Előfizetés

Megkésett intézkedés a hőmérőzés elrendelése, mikor iskolaorvosból sincs elég

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.09.15. 07:20

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
A szakszervezetek szerint már komolyabb döntésekre, például a védőnői szolgálat megerősítésére lenne szükség.
Amennyiben egy gyermeknél, pedagógusnál vagy egyéb dolgozónál fertőzés tünetei észlelhetők, haladéktalanul el kell őt különíteni, egyúttal értesíteni kell az iskola-egészségügyi orvost, aki az érvényes eljárásrend szerint dönt a további teendőkről – közölte lapunkkal az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), miután arról érdeklődtünk, az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett, október 1-től kötelező iskolai lázmérés során mi a teendő, ha egy diákról, tanárról kiderül, hogy lázas. A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke, Szabó Zsuzsa ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: nemhogy iskolaorvosokból, még védőnőkből sincs elég a rendszerben. Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló kormányrendelet értelmében az iskolaorvosi feladatokat részfoglalkozásban háziorvos (házi gyermekorvos) láthat el, az ellátott gyermekek létszáma maximum 800 fő lehet. Az egy orvos által ellátott diákok száma 2400 fő is lehet, amennyiben az iskola több védőnőt is alkalmaz (teljes munkaidőben akkor kell legalább egy védőnőt biztosítani, ha a tanulók létszáma több mint 800 fő). A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint jelenleg 7797 feladatellátási helyen van iskolaorvosi szolgálat, ebből 1023 álláshely betöltetlen. Ráadásul többször előfordul, hogy egy orvosnak akár 8-10 intézményt kell ellátnia egyszerre. Szabó Zsuzsa ugyanakkor hangsúlyozta, a koronavírus elleni iskolai védekezés megfelelő számú védőnővel is hatékonyabb lehet, ezért a PSZ kezdeményezte az iskolai védőnői szolgálat mihamarabbi megerősítését. Az iskolába történő belépést megelőző hőmérséklet-ellenőrzést jónak, ugyanakkor kissé megkésett intézkedésnek érzi a szakszervezet. – Mi ezt már augusztus közepén javasoltuk az Emmi és a Klebelsberg Központ vezetőinek, de a kérésünkre egészen eddig határozott nem volt a válasz. Szeptember elején még segíthetett volna, most már komolyabb lépésekre lenne szükség – mondta Szabó Zsuzsa. – Ez leginkább egy látszatintézkedés, de még annak sincs eléggé átgondolva – vélekedett a kötelező hőmérőzésről a másik tanári érdekképviselet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának elnökhelyettese. Komjáthy Anna szerint ennek az intézkedésnek sem a tárgyi, sem pedig a személyi feltételei nincsenek meg. Az Emmi ezzel kapcsolatban azt írta a Népszavának: az intézményeknek felkészülési időre van szükségük, a lázmérés ezért is lesz kötelező október 1-től. A szükséges eszközöket pedig központilag fogják biztostani az intézményeknek. A szaktárca tájékoztatása szerint a koronavírus megjelenése miatt jelenleg 11 óvodában és két iskolában van rendkívüli szünet, valamint 10 teljes intézményben és 85 helyen egy-egy tanuló csoportban tantermen kívüli digitális munkarend.

Háziorvosok: nincs értelme a lázmérésnek

A lázméréssel nem lehet kiszűrni a COVID-fertőzést oktatási intézmények kapujában – mondta a Népszavának Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke. A láz csak egyik tünete az új koronavírus fertőzésnek. Hogy valakinek milyen a testhője az iskola kapujában, abból nem következik, hogy fertőzött vagy sem. Úgy is lehet valaki az iskola kapujában láztalan, ha előtte lázcsillapítót kapott. A szakember hozzátette: fontosabb, hogy a szülő megértse, ha beteg a gyereke, ne vigye közösségbe. Ha bármilyen tünetet észlelnek a gyermekükön, ne pánikoljanak, ne rohanjanak vele a rendelőbe, hiszen valószínűleg ott sem történne semmi: az enyhe fertőzéssel legtöbbször semmilyen tennivaló nincsen. Ha pedig van, akkor az is kiderül, mert az orvos telefonon elvégzi a kockázatértékelést. D. A. 

A kormány máris megvédte Novák Katalin családjának életszínvonalát

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.15. 07:16
Novák Katalin, családügyekkel foglalkozó tárca nélküli miniszter
Fotó: Botár Gergely / MTI/kormany.hu
Az államtitkárból családügyi miniszterré előléptetett politikus több mint félmilliós fizetésemelést kap, bár eddig sem keresett rosszul.
Jelentős, bruttó hatszázezer forintos fizetésemelés társul Novák Katalin szombati kinevezésével, mutat rá cikkében az mfor.hu. A lap emlékeztet rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése szerint létrehoznak egy családügyekkel foglalkozó tárca nélküli miniszteri posztot, az EMMI jelenlegi, területért felelős államtitkára, Novák Katalin hatáskörét ezzel október 1-től kibővítik - annak érdekében, hogy a családok életszínvonalát meg tudják védeni.
A hírportál szerint annyi már biztos, hogy Novák Katalin családjának október 1-től kapásból javulni fog az életszínvonala, bár eddig sem éltek rosszul. Novák idén leadott vagyonnyilatkozata szerint az államtitkár tavaly havi bruttó 1,3 millió forintot keresett. Családügyekkel foglalkozó tárca nélküli miniszterként ennél garantáltan többet vihet majd haza: a miniszteri fizetések összege bruttó 1,9 millió forint.
A képviselői fizetéssel együtt pedig meglehet Novák Katalinnak a havi bruttó 3 millió forint.

Az Orbán-kormányban eddig két tárca nélküli miniszter volt: a nemzeti vagyon kezeléséért felelős Mager Andrea, illetve Süli János, aki a Paks 2 beruházásért felelős. Ők havi bruttó 5 millió forintot visznek haza, de ez annak köszönhető, hogy a tárca nélküli miniszterek törvény szerint legalább annyit kell, hogy keressenek, mint az általuk felügyelt vállalatok vezetői. A cikket teljes terjedelmében ide kattintva olvashatják el.

Második hullám: az optimizmus keveredik a félelemmel

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.09.15. 07:00

Fotó: Innocenti/Cultura Creative / AFP
Drasztikusan nőtt azok száma, akiknek sokkal kevesebb pénzből kell megélniük a járványt követő válság miatt.
Nemcsak a hivatalos adatok, a gazdaság szereplői és az elemzők, hanem a lakosság elsöprő többsége szerint is gazdasági válság van Magyarországon, ráadásul sokan arra számítanak, hogy a helyzet még ennél is rosszabb lesz - derül ki a Publicus Intézet Népszava kérésére augusztus utolsó hetében készített országos felméréséből. 
A válaszadók fele látja úgy, hogy már benne vagyunk a recesszióban, 30 százalék szerint még csak most jön a krízis és 14 százalék töretlenül optimista: szerintük nincs és ezután sem lesz gazdasági válság hazánkban. A kormánypártok szavazótábora érzi kevésbé a visszaesés következményeit: míg az ellenzéki választók 92 százaléka szerint bajban van a magyar gazdaság, a fideszes tábornak "csak" 64 százaléka gondolja úgy, hogy már itt a válság. A DK szavazói, illetve a közepes és kisvárosokban élő, munkahellyel rendelkező lakosok tartják leginkább érezhetőnek a GDP csökkenését. Érdemes összevetni a Publicus Intézet mostani adatait a korábbi, június második felében készített felméréssel. Akkor a lakosság 26 százaléka mondta azt, hogy kisebb-nagyobb mértékben csökkent a bevétele a válság hatására, most már a megkérdezettek 42 százaléka érzi így. Drasztikusan nőtt azok száma, akiknek sokkal kevesebb pénzből kell megélniük: a júniusi 10 százalék mára 17 százalékra emelkedett. Ebben a kérdésben is nagy az eltérés a kormányoldal és az ellenzék tábora között. A Fidesz-pártiaknak mindössze 5 százaléka, míg az ellenzéki szavazók 27 százaléka számol be nagy jövedelem-visszaesésről. Már június végén tartott attól a lakosság 70 százaléka, hogy hamarosan megérkezik a járvány második hulláma, mégis a legtöbben mind a mai napig bizakodóan néznek a jövőbe. Kevesebb mint egyharmad (28 százalék) tart attól, hogy két évig vagy akár még tovább elhúzódik a mostani visszaesés hatása, több mint egyharmad (36 százalék) ennél rövidebb időre, maximum egy évre teszi, amíg érezni lehet a visszaesés következményeit. Az ellenzéki tábor és a fővárosiak sokkal sötétebben látják a jövőt, mint a kormánypártiak. Ami a részleteket illeti: a megkérdezettek 15 százaléka mondta azt, hogy elveszítette a munkáját a járványhelyzet következményeként, háromszor annyi férfi, mint ahány nő. Több mint 20 százaléknak csökkent a munkaideje, a fizetése pedig a megkérdezettek 28 százalékának lett kevesebb. Ami megdöbbentő, hogy a 60 év feletti, nyugdíj közelében álló, nem egyszer már betegségekkel küzdő, kiszolgáltatott munkavállalók több mint 60 százalékának csökkentették a bérét a munkaadók az elmúlt hónapokban. Legkevésbé a 30-44 év közöttiek fizetéséhez nyúltak hozzá.

Senki nem optimista

A GKI Gazdaságkutató nemrég nyilvánossá vált fogyasztói bizalmi indexe azt mutatja, hogy az emberek véleménye a magyar gazdaság jövőbeli helyzetéről áprilisban nagyot zuhant, majd augusztusig javult a várakozás, ám az emelkedő trend megszakadt. Szeptemberben ismét nőtt a lakosság pesszimizmusa, a legtöbben a munkanélküliségtől félnek. A kormányközeliként elkönyvelt Századvég Gazdaságkutató Zrt. szintén hétfőn megjelent friss prognózisa egyezik a Pénzügyminisztérium hivatalos várakozásával, hogy a második negyedéves 13,6 százalékos zuhanás és a nyáron elkezdődött kilábalás együttes hatására az év egészében 5 százalék feletti visszaesés várható, a gazdaság 2019-es szintjét 2022-ben érhetjük el újra.