Kihívás előtt a kiskereskedők: fizettetni, de hogyan

A költségektől tartva nem üzemelnek be bankkártyaelfogadó terminálokat a kiskereskedők. Van azonban más mód is, hogy a januártól kötelező elektronikus fizetési lehetőségét biztosítsák a vásárlóknak.

Bár a készpénzfelvétel csökkent, a bankkártyahasználat pedig jelentősen nőtt a koronavírus hatására, a kártyaelfogadói hálózat lefedettsége nem változott a vírus időszaka alatt sem – közölte saját adatgyűjtése alapján érdeklődésünkre a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Vagyis koronavírus ide, WHO ajánlás oda, egyelőre nem lehet a korábbiaknál több helyen elkerülni a készpénzes fizetést. Pedig a kereskedőket egy közelgő dátum is motiválhatná erre. Január 1-je után az online pénztárgép használatára kötelezetteknek biztosítaniuk kell az elektronikus fizetés lehetőségét is.

Mintegy 120 ezer üzlet, étterem, hotel és egyéb szolgáltató köteles online pénztárgépet használni, de ezek felében tavaly nem lehetett bankkártyával fizetni, csak készpénzzel. Ha a kártya-elfogadóhelyek száma az utóbbi hónapokban sem változott érdemben, akkor ez azt jelenti, hogy mintegy 60 ezer kereskedőnek és szolgáltatónak mindössze három és fél hónapja maradt arra, hogy kigondoljon és beüzemeljen valamilyen elektronikus fizetési megoldást.

A jegybank szerint az érintettek éves forgalma általában alacsonyabb, ezért döntően költségmegfontolások – a kártyaelfogadáshoz kapcsolódóan fizetendő fajlagosan magasabb díjak – miatt nem kínáltak eddig elektronikus fizetési lehetőséget vásárlóiknak.

A kiskereskedők ráadásul „nem kellően értesültek” a törvényi kötelezettségükről, ezért nagyon sok üzletben még nem is kezdték meg rá a felkészülést – erre már Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára hívta fel a figyelmet. Szerinte továbbra is a bankkártyák elfogadására alkalmas POS terminál lesz az elsődlegesen preferált elektronikus fizetési mód, ám az eszközök beszerzési és üzemeltetési költségeivel kapcsolatban számos tévhit kering a kereskedők körében. A korábbi évek, évtizedek ajánlataiból indulnak ki, amikor még gyakran 2-3 százalék feletti jutalékokért és egyéb járulékos költségekért tudtak csak megállapodni a szolgáltatókkal, pedig ma már ennek töredékéért is lehetséges bankkártyát elfogadni.

Március 2. óta ugyanakkor nem csak a kártyás fizetés lehet az egyetlen elektronikus megoldás. Tavasszal elindult ugyanis Magyarországon az azonnali fizetési rendszer, amelynek köszönhetően ma már az utalások a hét bármely napján a nap 24 órájában 5 másodpercen belül célba érnek. Miután pedig jóváírási oldalon a bankok jellemzően nem számítanak fel költségeket az utalásoknál, a jegybank szerint az érintett kereskedők és szolgáltatók számára kézenfekvő megoldás lehet az azonnali utalás felkínálása az ügyfeleknek.

Az adott vállalkozás bankszámlaszámának bepötyögése persze valószínűleg hosszadalmas lenne, az MNB-nek azonban erre is van javaslata. Mint felvetésünkre írták: a kisebb forgalmú, óránként csak pár darab tranzakciót bonyolító, integrált kasszarendszerekkel nem rendelkező kereskedők esetében az elektronikus fizetés megoldható úgy is, hogy a vállalkozás bankszámlaszámához regisztrálnak egy másodlagos azonosítót, azaz mobilszámot, e-mailcímet vagy adószámot. Ez az utalásoknál megkönnyíti az adatok bevitelét, hiszen elég csak ezt beírni a bankszámlaszám helyett.

Eddig azonban – derül ki a money.hu összegzéséből – a több mint egymillió bankszámla töredékéhez, mintegy 80 ezerhez regisztráltak csak másodlagos azonosítót. Ezzel ugyanakkor nem árt igyekezni, mert a bankok egy része az azonosítók regisztrációjáért a későbbiekben pénzt kér majd.

Még gyorsabb fizetési megoldás volna az úgynevezett QR-kód (információkat tároló kétdimenziós vonalkód) alkalmazása. Ez esetben a kereskedő generál egy olyan QR-kódot, amelyben rögzítve vannak a fizetési adatai, és azt akár papír alapon, akár digitális kijelzőn leolvashatóvá teszi az ügyfelek számára. Az MNB már ki is dolgozta a hazai QR-kód szabványt, amelynek alapján kezdeményezhetők az ilyen típusú tranzakciók. Mindehhez persze mobilbanki alkalmazások is kellenek. A jegybank ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre azt közölte: a hazai bankszektor jelzése alapján 2021-re a legtöbb mobilbanki alkalmazás képes lesz ilyen kódok leolvasására és azok alapján fizetési megbízások indítására.

Az OTP Mobil épp két hete mutatott be egy ilyen alkalmazást: a SimpleBusiness augusztus vége óta érhető el. A leszerződő vállalkozások az applikáció segítségével olyan QR kódos bankkártyás vagy utalásos fizetést kínálhatnak fel vásárlóiknak, amihez nem kell terminál, csak egy mobiltelefon. A csatlakozást nem kötik forgalmi teljesítményhez, azaz a kis cégeknek is jó megoldás lehet. Havi díj sincs, csak egy egyszeri 19 ezer forintos – szeptember végig 9900 forintos – csatlakozási díj. Utalásos fizetésnél 0,99 százalékos kereskedői díjat számolnak fel, bankkártyás fizetésnél erre rákerül egy rendszerdíj és a bankközi jutalék is. Az OTP Mobil érdeklődésünkre azt közölte: az applikáció a bemutatását követő másfél hétben már több mint száz érdeklődőt vonzott.