- Talán bizakodhatunk! – jegyezte meg Magdolna, miután kiderült, az alapvető jogok biztosa, Kozma Ákos vizsgálatot indított azoknak a szülőknek az ügyében, akik kimaradtak a tartós ápolást végzők időskori támogatásából. Bár évtizedekig teljes állás mellett gondozták gyermeküket, mivel nyugdíjat kapnak, így nem részesültek a havi ötvenezer forintos illetményben.
Pedig a költségvetés szintjén elenyésző összegről, éves szinten cirka 1,5 milliárd forintról van szó, azaz például a Semjén Zsolt szívügyének számító vadászati kiállítás előkészítésére és marketingjére odaítélt összegből több, mint két évre megoldódna a néhány ezer, jellemzően 70 év feletti, idős ember problémája. Akiknek nemcsak az gondja, hogy haláluk után mi lesz 40-60 éves gyermekük sorsa, hanem, hogy bár már maguk is sokszor ellátásra szorulnának, az államtól mégsem várhatnak segítséget.
- Azt mondják, mivel nyolc órában dolgoztunk, így normál nyugdíjat kapunk, ráadásul hivatalosan nincs meg a húsz év ápolási idő, ami feltétele a támogatásnak – panaszolta Marika, aki 49 éve gondozza sérült fiát, akit fél óránál tovább nem lehet magára hagyni. – A tartalékaim élem fel, hiszen a nyugdíj nem magas, el lehet képzelni, milyen munkahelyen tudott dolgozni az ember, hogy mellette a gyerekét is otthon gondozhassa. Több olyan sorstársam is akad, akik nappal a gyerekükkel voltak, és éjszakai munkát vállaltak, s addig a férjük volt a sérülttel. Egyszerűen nem értem a kormányt: bevezették a nagyszülői gyedet, nekünk pedig egy fillért sem adnak!
A törvény szerint ugyanis a tartós ápolást végzők időskori támogatása a beteg gyermeküket legalább 20 évig ápoló, gondozó és emiatt keresőtevékenységet nem folytató szülők részére biztosított, s célja, hogy kiegészítse azoknak a szülőknek a nyugdíját, akik súlyosan fogyatékos gyermekük ápolása miatt nem tudtak teljes munkaidőben keresőtevékenységet végezni. Tavaly óta ugyan annyit enyhítettek a szabályozáson, hogy a jogosultság megállapításához már nem szükséges 20 év időtartamú ápolási díj vagy fogyatékos gyermek révén biztosított GYES folyósítása, azt azonban vizsgálják, hogy a kérelmező 20 évig saját háztartásában ápolta, gondozta-e gyermekét, és emiatt kereső tevékenységet csak legfeljebb napi 4 órában tudott-e végezni.
- Teljesen jogszerűtlen, hogy egy valójában az ápolt után járó támogatást tulajdonképpen attól tesznek függővé, mekkora valakinek a nyugdíja, hiszen aki nyolc órában dolgozott, értelemszerűen nagyobb nyugdíjat kap, mint aki csak négy órában, vagy még annyit sem – mondta Csordás Anett, a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület vezetője. – Ráadásul, amikor ezek az idős szülők vállalták, hogy mindvégig maguk gondoskodnak a gyakran halmozottan sérült gyermekükről, még nem létezett ápolási díj. Az a célunk, hogy az otthonápolást elismerjék hivatalos munkaként, járjon utána például szabadság, mint egy normál munkavállalónak, s a szabadság idejére főállású ápoló helyettesítse a szülőt. Amíg ez nem valósul meg, addig egy sérült gyermeket nevelő család teljesen kiszolgáltatott, hiszen a törvény szerint egyenes ági rokonnak kell ápolnia, ami alapvetően befolyásolja egy család életét. És bár magától értetődőnek kellene lennie, hogy jár nekik a támogatás, a kormány egyelőre nem hajlandó lépni az ügyben.
Pedig tavaszi cikkünket követően az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége többször is a kormányhoz fordult. Megkeresték Fülöp Attila szociális ügyekért felelős, Novák Katalin család- és ifjúsági ügyekért felelős államtitkárokat (már tárca nélküli miniszter), valamint Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízottat. Az egyeztetéseket Gyene Piroska, az ÉFOÉSZ elnöke reménykeltőnek nevezte, információink szerint azonban nem hivatalosan a kormányzati szereplők közölték, a jogalkotó jelenleg nem tervezi a törvény megváltoztatását. (Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, de a tárca nem reagált kérdéseinkre.)
Sokkal biztatóbb az érintettek szempontjából, hogy Kozma Ákos ombudsman a nyáron vizsgálatot kezdeményezett az ügyben. Az alapjogi biztos hivatalának tájékoztatása szerint magánszemélyek mellett az ÉFOÉSZ fordult az ombudsmanhoz, kifogásolva, hogy a jogszabály legfeljebb napi négy óra időtartamban engedélyezi az otthonon kívül végzett keresőtevékenységet, ám Kozma Ákos a törvény más szabályozásai miatt is vizsgálódik. Más kérdés, hogy az ombudsman a jelentése mellett csak megállapításokat és ajánlásokat tehet a törvényalkotók felé, ám az országgyűlést ez nem kényszeríti semmire.
- Azt szeretnénk, ha a teljes összeget nem is kaphatják meg az érintettek, de valamilyen méltányossági támogatást azért adjanak nekik – mondta Gyene Piroska. – A többségük ugyanis annak idején kényszerből vállalta, hogy teljes munkaidő mellett gondozza a sérült gyermekét, ami komoly életminőségromlást jelentett számukra, s akkor még idős korukban is hátrányt szenvednek.
