„Nemzeti ellenállás” lett a terrorból

Kormánypárti segédlettel "hősökké" avatták a vérengzéseikről hírhedtté vált fajvédő különítményeseket.

Salacz László fideszes parlamenti képviselő nyitotta meg Kecskeméten a Magyar Patrióták Közössége konferenciáját a közelmúltban. A tanácskozás, amelynek híre egy facebookos bejegyzés nyomán jutott el lapunkhoz, a helyi sajtó (Hírös.hu, Kecskeméti Televízió) beszámolója szerint a következő címet viselte: „Akik bátrak és hősök voltak – Honvédelem és nemzeti ellenállás az első világégés utáni Magyarországon. Társadalmi önszerveződés a trianoni diktátummal szemben 1919–1939 között”.

Köszöntőjében a fideszes képviselő – „a magyar történelem elhallgatott fejezetei iránt érdeklődő magyar emberként” – méltatta azokat, akik részt vettek a „haza védelmében kifejtett önfeláldozó harcban”. Szerinte ugyanis abban Magyarországon minden gondolkodó ember egyetért: a „Rongyos Gárda keretében szerveződő felkelők nélkül nem valósulhatott volna meg az, hogy a magyar hivatalos csapatok kivonása után Burgenlandban ne az osztrák csapatok vegyék át a hatalmat".

A konferencián „Trianon és szabadkőművesség” témájában Raffay Ernő, a Magyarságkutató Intézet tudományos tanácsadója is előadást tartott. A rendezvénynek helyet adó kulturális központ előtt kültéri installáció mutatta be azokat, akik annak idején „bátrak és hősök voltak”. Az egyik nagy méretű molinón Héjjas Iván fotója díszelgett.

A fideszes Salacz László nem tért ki rá, hogy Héjjas Iván a Tanácsköztársaságot követő fehérterror egyik rettegett különítményes parancsnoka volt, akinek nevéhez az orgoványi erdőben elkövetett brutális gyilkosságok és más rémtettek fűződnek. Vérgőzös antiszemita volt, a kommunistákkal, illetve az általuk kommunistának tartott személyekkel szembeni kegyetlen bosszúhadjáratot összekötötte a zsidóellenes pogromokkal, nem mellékesen fosztogatott és rabolt.

Bodó Béla vagy például Kádár Gábor és Vági Zoltán tanulmánya megrázó részletekkel szolgál. Csak egyetlen eset: „November 16-án éjjel Izsákon is lecsapott a különítmény. Három zsidó kereskedőhöz is betörtek pénzt követelve. Schmidt Árpádtól kaptak is 10 ezer koronát, ennek ellenére a férfit magukkal hurcolták. Pánczél Zoltántól mintegy 160 ezer koronát raboltak el. A kereskedőt meztelenre vetkőztették, lábon lőtték és bajonettekkel döfködték. Ezután Beck Sándorhoz törtek be. Fiát és feleségét lelőtték, őt kirabolták és elhurcolták.”

Arra, hogy bizonyos körökben Héjjas Ivánt most a „nemzeti ellenállás” egyik jelképeként tisztelik, Karsai László történész így reagált lapunknak: „Aki antiszemita tömeggyilkosokat hősként ünnepel, az antiszemita gazember, legjobb esetben tudatlan, műveletlen antiszemita gazember”.

A Népszava májusban írta meg, hogy a Magyar Patrióták Közössége az „előadó-művészeti szervezetek többlettámogatásából” feltűnően magas összeget, 100 millió forintot kapott az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőtől. Ugyanez a szervezet tavaly meghívásos pályázaton a Nemzeti Kulturális Alap összművészeti kollégiumától kapott 50 millió forintos támogatást. A jogcím alapján a „patrióták” valószínűsíthetően ennek a pénznek a felhasználásával rendezték meg a kecskeméti konferenciát és kiállítást.

Nem ez az első alkalom, hogy a kormánytól kap támogatást olyan, aki mentegeti a fehérterror irányítóit: szintén Héjjast dicsérte az a Domonkos László újságíró is, akit Kásler Miklós miniszter egy irodalomtankönyv megírásával bízott meg tavaly 6 millió forintért.