Előfizetés

Az állam nem díjazza az életre szóló önfeláldozást

Vas András
Publikálás dátuma
2020.09.15. 08:20

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Ombudsmani vizsgálat segíthet a sérült gyereküket évtizedeken át otthon ápoló szülőknek, hogy nyugdíjuk mellé állami támogatást is kapjanak.
- Talán bizakodhatunk! – jegyezte meg Magdolna, miután kiderült, az alapvető jogok biztosa, Kozma Ákos vizsgálatot indított azoknak a szülőknek az ügyében, akik kimaradtak a tartós ápolást végzők időskori támogatásából. Bár évtizedekig teljes állás mellett gondozták gyermeküket, mivel nyugdíjat kapnak, így nem részesültek a havi ötvenezer forintos illetményben. Pedig a költségvetés szintjén elenyésző összegről, éves szinten cirka 1,5 milliárd forintról van szó, azaz például a Semjén Zsolt szívügyének számító vadászati kiállítás előkészítésére és marketingjére odaítélt összegből több, mint két évre megoldódna a néhány ezer, jellemzően 70 év feletti, idős ember problémája. Akiknek nemcsak az gondja, hogy haláluk után mi lesz 40-60 éves gyermekük sorsa, hanem, hogy bár már maguk is sokszor ellátásra szorulnának, az államtól mégsem várhatnak segítséget. - Azt mondják, mivel nyolc órában dolgoztunk, így normál nyugdíjat kapunk, ráadásul hivatalosan nincs meg a húsz év ápolási idő, ami feltétele a támogatásnak – panaszolta Marika, aki 49 éve gondozza sérült fiát, akit fél óránál tovább nem lehet magára hagyni. – A tartalékaim élem fel, hiszen a nyugdíj nem magas, el lehet képzelni, milyen munkahelyen tudott dolgozni az ember, hogy mellette a gyerekét is otthon gondozhassa. Több olyan sorstársam is akad, akik nappal a gyerekükkel voltak, és éjszakai munkát vállaltak, s addig a férjük volt a sérülttel. Egyszerűen nem értem a kormányt: bevezették a nagyszülői gyedet, nekünk pedig egy fillért sem adnak! A törvény szerint ugyanis a tartós ápolást végzők időskori támogatása a beteg gyermeküket legalább 20 évig ápoló, gondozó és emiatt keresőtevékenységet nem folytató szülők részére biztosított, s célja, hogy kiegészítse azoknak a szülőknek a nyugdíját, akik súlyosan fogyatékos gyermekük ápolása miatt nem tudtak teljes munkaidőben keresőtevékenységet végezni. Tavaly óta ugyan annyit enyhítettek a szabályozáson, hogy a jogosultság megállapításához már nem szükséges 20 év időtartamú ápolási díj vagy fogyatékos gyermek révén biztosított GYES folyósítása, azt azonban vizsgálják, hogy a kérelmező 20 évig saját háztartásában ápolta, gondozta-e gyermekét, és emiatt kereső tevékenységet csak legfeljebb napi 4 órában tudott-e végezni. - Teljesen jogszerűtlen, hogy egy valójában az ápolt után járó támogatást tulajdonképpen attól tesznek függővé, mekkora valakinek a nyugdíja, hiszen aki nyolc órában dolgozott, értelemszerűen nagyobb nyugdíjat kap, mint aki csak négy órában, vagy még annyit sem – mondta Csordás Anett, a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület vezetője. – Ráadásul, amikor ezek az idős szülők vállalták, hogy mindvégig maguk gondoskodnak a gyakran halmozottan sérült gyermekükről, még nem létezett ápolási díj. Az a célunk, hogy az otthonápolást elismerjék hivatalos munkaként, járjon utána például szabadság, mint egy normál munkavállalónak, s a szabadság idejére főállású ápoló helyettesítse a szülőt. Amíg ez nem valósul meg, addig egy sérült gyermeket nevelő család teljesen kiszolgáltatott, hiszen a törvény szerint egyenes ági rokonnak kell ápolnia, ami alapvetően befolyásolja egy család életét. És bár magától értetődőnek kellene lennie, hogy jár nekik a támogatás, a kormány egyelőre nem hajlandó lépni az ügyben. Pedig tavaszi cikkünket követően az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége többször is a kormányhoz fordult. Megkeresték Fülöp Attila szociális ügyekért felelős, Novák Katalin család- és ifjúsági ügyekért felelős államtitkárokat (már tárca nélküli miniszter), valamint Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízottat. Az egyeztetéseket Gyene Piroska, az ÉFOÉSZ elnöke reménykeltőnek nevezte, információink szerint azonban nem hivatalosan a kormányzati szereplők közölték, a jogalkotó jelenleg nem tervezi a törvény megváltoztatását. (Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, de a tárca nem reagált kérdéseinkre.) Sokkal biztatóbb az érintettek szempontjából, hogy Kozma Ákos ombudsman a nyáron vizsgálatot kezdeményezett az ügyben. Az alapjogi biztos hivatalának tájékoztatása szerint magánszemélyek mellett az ÉFOÉSZ fordult az ombudsmanhoz, kifogásolva, hogy a jogszabály legfeljebb napi négy óra időtartamban engedélyezi az otthonon kívül végzett keresőtevékenységet, ám Kozma Ákos a törvény más szabályozásai miatt is vizsgálódik. Más kérdés, hogy az ombudsman a jelentése mellett csak megállapításokat és ajánlásokat tehet a törvényalkotók felé, ám az országgyűlést ez nem kényszeríti semmire. - Azt szeretnénk, ha a teljes összeget nem is kaphatják meg az érintettek, de valamilyen méltányossági támogatást azért adjanak nekik – mondta Gyene Piroska. – A többségük ugyanis annak idején kényszerből vállalta, hogy teljes munkaidő mellett gondozza a sérült gyermekét, ami komoly életminőségromlást jelentett számukra, s akkor még idős korukban is hátrányt szenvednek.  

A járvány miatt még nehezebb helyzetbe kerültek

Az átlagnál komolyabb nehézséget jelentett a sérült gyermeket nevelők számára a koronavírus-járvány, illetve a Covid-19 miatt bevezetett korlátozások. A sérültekkel foglalkozó napközik bezártak, a gondozottak egész napra otthonukba szorultak, így a jellemzően 4 órás állásban dolgozó szüleik kénytelenek voltak szabadságra menni, vagy felmondani a munkahelyükön. - Még tavasszal kértük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy az érintettek kapjanak teljes, fizetett szabadságot a veszélyhelyzet idejére, vagy valamilyen plusz támogatást, mert igencsak nehéz anyagi helyzetbe kerültek – mondta Csordás Anett. – Azt a választ kaptuk, megvizsgálják a helyzetet, de azóta sem történt semmi.

Rendőrök parancsolhatják le a vonatról a MÁV maszk nélküli utasait

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.15. 07:31
Egészségügyi maszkot osztanak a MÁV munkatársai a Keleti pályaudvaron, 2020. szeptember 1-jén
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Bekeményít a Volán is, sofőrjeik felszállni sem engedik a védőmaszk nélküli érkezőket.
Szeptember 15-től kizárhatóak az utazásból azok az utasok, akik nem hordanak az orrukat és szájukat eltakaró maszkot, kendőt vagy sálat a MÁV-START és a Volánbusz járatain – írja közleményében a MÁV. A MÁV-START keddtől fokozottan ellenőrzi a vonatokat a Készenléti Rendőrséggel, a polgárőrséggel és a vagyonőrökkel együttműködve. Az új vállalati szabályozás szerint, aki a felszólítás ellenére sem takarja el az orrát, száját, az utazásból való kizárást kockáztatja, a szabálytalanul utazót ugyanis leszállítják a vonatról. A Volánbusznál is fontos változás lép életbe: az autóbusz-vezetők kötelesek megtagadni a felszállást, ha az utas nem tartja be a maszkviseléssel kapcsolatos előírásokat, és a kötelezettségnek egyszeri felszólításra sem tesz eleget. Utazás közben a jegy- és bérletellenőrök ellenőrzik az előírás betartását, és egyszeri, eredménytelen felszólítás után, lakott területen megállva kizárják az utazásból az érintetteket.
Mindkét közlekedési társaság arra kéri utasait, hogy tartsák be a közegészségügyi előírásokat, lázzal vagy meghűléses tünetekkel járó betegség esetén ne vegyék igénybe a közösségi közlekedési eszközöket – így talán lassítható lesz a koronavírus-járvány további terjedése. 

Megkésett intézkedés a hőmérőzés elrendelése, mikor iskolaorvosból sincs elég

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.09.15. 07:20

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
A szakszervezetek szerint már komolyabb döntésekre, például a védőnői szolgálat megerősítésére lenne szükség.
Amennyiben egy gyermeknél, pedagógusnál vagy egyéb dolgozónál fertőzés tünetei észlelhetők, haladéktalanul el kell őt különíteni, egyúttal értesíteni kell az iskola-egészségügyi orvost, aki az érvényes eljárásrend szerint dönt a további teendőkről – közölte lapunkkal az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), miután arról érdeklődtünk, az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett, október 1-től kötelező iskolai lázmérés során mi a teendő, ha egy diákról, tanárról kiderül, hogy lázas. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Szabó Zsuzsa ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: nemhogy iskolaorvosokból, még védőnőkből sincs elég a rendszerben. Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló kormányrendelet értelmében az iskolaorvosi feladatokat részfoglalkozásban háziorvos (házi gyermekorvos) láthat el, az ellátott gyermekek létszáma maximum 800 fő lehet. Az egy orvos által ellátott diákok száma 2400 fő is lehet, amennyiben az iskola több védőnőt is alkalmaz (teljes munkaidőben akkor kell legalább egy védőnőt biztosítani, ha a tanulók létszáma több mint 800 fő). A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint jelenleg 7797 feladatellátási helyen van iskolaorvosi szolgálat, ebből 1023 álláshely betöltetlen. Ráadásul többször előfordul, hogy egy orvosnak akár 8-10 intézményt kell ellátnia egyszerre. Szabó Zsuzsa ugyanakkor hangsúlyozta, a koronavírus elleni iskolai védekezés megfelelő számú védőnővel is hatékonyabb lehet, ezért a PSZ kezdeményezte az iskolai védőnői szolgálat mihamarabbi megerősítését. Az iskolába történő belépést megelőző hőmérséklet-ellenőrzést jónak, ugyanakkor kissé megkésett intézkedésnek érzi a szakszervezet. – Mi ezt már augusztus közepén javasoltuk az Emmi és a Klebelsberg Központ vezetőinek, de a kérésünkre egészen eddig határozott nem volt a válasz. Szeptember elején még segíthetett volna, most már komolyabb lépésekre lenne szükség – mondta Szabó Zsuzsa. – Ez leginkább egy látszatintézkedés, de még annak sincs eléggé átgondolva – vélekedett a kötelező hőmérőzésről a másik tanári érdekképviselet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának elnökhelyettese. Komjáthy Anna szerint ennek az intézkedésnek sem a tárgyi, sem pedig a személyi feltételei nincsenek meg. Az Emmi ezzel kapcsolatban azt írta a Népszavának: az intézményeknek felkészülési időre van szükségük, a lázmérés ezért is lesz kötelező október 1-től. A szükséges eszközöket pedig központilag fogják biztostani az intézményeknek. A szaktárca tájékoztatása szerint a koronavírus megjelenése miatt jelenleg 11 óvodában és két iskolában van rendkívüli szünet, valamint 10 teljes intézményben és 85 helyen egy-egy tanuló csoportban tantermen kívüli digitális munkarend.

Háziorvosok: nincs értelme a lázmérésnek

A lázméréssel nem lehet kiszűrni a COVID-fertőzést oktatási intézmények kapujában – mondta a Népszavának Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. A láz csak egyik tünete az új koronavírus fertőzésnek. Hogy valakinek milyen a testhője az iskola kapujában, abból nem következik, hogy fertőzött vagy sem. Úgy is lehet valaki az iskola kapujában láztalan, ha előtte lázcsillapítót kapott. A szakember hozzátette: fontosabb, hogy a szülő megértse, ha beteg a gyereke, ne vigye közösségbe. Ha bármilyen tünetet észlelnek a gyermekükön, ne pánikoljanak, ne rohanjanak vele a rendelőbe, hiszen valószínűleg ott sem történne semmi: az enyhe fertőzéssel legtöbbször semmilyen tennivaló nincsen. Ha pedig van, akkor az is kiderül, mert az orvos telefonon elvégzi a kockázatértékelést. D. A.