Előfizetés

Levált egy hatalmas darab az Északi-sark legnagyobb selfjegéből

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.14. 17:40

Fotó: HANDOUT / AFP
Az idei nyári meleg megadta a kegyelemdöfést a mintegy 110 négyzetkilométernyi Spalte-gleccsernek: több kisebb darabra törött.
Levált egy hatalmas darab az Északi-sark legnagyobb, 79N vagy Nioghalvfjerdsfjorden nevű selfjegéből, amely Grönland északkeleti részén terül el. A mintegy 110 négyzetkilométernyi jégdarab a műholdfelvételek szerint kisebb darabokra törött.
A kutatók szerint a jelenség újabb bizonyíték a Grünald térségében végbemenő gyors klímaváltozásra. "A térségben a légkör hőmérséklete mintegy 3 Celsius-fokkal nőtt 1980 óta" – mondta Jenny Turton klímakutató a BBC News-nak. "2019-ben és 2020-ban a térségben rekordhőmérsékleteket mértek nyáron" – tette hozzá a németországi Friedrich-Alexander Egyetem kutatója.
A Nioghalvfjerdsfjorden selfjég mintegy 80 kilométer hosszú és 20 kilométer széles és az Északkelet-grönlandi Jégfolyam nyúlványa az Északi-sarki-óceánba. A selfjég egyik darabja, a Spalte-gleccser törött most darabokra. A gleccser már tavaly nyáron is jelentősen töredezett, az idei nyári meleg azonban megadta neki a kegyelemdöfést, és jéghegyek flottájává változott.
"A 79N selfjégnek az a jelentősége, hogy kapcsolódik Grönland belső jégmezőihez, ami azt jelenti, hogy egy napon, ha a várakozások szerint növekszik a hőmérséklet, ez a térség lehet az egyik központja a jég eltűnésének Grönlandon" – magyarázta Jason Box professzor, a dániai és grönlandi földmérő intézet kutatója.
Július végén a forró nyár és a globális felmelegedés hatására darabokra tört Kanada utolsó, még teljesen érintetlen sarkvidéki selfjege, az Ellesmere-sziget északnyugati csücskénél elterülő Milne. A parti síkságról a tengerbe nyúló, a tengerfenékig leérő jégtömeg egyetlen nap alatt tört szét két óriási jéghegyre és sok kisebb darabra. A széteséssel a négyezer éves selfjég területének 43 százalékát veszítette el, a korábbi 187 négyzetkilométer helyett már csak 106 négyzetkilométerre tehető a felszíne.

Tompaorrú krokodilok keltek ki a Szegedi Vadasparkban

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.14. 13:13

Fotó: Lajos Endredi / Szegedi Vadaspark
Nemcsak az anya, Barbi védi két kicsinyét, az apa, Bobó is hevesen figyelmezteti a gondozókat is, ha túl közel merészkednének az ifjakhoz.
Két tompaorrú krokodil (Osteolaemus tetraspis) kelt ki a tojásokból a Szegedi Vadasparkban, a szüleik által nevelt kicsinyeket már a látogatók is megfigyelhetik – közölte Veprik Róbert igazgató. 
Bobó és Barbi igazi mintaszülők, már hosszú ideje sikerrel nevelik fel kicsinyeiket, a hüllőktől nem megszokott gondoskodással. A gondozók kezdetben kivették a tojásokat az infralámpa alá épített költődombból, hogy inkubátorban keltessék ki őket, aztán pedig a szülőkre bízták a feladatot. Idén két kis tompaorrú krokodilt fedezhetnek fel az éles szemű látogatók a medencéjükben, amelyek júliusban keltek ki a parton épített költődombban elhelyezett tojásokból.
A krokodilfélék anatómiájukat és ivadékgondozásukat tekintve is különböznek a többi hüllőtől. Bár még tojással szaporodnak, nem hagyják azokat magukra. A fészekrablóktól védik a tojásokat, a kikelésre kész fiókák kvartyogó hangjára felfigyelve segítenek a kelésben, majd akár egy-két évig is védik utódaikat. Sok kisebb-nagyobb ragadozó veszélyezteti az ekkor még védtelen krokodilokat, így az őrzésre szükség is van. A Szegedi Vadasparkban nemcsak Barbi, az anya, hanem az apa, Bobó is szerepet vállal ebben, hevesen figyelmeztetve a gondozókat is, ha túl közel merészkednének az ifjakhoz.
Bár a tompaorrú krokodil a legkisebbek közé tartozik családján belül - a legnagyobb egyedek sem nőnek kétméteresnél nagyobbra, tömegük 22-30 kilogramm - kifejezetten erőteljes testfelépítésű faj. A felnőtt krokodilok halakkal és kisemlősökkel, a kicsik még rovarokkal, például sáskával táplálkoznak, amelyet a vízbe szórnak gondozóik. Később térnek át etetésük során a kisebb gerincesekre, ahogy a krokodilok mérete és étvágya ezt lehetővé teszi.
A legtöbb krokodilt a bőréért irtják, jobb esetben tenyésztik. A tompaorrú krokodil erre a célra nem hasznosítható, azonban húsát szívesen fogyasztják, és emiatt élőhelyén, Közép- és Nyugat-Afrika trópusi esőerdeiben vadásszák is, veszélyeztetettségének ez az egyik fő oka. Számuk ma már a különböző becslések szerint csupán 25 és 100 ezer tehető. A világ állatkertjeiben mintegy kétszáz egyede él. A Szegedi Vadasparkban 2012 óta gondozzák a tenyészpárt a tompaorrú krokodilok európai törzskönyvi programjában.
A tompaorrú krokodilok többnyire két-három utódot nevelnek fel sikeresen, amelyek más állatkertbe kerülnek. A mostani szaporulatra is jelentkezett már egy állatkert, így valószínűleg pár hónapon belül el fogják hagyni szegedi otthonukat.

Hozzánk is elért a kaliforniai erdőtüzek füstje

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.09.14. 11:05
Műholdfelvétel a tüzekről
Fotó: AFP
Jól kivehető füstsávok láthatók a Kárpát-medence fölött.
Az USA nyugati partján pusztító, katasztrofális méreteket öltött erdő- és bozóttüzek hatalmas füstfelhőbe burkolták a Csendes-óceán partvidékét. A füstöt a magassági áramlatok egyre jobban szétterítik a légkörben, és a nyugatról kelet felé fújó futóáramlás következtében már Európába, így hazánkba is eljutott. A füstsávok jól kivehetőek voltak a szombat esti és a vasárnap reggeli műholdfelvételeken, de a felszínről is látható volt a füst jelenléte a felettünk lévő légkörben – írta az Időkép
A színesebbé váló napkeltéket és napnyugtákat a horizont alatt lévő Nap fényének apró szilárd részecskéken való szóródása okozza. Napkelte előtt kelet felé tekintve sárgás, a horizonthoz közelebb barnás, vöröses sávokat lehetett megfigyelni. Azonban a horizont feletti barnás, szürkés réteg, a légkör alsó három kilométer vastag rétegében felhalmozódó aeroszol részecskéknek köszönhetően jelenik meg. Az erdőtüzek füstje nagyobb magasságban, 6500 méter fölött utazik az erős magassági szelek szárnyán. A lepelszerű füstsávok már éjjel, a Hold fényénél is láthatóak a voltak.
A NOAA előrejelzései szerint újabb és újabb adag füst érkezhet az USA irányából a következő napokban is, így várhatóan hazánkban is egyre szembetűnőbben fog megjelenni a hajnali és alkonyati égbolton.

Lángokban a nyugati partvidék

Legalább huszonhatan meghaltak az Egyesült Államok nyugati partján tomboló erdőtüzekben az USA Today című amerikai napilap és a CNN amerikai hírcsatorna péntek esti beszámolója szerint. Kaliforniában 20, Oregonban 5 és Washington államban egy ember életét követelték a lángok. A hatóságok attól tartanak, hogy az áldozatok száma emelkedhet.
Szakértők szerint az éghajlatváltozás miatt egyre gyakoribb az aszály, a hőség és a szélsőséges időjárás, és ez az erdőtüzek számának növekedéséhez vezet. Az Egyesült Államok nyugati részén jelenleg 100 nagyobb tűz tombol több mint 18 ezer négyzetkilométeren.