legfeljebb majd megint átmegy Facebook-huszárnak – ironizált. A tények helyet a korábbról ismert harci petárdákat pufogtatta Orbán, a kevés konkrétum egyike az volt, hogy elmondta: szerinte taxisoknak, az idegenforgalomban dolgozóknak és a vendéglátósoknak további segítség kell Budapesttől. Vagyis ezt oldja meg Karácsony Gergely főpolgármester, és a kormány által pénzügyileg kifacsart főváros. A kormány szombaton tárgyal a gazdasági lépésekről, ám komoly meglepetések nem várhatóak az intézkedés-csomagban. Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön arról is beszélt, hogy a gazdaságvédelem egyik leghatékonyabb eszköze a vállalatok beruházásának támogatása, amelynek köszönhetően hazánk beruházási rátája továbbra is 28 százalék körül alakulhatott a második negyedévben, s ez Európában az egyik legkedvezőbb arány. Beruházásokkal rövid távon nem lehet a gazdaságot élénkíteni, emellett szükséges lenne a lakossági fogyasztás fenntartása. A lakosság tart attól, hogy lesznek leállások, sok munkahelye elvész, és ilyen időszakban csökken a jövedelme, így költekezés helyett minden bizonnyal inkább tartalékol. Ami a növekedés szempontjából hátrány, az még illeszkedhet a kormány adósságfinanszírozási tervébe, ugyanis az államháztartás idei 7-9 százalékos GDP arányos hiányát – mintegy 3600 milliárd forintot - valahonnan, valakiktől kölcsön kell venni. A miniszterelnök elárulta, azért volt ilyen fukar a kormány a bértámogatásoknál, és ezért nem adta azokat a támogatásokat a rászorultaknak a válság idején, amit más országok kormányai magától értetődőnek tartottak, mert az eredeti terv az volt, hogy alacsonyan tartják a költségvetés hiányát. Ez a terv befuccsolt - ismerte el. A lakossági megtakarításokat így - még elfogadható reálkamatokkal -  az állampapírok felé terelik, amivel a hiány nagy része finanszírozható. Biztos, ami biztos alapon a kormány idén visszatért a devizakötvények kibocsátásához: már 4 milliárd euróval (mintegy 1400 milliárd forint értékben) adósodott el a külföldi befektetők felé. Ennek utolsó 500 millió eurós értékű kötvénykibocsátását épp most pénteken jelentette be az Államadósság Kezelő Központ: eszerint összesen 62,7 milliárd jen összegben vont be forrást négy különböző futamidejű sorozat piacra vitelével. A négy sorozatból kettő zöld kötvény, melyekkel Magyarország lett az első külföldi állam, amely környezetvédelmi célokra forrást szerzett Japánban.  

Lassan élénkül az ipari termelés

Júliusban – a harmadik negyedév első havában - 8,1 százalékkal, az eltérő munkanaphatással korrigálva 7,7 százalékkal maradt el az ipari termelés az előző évi szinttől. Ugyanakkor az előző hónaphoz képest 7,2 százalékkal, az április záráshoz képest pedig 46 százalékkal nőtt. A növekedést az elektronikai ipar húzza, amelynek a termelése a tavalyi szintet 2,3 százalékkal meghaladta. Ezzel szemben az ipari termelés legjavát adó járműgyártás még mindig padlón van: a közúti gépjárműgyártás volumene 16,9, a közúti jármű alkatrészek gyártása 10,8 százalékkal volt kisebb. (Ez utóbbiak közvetlenül tudnak szállítani a szervizeknek is, ezért kisebb ott a visszaesés.) Az elemzők szerint kérdéses, hogy a második hullám milyen hatással lesz a nemzetközi-, ezáltal az exportkeresletre. Szintén kétséges, hogy a belső fogyasztás mekkora támaszt tud adni az iparnak. A mostani kilátások szerint ezt az évet még egy számjegyű visszaeséssel zárhatja a szektor, jövőre pedig bővülés várható.  

Iskolakezdés: már az alsósoknak is laptopot vettek

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.09.11. 17:10
Képünk illusztráció
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A szülők többsége arra számít, hamarosan ismét „élvezheti” a digitális oktatás „örömeit”. Egyáltalán nem várják.
Bár az idei tanév hagyományos oktatással indult, az iskolás gyerekeket nevelő szülők majdnem háromnegyede szerint ez nem sokáig marad így. Felük a digitális tanítás rövid időn belüli visszatérésére számít, 22 százalékuk pedig a két oktatási forma többszöri váltakozást tartja a legvalószínűbbnek – derül ki a GKI Digital augusztus végén készített, pénteken közzétett reprezentatív felméréséből. A szülők többsége – 56 százaléka – ugyanakkor egyáltalán nem szeretné ezt az „élményt” ismét megtapasztalni, de mint a válaszokból kiderült, korántsem azért, mert elutasítanák a digitális eszközök bevetését a tanulásban. Sokkal inkább szerepet játszanak ebben a tavasszal szerzett tapasztalatok, és persze a munkahelyi kötelezettségek, az időbeosztási nehézségek. Mint arról a Népszava is többször írt: a dolgozók döntő többségének már elfogyott fizetett szabadsága, a home office pedig nem minden munka esetén jöhet szóba, így főként az alsó tagozatosok esetében rendkívül nehéz volna segítség nélkül megoldani az otthoni tanulást. A GKI Digital felméréséből pedig az is egyértelműen kirajzolódik, hogy a digitálisnak nevezett oktatás a kormányzati propagandával ellentétben egyáltalán nem működött hatékonyan: tízből hat szülő legalábbis nem így tapasztalta. A szülők fele nem tartotta megfelelőnek az iskolától, illetve a tanároktól kapott támogatás mértékét sem, 41 százalékuk úgy vélte, hogy a tananyag megtanítása valójában rájuk hárult, az iskola csak a feladatok kiosztását és azok számonkérését vállalta magára. A többség úgy érezte, jelentős terhet rótt a családra a gyerekek feladatainak ellenőrzése is. Mindez hangsúlyosabb volt az alsó tagozatosoknál, hiszen őket az önálló tanulás még kevésbé jellemzi. A szociális közegtől való távolság pedig korosztálytól függetlenül negatívan érintette a legtöbb gyermeket. Eközben szó sincs arról, hogy a szülők a digitálizáció oktatásban játszott szerepét utasítanák el, hiszen 70 százalékuk szerint az elektronikus eszközök segítik a tanulást. A szülők egyetértenek abban, hogy a mai világban mindenkinek szüksége van alapvető digitális készségekre, és csak kevesebb, mint harmaduk örülne jobban olyan hagyományos oktatásnak, amelyben nem kellene a gyermeknek a tanuláshoz elektronikai eszközöket használnia, csupán könyveket. A felmérésből az is kiderült: miután a tavaszi otthontanulás miatt kevesebb tanszer használódott el, az iskolakezdésre csak az alsósok szülei költöttek jelentősen többet, mint korábban. Ennek fő oka, hogy többen vettek már ennek a korosztálynak is digitális eszközöket, ami korábban nem volt jellemző. Az idén a műszaki cikkek iránti kereslet jelentősen megnőtt, tavasszal a szülők harmada vásárolt ilyen eszközt – többnyire laptopot vagy mobiltelefont - kifejezetten a vírus hatására. Az iskolakezdés kapcsán pedig az látszik, hogy idén a beiskolázás során a szülők már az általános iskola alsóbb osztályaiban is egyre kevesebbet költenek papír-írószerre, ruházatra, de többet a különböző műszaki cikkekre. A felsőbb tagozatban ennél kisebb a mozgás a tavalyi évhez képest, de itt is jellemző, hogy műszaki cikkre többet költenek, mint tavaly, papír-írószerre és ruházatra viszont kevesebbet. A középiskolában már viszonylag kevesebb pénz ment el a műszaki cikkre, mivel azokat már korábban beszerezték, míg papír-írószerre és ruházatra kissé több volt a kiadás, de nagyjából csak az áremelkedés mértékét követve. Az általános iskola alsó osztályaiban így 45 ezer, a felsőben 34 ezer, középiskolában pedig 28 500 forintot költöttek a szülők átlagosan az iskolakezdésre.   

Munkanélküliek százezreiért aggódik a szakszervezet: a tb-rendelet visszavonását követelik

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.09.11. 17:08
Képünk illusztráció.
Fotó: Népszava
Azonnal vonja vissza a kormány a tb-rendeletet, amely szerint már az életmentésért is fizetni kell azoknak, akik hat havi társadalombiztosítási hátralékot halmoznak fel – reagált közleményben a Magyar Szakszervezeti Szövetség a legújabb szigorításra.
Elfogadhatatlan a sürgősségi ellátás, az életmentés kifizettetése a tb-hátralékosokkal – közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ), amely felszólította a kormányt, azonnal vonja vissza az új tb-rendeletet. Mint Kordás László, a MASZSZ elnöke fogalmazott: a hatalom a járvány első hullámában legalább kétszázezer munkanélkülivé vált embert hagyott az út mellett, és hiába ígérte a miniszterelnök, a kormány nem segített rajtuk. Ők minden keservesen megkeresett fillérüket a megélhetésre fordítják, így elképzelhető, hogy nem futja nekik a havi 7-8 ezer forintos tb-járulékra. Közülük vélhetően rengetegen már hátralékosok. Sokan pedig nem tudják, hogy a fizetés nélküli szabadság idejére a munkáltató nem fizeti a társadalombiztosítási járulékot sem, ezt a kieső részt magának a munkavállalónak kellene külön pótolnia. A MASZ elnöke emlékeztetett: tavaly decemberben az akkor jóváhagyott új tb-törvényt is élesen bírálták, és levélben szólították fel Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá. Pedig az még „csak" a járóbeteg ellátást, a gyógyítást vonta meg azoktól a hátralékosoktól is, akik a szociális helyzetük miatt helyben sem tudnak fizetni. Áder akkor hangulatkeltésnek minősítette az advent idejére időzített szakszervezeti tiltakozást, miközben ő ugyanebben az ünnepi hangulatban aláírásával szentesítette a legelesettebbeket is kirekesztő tb-törvényt. Ez az újabb rendelet azonban még a tavalyinál is durvább – állítja Kordás László. Akkor a kormány legalább azt bizonygatta, hogy a sürgősségi beavatkozás „természetesen" továbbra is mindenkinek ingyenes lesz. Hát eddig tartott – állapította meg.    A MASZSZ elnöke az orvosokért is aggódik. El sem tudja képzelni, hogyan fogja megmondani egy gyógyításra, életmentésre felesküdött ember a betegének: nem tud rajta segíteni, ha nem fizeti ki a beavatkozás akár több százezer forintos költségét. Ezzel a rendelettel a hatalom az orvosokra hárítja a döntés felelősségét, ami szintén embertelen megoldás.