Előfizetés

Orbán is elismerte, hogy Budapest volt bajban, mégis csak vidékre ment a pénz

Papp Zsolt Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2020.09.15. 06:00

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Miközben a miniszterelnök is érzékeli, hogy "beszakadt" a fővárosi turizmus, a kormány a budapestit nem, csak a vidéki vendéglátást támogatja milliárdokkal.
Miközben január és augusztus között a kormány 122,2 milliárd forintnyi pályázati támogatást osztott szét a turisztikai célelőirányzatból vidéki szállodák és panziók fejlesztésre, addig az igazán nagy bajban lévő budapesti szállodák egy fillér állami támogatást nem kaptak. A kormány kizárta a pályázatokból a nagy bajban lévő budapesti hoteleket, de még az idegenvezetők és az éttermek sem kaptak kormányzati segítséget - vagyis a komplett fővárosi turizmust magára hagyta a kormány. Mindez azért is figyelemre méltó, mert Orbán Viktor miniszterelnök múlt hét végi interjúiban éppen arról beszélt, hogy "a kabinet lépéseinek köszönhetően idén minden korábbinál jobban teljesített a belföldi turizmus, a nagyrészt külföldiekre épülő budapesti idegenforgalom azonban beszakadt".  Kérdés, hogy miért a vidéki vendéglátókat támogatja a kormány, ha azok rendben vannak, és miért nem a fővárosiakat, amelyek viszont "beszakadtak". Erre a kormányfő sem tért ki az állami médiában tett nyilatkozatai során, viszont felvezetett egy ötletet, hogy a főváros büdzséjéből kellene támogatni a turisztikai ágazatot. Mondta ez úgy, hogy az állami Magyar Turizmus Zrt. több tíz milliárd forintokat oszt szét évente az idegenforgalmi szereplők között. A tavaszi leállások után majd minden fővárosi szálloda bezárt. Ezek közül csak néhány szálloda indult újra, ám a foglaltsági adataik eddig nem haladták meg a 10-20 százalékot – ilyen alacsony töltöttséggel pedig nem lehet nyereségesen üzemelni. Erre érkezett a szeptemberi határzár, amely újra ellehetetlenítette a fővárosi turizmust. Ezzel szemben vidéken a belföldi turizmusnak köszönhetően 60-80 százalékos foglaltsággal üzemeltek a szállodák, különösen a vízpartokon, ezek közül is kiemelkedtek a balatoni szálláshelyek, amelyek gyenge június után július-augusztusban az egyik legjobb szezonjukat zárták, mind foglaltságban, mind bevételben. A tóparti árak 20-40 százalékkal is meghaladhatták a tavalyi szintet. Belföldön a Balaton régió volt a legnépszerűbb és a kis panziók még a tavalyinál is nagyobb forgalmat bonyolítottak. Ezzel szemben a külföldi vendégek száma 75 százalékkal esett vissza országosan - ugyanez Budapesten 88 százalék volt – a KSH adatai szerint.  A Népszavának nyilatkozó szállodaipari szakértő szerint helye lehet a turizmusfejlesztésben a önkormányzati, így akár a fővárosi támogatásoknak is, ám a fővárosi szállodaipar jövő májusi újraindításhoz komoly kormányzati segítség szükséges. Ennek minimumfeltétele a januárig érvényes hitelfizetései moratórium meghosszabbítása addig, míg a budapesti turizmus újra el nem indul és nyereséget nem termel. A nemzetközi turizmus újraindulása lassú folyamat lesz, és függ majd a nemzetközi repülőjáratoktól is, ugyanis Budapestre a külföldi utazók 85 százalékkal légi úton érkezik. A fővárosi vendégek jelentős része az üzleti utazókból kerül ki, a másik jelentős részt pedig a brit „bulituristák” adták. Itt jóval lassabb lesz a visszaépülés, hisz a brit gazdaságot az uniós átlagnál jelentősebben sújtotta a gazdasági visszaesés – tette hozzá a szakértő. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a fővárosi turisztikai ágazatban üzleti modellváltás szükséges, hiszen az rövid, de hosszabb távon sem lesz fenntartható, hogy a vendégéjszakák több mint kilencven százalékát a külföldiekhez kötődik. Nagy kérdés, hogy van-e értelme a profilváltásnak, azaz évi több tízezernyi külföldi vendég kiváltható-e belföldi turistákkal. Valószínűleg nincs, hiszen soha nem fogja a belföldi turizmus kiváltani a külföldieket a főváros idegenforgalmában. 2009-is visszamenőleg a budapesti vendégéjszakák 86-88 százalékát minden évben a külföldi üzleti és rekreációs vendégek fizették. Egy olyan országban, ahol hála az autópálya-hálózatnak másfél-két óra alatt elérhető a határszélekről a főváros, nem fognak évente tíz és százezrek a fővárosban több éjszakát eltölteni. El lehet erre a célra költeni 150 milliárd forintot imázskampányokra – ám mire egyáltalán ez az ötlet átmenne a fejekben, már túlleszünk a koronaválságon – nyilatkozta a Népszavának egy a neve elhallgatást kérő szállodaipari menedzser. 

Riadalom a piacon

A budapesti szállodák nem a fővárosnak, hanem túlnyomórészt az államnak termelik a pénzt - fogalmazott egy szakmai forrásunk annak kapcsán, hogy a miniszterelnök a fővárosra terhelné a budapesti turisztikai szektor támogatásának feladatát. A belföldi turizmus 65 százalékát a főváros adja, de nem szabadna és nem is lehet különválasztani a kettőt. Ellenkezőleg, komoly átfedés van a kettő között. Azaz: ha a fővárosi szállodák egy része bezárni kényszerül, az magával rántja a vidéket is. Orbán Viktor „modellváltásról” szóló gondolatai, hogy a fővárosi szálláshelyek belföldi turizmusból próbáljanak megélni, forrásunk szerint legfeljebb a híveknek szól, politikai jelszónak elmegy, ám a piacon inkább riadalmat okoztak ezek a szavak. Emlékeztetett: tavaly a szállodák nagyjából 560 milliárdos bevételének a felét a külföldiek adták. Ha ennek a félnek a 70 százaléka kiesik, azt nem képes a belföldi turizmus pótolni. Az, hogy Budapesten tömegével legyenek magyar turisták, arra leginkább akkor kerülhet sor, ha erre törvénnyel kötelezi őket a kormány – élcelődött.

Ingyenhitellel robbantana Matolcsy az ingatlanpiacon

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.14. 17:39
Képünk illusztráció
Fotó: JAN WOITAS / AFP
0 százalékos hitel járna a "zöld otthonok építőinek" és vásárlóinak.
Alaposan felboríthatja a lakáspiacot az a jegybanki elképzelés, amelyről Matolcsy György írt a novekedes.hu oldalon. Az MNB elnöke szerint rengeteg előnye lenne egy lakáspolitikai fordulatnak, többek között "nyerhetnénk évi 30-40 ezer új otthont, erős támogatást a demográfiai fordulathoz, évi 1 százalékos többlet GDP-növekedést... új „otthonom a váram” védelmi vonalakat a járvány helyzetekre és még lehet sorolni a várható előnyöket.". Szerinte kínálati fordulatra van szükség, mivel az erős kereslet nem találkozik a hasonlóan erős kínálattal. Ebben a felállásban az lakáspolitika inflációt termel, nem pedig új otthont teremt. Amennyiben van kormányzati támogatás, úgy szükség lenne egy olyan programra, amelyet a jegybank indíthatna el. Ennek elemei többek között a következők lennének:
  • Támogatja új zöld otthonok építését, de csak ezeket, mert a hitel visszafizetéséhez fenntartható családi költségvetésre van szükség.
  • Olcsó, 0 százalékos hitelt kínál az új zöld otthont építőknek és vásárlóknak.
  • Tíz éves futamidőt kínál, ami már jó az otthonteremtőknek, de még nem terheli hosszútávon a jegybanki mérleget.
  • „Fele-fele” alapon kínál forrást: a teljes forrásszükségletet meg lehetne osztani a jegybanki, illetve a saját, a családi, a baráti, egyéb banki források és a kormányzati támogatások között.
Matolcsy György úgy látja, Magyarországon is el kell indulnia a kereslet és a kínálat egyensúlyára építő, zöld és energiatakarékos "Új Otthon Programnak". Szerinte ebben újragondolásra szorul, hogy milyen feladat hárul az államra, a családokra és a piaci szereplőkre. "Mert igaz Széchenyi kedvenc mondása: „Adok, hogy adjál” - zárul a jegybank elnökének esszéje. 
Korábban a Népszava írt arról, hogy a koronavírus-járvány óta felpörgött a hazai ingatlanpiac.

A felfutás hátterében nem csupán a koronavírus-járvány miatti korlátozások alatt elhalasztott vásárlások állnak, hanem a változó igények is. A bezártságnak köszönhetően ugyanis sokan átértékelték, milyen otthonra van szükségük, így az ebből adódó plusz tranzakciók jelenthetik a növekedés egyik motorját. Ezek az adásvételek a járvány nélkül nem jöttek volna létre, vagy csak később – számolt be lapunk a Duna House tanulmányára hivatkozva.

Mások folytatják a Kurzarbeitot, mi nem babrálunk holmi bértámogatással

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.09.14. 15:51

Fotó: Béres Márton / Népszava
Ráadásul amíg működött a "dolgozók dotálása", addig is sokkal szűkmarkúbb volt a kormány, mint más országok kabinetjei.
Miközben a magyar kormány a nyár végén megszüntette a munkahelyvédelmi bértámogatást, addig a régió számos országában tovább működnek ezek a programok, vagy újabbakat indítanak – derül ki a Niveus Consulting Group körképéből. A Kurzarbeit magyarosított változatát április végén vezette be a kormány, a csökkentett munkaidőben foglalkoztatottak után három hónapig járó, maximum havi 112 ezer forintos támogatásra pedig csak augusztus 31-ig lehetett pályázni. A juttatást alig több, mint 200 ezer dolgozó után igényelték a cégek, a kormány  pedig már augusztus elején közölte, nem lesz hosszabbítás, mert nincs rá igény. Ezen álláspontján a szakszervezetek és a munkaadók kérése, valamint az egyre súlyosbodó járványügyi helyzet ellenére azóta sem változtatott. Bagdi Lajos, a Niveus Consuting Group adótanácsadási partnere szerint a program folytatása ugyanakkor hasznos lenne, hiszen bizonyos szektorok kilátástalan helyzetbe kerültek, a központi költségvetésnek pedig jóval nagyobb kiadást jelent a munkanélküliek támogatása és visszaintegrálása a munkaerőpiacra. A magyar támogatási rendszer egyébként messze nem volt olyan bőkezű, mint régiós szomszédainké – tette hozzá. Ausztriában például – ahol októberől további hat hónapig meghosszabbították a szeptemberben lejáró Kurzarbeit programot – a munkavállalók nettó bérük 80, 85, illetve 90 százalékát kapják meg. Vagyis Magyarországgal ellentétben nem csak a kiesett, hanem a teljes munkaidőre vonatkozó bér alapján számolnak, miközben nálunk csak a rövidített munkaidő miatt kiesett bér 70 százaléka járt. Romániában augusztusban szintén hosszabbítottak. Itt szintén a kiesett munkaidő a számítás alapja, ám így is több jár: a rövidített munkaidő miatt kiesett bér 75 százalékát vállalja át az állam. Csehország a napokban jelentette be, hogy új bértámogatási programot indít várhatóan novembertől az augusztusban lezárult program folytatásaként. Az előzetes információk alapján a kormány 50-70 százalékban támogatná a részbeni otthoni munkavégzést. Szlovákiában a szeptemberben lejáró programot állandó támogatási formává kívánják alakítani. Horvátország az év végéig terjesztette ki programját: a cégek munkavállalónként 2 ezer horvát kunát (mintegy 80 ezer forintot) kaphatnak. Németországban augusztus végén döntöttek arról, hogy 2021. végéig meghosszabbítják a jelenlegi, a bérek 80 százalékát átvállaló Kurzarbeit programot.