Akár több száz milliós adóbevételtől is eleshetnek a turisták által kedvelt települések

Ráadásul az állam is hátrébb lépett.

Az év elején még nagyon bizakodóak voltak a fővárosi önkormányzatok az idegenforgalmi adóbevétel számításakor. A legkedvezőbb helyzetben lévő V. kerület a korábbi évek növekvő tendenciáira alapozva az előző évihez képest csaknem 180 millió forinttal többet, összesen 2 milliárd forintot tervezett be ezen a címen a költségvetésébe. Üdülőhelyi támogatás címen az állam ugyanannyit tesz hozzá, így már 4 milliárdra ugrik az összeg. Ez pedig nem kevés pénz az összesen 28 milliárd forintos költségvetéssel bíró belvárosi önkormányzatnál.

Az idei bizakodó kezdet után jött a világjárvány, amelynek turizmusra mért súlyos csapását tovább mélyítették a kormányzati szankciók is. A szálláshelyek forgalma a KSH adatai szerint idén áprilisban 97 százalékkal, júliusban 42 százalékkal csökkentek az előző évihez képest. Az ágazat tavalyi 557 milliárdos árbevételnek így várhatóan csak a töredéke folyik be az idén, ami jól jelzi az IFA összegének várható drasztikus csökkenését is. Az IFA alapja ugyanis szállásdíj 4 százaléka.

A kabinet először március 1. és június közötti időszakra függesztette fel az IFA fizetési kötelezettséget, majd ezt az év végéig meghosszabbította. A szálláshelyeknek tehát nem kell beszedniük a vendégtől, de a bevallási kötelezettség megmaradt.

Az állam vállalta, hogy a bevallott, de a vendég által meg nem fizetett adóval egyező összegű, vissza nem térítendő költségvetési támogatást nyújt azoknak az önkormányzatoknak, amelyek azt utólag kérik. Üdülőhelyi támogatást – idegenforgalmi adóforintonként 1 forint költségvetési hozzájárulás – viszont 2020. április 26-tól a veszélyhelyzet megszűnéséig nem fizet.

Az első hullám idején gyakorlatilag az összes szálláshely bezárt, a nyári hónapokban ugyan újra kinyitottak, de most itt a második hullám a határzárral és az egyre szigorodó védelmi intézkedésekkel. A Népszava által megkérdezett négy legnagyobb idegenforgalmi adóbevételt elkönyvelő kerület közül az V. kerület nem adott választ a kieső bevételek nagyságát firtató kérdésünkre. Budavár önkormányzata az előző évi adóbevétel 25százalékára számít az idén, a következő évit még becsülni sem lehet. Erzsébetváros optimista becslés szerint a várt bevétel felére számíthat, de az sem elképzelhetetlen, hogy 600-700 millió forinttól esnek el csak az adóból.

Terézvárosnak 751 millió forint bevételkiesést jelent ez az idén. A jövő évi kiesés mértékét még nem lehet meghatározni. A kormányzati megszorítások, illetve a koronavírus-járvány együtt milliárdos kiesést okozott Terézvárosnak, de a legnagyobb tétel ebből az idegenforgalmi adó. Ez a bevétel ráadásul szabadon felhasználható pénz, bár a kerület többnyire olyan dolgokra költi, amelyek a turizmust serkentik, így például a közbiztonság, a köztisztaság, a kulturális szolgáltatások.

Az idegenforgalmi adót 2003-ban vezették be, akkor még 300 forint volt vendégéjszakánként. Ez azóta folyamatosan emelkedett, a turizmus szempontjából a topba tartozó hazai településeken 300 és 500 forint közötti ez az összeg, de például az V. kerületben már meghaladja a 800 forintot is. Igaz, a települések többségnél a 300 forintot is alig éri el.

Az adót a helyi önkormányzatok szedik be és szabadon gazdálkodhatnak belőle. A helyi iparűzési adóhoz hasonlatosan Budapesten ez is a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közt megosztandó források közé tartozik, de van egy lényeges különbség. Egy 2010-es törvénymódosítás eredményeként, amit Rogán Antal még belvárosi polgármesterként kezdeményezett, a főváros csak ott szedheti be ezt az adót, ahol a kerület ezt a jogot átengedi neki. A turizmus legfőbb haszonélvezőinek számító városrészek természetesen maguk szedik be, de a többi kerület közül is egyre többen térnek át a saját behajtásra. Így a főváros már csak 6 kerülettel osztozik ezen a bevételen, ami tavaly 13 millió volt.

Nagyságrendekkel nagyobb bevételre tesznek szert ebből Budapest belső kerületei. A legnagyobb nyertes az V. kerület, de korábbi évek alapján egymilliárd forintot tervezett be az idei évre a 30 milliárdos büdzséből gazdálkodó Erzsébetváros is, míg a 17,5 milliárdos költségvetésű Terézváros 900 millióra számított. Jelentős forrásként tekint erre Budavár és Józsefváros önkormányzata is. A hazai önkormányzatok összesen 15 milliárd forintot szednek be ezen a címen, amely az összbevételük átlagosan fél százaléka.

De nagyon nagy a szórás. A bevétel 90 százalékán 100 település osztozik a 3200-ból. A rangsort vezető három fővárosi kerület – az V., a VI. és a VII. – együtt 6 milliárdot hasít ki az IFA-tortából. Ez a teljes fővárosi idegenforgalmi adóbevétel fele. A Turizmus.com szerint 10 olyan budapesti kerület van, amely 100 milliónál többet szed be ebből, közülük 7 a pesti oldalon, 3 Budán található.

A rangsor első nem budapesti települése Hévíz. A Balaton törvényben rögzített 51 település IFA-bevétele együtt nem éri el a három belvárosi kerületét, összesen 2,6 milliárd forint. Hévíz mellett Balatonfüred, Siófok, Zamárdi és Balatonlelle számíthat ebből nagyobb bevételre.