Előfizetés

Ingyenhitellel robbantana Matolcsy az ingatlanpiacon

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.14. 17:39
Képünk illusztráció
Fotó: JAN WOITAS / AFP
0 százalékos hitel járna a "zöld otthonok építőinek" és vásárlóinak.
Alaposan felboríthatja a lakáspiacot az a jegybanki elképzelés, amelyről Matolcsy György írt a novekedes.hu oldalon. Az MNB elnöke szerint rengeteg előnye lenne egy lakáspolitikai fordulatnak, többek között "nyerhetnénk évi 30-40 ezer új otthont, erős támogatást a demográfiai fordulathoz, évi 1 százalékos többlet GDP-növekedést... új „otthonom a váram” védelmi vonalakat a járvány helyzetekre és még lehet sorolni a várható előnyöket.". Szerinte kínálati fordulatra van szükség, mivel az erős kereslet nem találkozik a hasonlóan erős kínálattal. Ebben a felállásban az lakáspolitika inflációt termel, nem pedig új otthont teremt. Amennyiben van kormányzati támogatás, úgy szükség lenne egy olyan programra, amelyet a jegybank indíthatna el. Ennek elemei többek között a következők lennének:
  • Támogatja új zöld otthonok építését, de csak ezeket, mert a hitel visszafizetéséhez fenntartható családi költségvetésre van szükség.
  • Olcsó, 0 százalékos hitelt kínál az új zöld otthont építőknek és vásárlóknak.
  • Tíz éves futamidőt kínál, ami már jó az otthonteremtőknek, de még nem terheli hosszútávon a jegybanki mérleget.
  • „Fele-fele” alapon kínál forrást: a teljes forrásszükségletet meg lehetne osztani a jegybanki, illetve a saját, a családi, a baráti, egyéb banki források és a kormányzati támogatások között.
Matolcsy György úgy látja, Magyarországon is el kell indulnia a kereslet és a kínálat egyensúlyára építő, zöld és energiatakarékos "Új Otthon Programnak". Szerinte ebben újragondolásra szorul, hogy milyen feladat hárul az államra, a családokra és a piaci szereplőkre. "Mert igaz Széchenyi kedvenc mondása: „Adok, hogy adjál” - zárul a jegybank elnökének esszéje. 
Korábban a Népszava írt arról, hogy a koronavírus-járvány óta felpörgött a hazai ingatlanpiac.

A felfutás hátterében nem csupán a koronavírus-járvány miatti korlátozások alatt elhalasztott vásárlások állnak, hanem a változó igények is. A bezártságnak köszönhetően ugyanis sokan átértékelték, milyen otthonra van szükségük, így az ebből adódó plusz tranzakciók jelenthetik a növekedés egyik motorját. Ezek az adásvételek a járvány nélkül nem jöttek volna létre, vagy csak később – számolt be lapunk a Duna House tanulmányára hivatkozva.

Mások folytatják a Kurzarbeitot, mi nem babrálunk holmi bértámogatással

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.09.14. 15:51

Fotó: Béres Márton / Népszava
Ráadásul amíg működött a "dolgozók dotálása", addig is sokkal szűkmarkúbb volt a kormány, mint más országok kabinetjei.
Miközben a magyar kormány a nyár végén megszüntette a munkahelyvédelmi bértámogatást, addig a régió számos országában tovább működnek ezek a programok, vagy újabbakat indítanak – derül ki a Niveus Consulting Group körképéből. A Kurzarbeit magyarosított változatát április végén vezette be a kormány, a csökkentett munkaidőben foglalkoztatottak után három hónapig járó, maximum havi 112 ezer forintos támogatásra pedig csak augusztus 31-ig lehetett pályázni. A juttatást alig több, mint 200 ezer dolgozó után igényelték a cégek, a kormány  pedig már augusztus elején közölte, nem lesz hosszabbítás, mert nincs rá igény. Ezen álláspontján a szakszervezetek és a munkaadók kérése, valamint az egyre súlyosbodó járványügyi helyzet ellenére azóta sem változtatott. Bagdi Lajos, a Niveus Consuting Group adótanácsadási partnere szerint a program folytatása ugyanakkor hasznos lenne, hiszen bizonyos szektorok kilátástalan helyzetbe kerültek, a központi költségvetésnek pedig jóval nagyobb kiadást jelent a munkanélküliek támogatása és visszaintegrálása a munkaerőpiacra. A magyar támogatási rendszer egyébként messze nem volt olyan bőkezű, mint régiós szomszédainké – tette hozzá. Ausztriában például – ahol októberől további hat hónapig meghosszabbították a szeptemberben lejáró Kurzarbeit programot – a munkavállalók nettó bérük 80, 85, illetve 90 százalékát kapják meg. Vagyis Magyarországgal ellentétben nem csak a kiesett, hanem a teljes munkaidőre vonatkozó bér alapján számolnak, miközben nálunk csak a rövidített munkaidő miatt kiesett bér 70 százaléka járt. Romániában augusztusban szintén hosszabbítottak. Itt szintén a kiesett munkaidő a számítás alapja, ám így is több jár: a rövidített munkaidő miatt kiesett bér 75 százalékát vállalja át az állam. Csehország a napokban jelentette be, hogy új bértámogatási programot indít várhatóan novembertől az augusztusban lezárult program folytatásaként. Az előzetes információk alapján a kormány 50-70 százalékban támogatná a részbeni otthoni munkavégzést. Szlovákiában a szeptemberben lejáró programot állandó támogatási formává kívánják alakítani. Horvátország az év végéig terjesztette ki programját: a cégek munkavállalónként 2 ezer horvát kunát (mintegy 80 ezer forintot) kaphatnak. Németországban augusztus végén döntöttek arról, hogy 2021. végéig meghosszabbítják a jelenlegi, a bérek 80 százalékát átvállaló Kurzarbeit programot.    

357,16 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.14. 08:13
Illusztráció: Shutterstock
Erősödött a forint hétfő reggelre péntek esti árfolyamához képest a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a péntek esti 357,62 forint után 357,16 forinton állt hétfő reggel nyolc óra előtt.
A dollár és a svájci frank jegyzése is csökkent, a dollár 301,44 forinton állt a péntek esti 302,12 forint után, a svájci frank pedig 332,34 forintról 331,76 forintra csökkent.