A tanárok nagyon félnek, de a gyerek lelki fejlődése miatt nincs más választásuk

A karantén meglepő reakciókat vált ki: a hosszú bezártság után akad, aki fél a szabadban.

Miközben Közép-Európában, továbbá Franciaországban és Spanyolországban drámai mértékben emelkedik a koronavírussal fertőzöttek száma, a márciusban Olaszország eddig elkerülte a második hullámot. Naponta mintegy 1500-1600-an fertőződnek meg, ami arányait tekintve jobb, mint más európai országokban. A járvány kitörése óta több mint 35 ezren vesztették életüket Itáliában, az aktív esetek száma pedig megközelíti a 40 ezret. Hamarosan 14 napról 10 napra csökkenthetik a karantén időtartamát.

Ugyanakkor ez még természetesen messze nem jelenti azt, hogy Itália is megússza a második hullámot. Komoly veszélyt jelent ugyanis, hogy hétfőn megkezdődött a tanítás. A tanárok tartanak a nyitástól, az oktatók több mint a fele 50, 17 százaléka 60 év feletti. Több mint fél év után tért vissza több millió gyermek az iskolapadba. 13 ezren csak később csatlakoznak: ők karanténba kényszerültek. A tanárok és a hat év feletti gyermekek számára kötelező a maszkviselés. Az iskolába érkezéskor megmérték a tanulók testhőmérsékletét. Az olasz egészégügyi hatóság egyik tagja, Franco Locatelli még augusztus közepén úgy foglalt állást, mindenképpen újra kell indítani az oktatást. Igaz, akkor csak 200-300 körüli volt a napi megbetegedések száma.

Veszély ide vagy oda, pszichológusok is úgy vélik, hogy a gyermekek fejlődése érdekében különösen fontos, hogy újra iskolába járjanak. A karantén miatt ugyanis a virtuális világba menekültek, elszakadtak a külvilágtól, bizonytalanabbakká, félénkebbekké váltak. Ez pedig sok gyermeknél pszichoszomatikus zavarokhoz vezetett: fejfájásra, hasfájásra és egyéb problémákra panaszkodtak.

Felmérések szerint az olasz gyermekek 20-40 százalékánál tapasztaltak pszichés zavarokat. Kevesebbet ettek, vagy éppen ellenkezőleg, sokkal többet a szokásosnál, például sok édességet. Későn feküdtek le, de sok gyermeknél tapasztaltak alvászavarokat, így egyes gyermekek dél előtt fel sem keltek. A gyermekek motiválatlanokká váltak, csak digitális játékuk érdekelte őket. A tanulásra szinte egyáltalán nem tudtak odafigyelni.

Tanulmányok szerint az alsótagozatos gyermekeknél olyan félelem kezdett kialakulni a külvilággal szemben, hogy csak szüleik ágyában tudtak elaludni. Az idősebbek viszont agresszívebben kezdtek viselkedni, többjüknél figyeltek meg dührohamokat. Alberto Pellai varesei orvos szerint mindez azt jelzi, hogy a gyermekek komoly traumán estek át az elmúlt hónapokban. Elsősorban azokban az északi régiókban, amelyeket különösen drámaian sújtott a járvány. Sok szülő a közösségi oldalakon írta le tapasztalatait, ezeket a bejegyzéseket több százezren követték nyomon. Egy nő például arról számolt be, hogy még a teljes zárlat idején sem látott más megoldást, elvitte sétálni nyolcéves gyermekét, ám nem sokkal azután, hogy elhagyták a házukat, rögtön egy rendőrbe ütköztek, amit szintén traumaként élhetett át a kisfiú. Később újra próbálkoztak, de a gyermek arra panaszkodott, hogy fél a szabadban.