Előfizetés

Második hullám: az optimizmus keveredik a félelemmel

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.09.15. 07:00

Fotó: Innocenti/Cultura Creative / AFP
Drasztikusan nőtt azok száma, akiknek sokkal kevesebb pénzből kell megélniük a járványt követő válság miatt.
Nemcsak a hivatalos adatok, a gazdaság szereplői és az elemzők, hanem a lakosság elsöprő többsége szerint is gazdasági válság van Magyarországon, ráadásul sokan arra számítanak, hogy a helyzet még ennél is rosszabb lesz - derül ki a Publicus Intézet Népszava kérésére augusztus utolsó hetében készített országos felméréséből. 
A válaszadók fele látja úgy, hogy már benne vagyunk a recesszióban, 30 százalék szerint még csak most jön a krízis és 14 százalék töretlenül optimista: szerintük nincs és ezután sem lesz gazdasági válság hazánkban. A kormánypártok szavazótábora érzi kevésbé a visszaesés következményeit: míg az ellenzéki választók 92 százaléka szerint bajban van a magyar gazdaság, a fideszes tábornak "csak" 64 százaléka gondolja úgy, hogy már itt a válság. A DK szavazói, illetve a közepes és kisvárosokban élő, munkahellyel rendelkező lakosok tartják leginkább érezhetőnek a GDP csökkenését. Érdemes összevetni a Publicus Intézet mostani adatait a korábbi, június második felében készített felméréssel. Akkor a lakosság 26 százaléka mondta azt, hogy kisebb-nagyobb mértékben csökkent a bevétele a válság hatására, most már a megkérdezettek 42 százaléka érzi így. Drasztikusan nőtt azok száma, akiknek sokkal kevesebb pénzből kell megélniük: a júniusi 10 százalék mára 17 százalékra emelkedett. Ebben a kérdésben is nagy az eltérés a kormányoldal és az ellenzék tábora között. A Fidesz-pártiaknak mindössze 5 százaléka, míg az ellenzéki szavazók 27 százaléka számol be nagy jövedelem-visszaesésről. Már június végén tartott attól a lakosság 70 százaléka, hogy hamarosan megérkezik a járvány második hulláma, mégis a legtöbben mind a mai napig bizakodóan néznek a jövőbe. Kevesebb mint egyharmad (28 százalék) tart attól, hogy két évig vagy akár még tovább elhúzódik a mostani visszaesés hatása, több mint egyharmad (36 százalék) ennél rövidebb időre, maximum egy évre teszi, amíg érezni lehet a visszaesés következményeit. Az ellenzéki tábor és a fővárosiak sokkal sötétebben látják a jövőt, mint a kormánypártiak. Ami a részleteket illeti: a megkérdezettek 15 százaléka mondta azt, hogy elveszítette a munkáját a járványhelyzet következményeként, háromszor annyi férfi, mint ahány nő. Több mint 20 százaléknak csökkent a munkaideje, a fizetése pedig a megkérdezettek 28 százalékának lett kevesebb. Ami megdöbbentő, hogy a 60 év feletti, nyugdíj közelében álló, nem egyszer már betegségekkel küzdő, kiszolgáltatott munkavállalók több mint 60 százalékának csökkentették a bérét a munkaadók az elmúlt hónapokban. Legkevésbé a 30-44 év közöttiek fizetéséhez nyúltak hozzá.

Senki nem optimista

A GKI Gazdaságkutató nemrég nyilvánossá vált fogyasztói bizalmi indexe azt mutatja, hogy az emberek véleménye a magyar gazdaság jövőbeli helyzetéről áprilisban nagyot zuhant, majd augusztusig javult a várakozás, ám az emelkedő trend megszakadt. Szeptemberben ismét nőtt a lakosság pesszimizmusa, a legtöbben a munkanélküliségtől félnek. A kormányközeliként elkönyvelt Századvég Gazdaságkutató Zrt. szintén hétfőn megjelent friss prognózisa egyezik a Pénzügyminisztérium hivatalos várakozásával, hogy a második negyedéves 13,6 százalékos zuhanás és a nyáron elkezdődött kilábalás együttes hatására az év egészében 5 százalék feletti visszaesés várható, a gazdaság 2019-es szintjét 2022-ben érhetjük el újra. 

Akár több száz milliós adóbevételtől is eleshetnek a turisták által kedvelt települések

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.09.15. 06:40

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Ráadásul az állam is hátrébb lépett.
Az év elején még nagyon bizakodóak voltak a fővárosi önkormányzatok az idegenforgalmi adóbevétel számításakor. A legkedvezőbb helyzetben lévő V. kerület a korábbi évek növekvő tendenciáira alapozva az előző évihez képest csaknem 180 millió forinttal többet, összesen 2 milliárd forintot tervezett be ezen a címen a költségvetésébe. Üdülőhelyi támogatás címen az állam ugyanannyit tesz hozzá, így már 4 milliárdra ugrik az összeg. Ez pedig nem kevés pénz az összesen 28 milliárd forintos költségvetéssel bíró belvárosi önkormányzatnál. Az idei bizakodó kezdet után jött a világjárvány, amelynek turizmusra mért súlyos csapását tovább mélyítették a kormányzati szankciók is. A szálláshelyek forgalma a KSH adatai szerint idén áprilisban 97 százalékkal, júliusban 42 százalékkal csökkentek az előző évihez képest. Az ágazat tavalyi 557 milliárdos árbevételnek így várhatóan csak a töredéke folyik be az idén, ami jól jelzi az IFA összegének várható drasztikus csökkenését is. Az IFA alapja ugyanis szállásdíj 4 százaléka. A kabinet először március 1. és június közötti időszakra függesztette fel az IFA fizetési kötelezettséget, majd ezt az év végéig meghosszabbította. A szálláshelyeknek tehát nem kell beszedniük a vendégtől, de a bevallási kötelezettség megmaradt. Az állam vállalta, hogy a bevallott, de a vendég által meg nem fizetett adóval egyező összegű, vissza nem térítendő költségvetési támogatást nyújt azoknak az önkormányzatoknak, amelyek azt utólag kérik. Üdülőhelyi támogatást – idegenforgalmi adóforintonként 1 forint költségvetési hozzájárulás – viszont 2020. április 26-tól a veszélyhelyzet megszűnéséig nem fizet. Az első hullám idején gyakorlatilag az összes szálláshely bezárt, a nyári hónapokban ugyan újra kinyitottak, de most itt a második hullám a határzárral és az egyre szigorodó védelmi intézkedésekkel. A Népszava által megkérdezett négy legnagyobb idegenforgalmi adóbevételt elkönyvelő kerület közül az V. kerület nem adott választ a kieső bevételek nagyságát firtató kérdésünkre. Budavár önkormányzata az előző évi adóbevétel 25százalékára számít az idén, a következő évit még becsülni sem lehet. Erzsébetváros optimista becslés szerint a várt bevétel felére számíthat, de az sem elképzelhetetlen, hogy 600-700 millió forinttól esnek el csak az adóból. Terézvárosnak 751 millió forint bevételkiesést jelent ez az idén. A jövő évi kiesés mértékét még nem lehet meghatározni. A kormányzati megszorítások, illetve a koronavírus-járvány együtt milliárdos kiesést okozott Terézvárosnak, de a legnagyobb tétel ebből az idegenforgalmi adó. Ez a bevétel ráadásul szabadon felhasználható pénz, bár a kerület többnyire olyan dolgokra költi, amelyek a turizmust serkentik, így például a közbiztonság, a köztisztaság, a kulturális szolgáltatások. Az idegenforgalmi adót 2003-ban vezették be, akkor még 300 forint volt vendégéjszakánként. Ez azóta folyamatosan emelkedett, a turizmus szempontjából a topba tartozó hazai településeken 300 és 500 forint közötti ez az összeg, de például az V. kerületben már meghaladja a 800 forintot is. Igaz, a települések többségnél a 300 forintot is alig éri el. Az adót a helyi önkormányzatok szedik be és szabadon gazdálkodhatnak belőle. A helyi iparűzési adóhoz hasonlatosan Budapesten ez is a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közt megosztandó források közé tartozik, de van egy lényeges különbség. Egy 2010-es törvénymódosítás eredményeként, amit Rogán Antal még belvárosi polgármesterként kezdeményezett, a főváros csak ott szedheti be ezt az adót, ahol a kerület ezt a jogot átengedi neki. A turizmus legfőbb haszonélvezőinek számító városrészek természetesen maguk szedik be, de a többi kerület közül is egyre többen térnek át a saját behajtásra. Így a főváros már csak 6 kerülettel osztozik ezen a bevételen, ami tavaly 13 millió volt. Nagyságrendekkel nagyobb bevételre tesznek szert ebből Budapest belső kerületei. A legnagyobb nyertes az V. kerület, de korábbi évek alapján egymilliárd forintot tervezett be az idei évre a 30 milliárdos büdzséből gazdálkodó Erzsébetváros is, míg a 17,5 milliárdos költségvetésű Terézváros 900 millióra számított. Jelentős forrásként tekint erre Budavár és Józsefváros önkormányzata is. A hazai önkormányzatok összesen 15 milliárd forintot szednek be ezen a címen, amely az összbevételük átlagosan fél százaléka. De nagyon nagy a szórás. A bevétel 90 százalékán 100 település osztozik a 3200-ból. A rangsort vezető három fővárosi kerület – az V., a VI. és a VII. – együtt 6 milliárdot hasít ki az IFA-tortából. Ez a teljes fővárosi idegenforgalmi adóbevétel fele. A Turizmus.com szerint 10 olyan budapesti kerület van, amely 100 milliónál többet szed be ebből, közülük 7 a pesti oldalon, 3 Budán található. A rangsor első nem budapesti települése Hévíz. A Balaton törvényben rögzített 51 település IFA-bevétele együtt nem éri el a három belvárosi kerületét, összesen 2,6 milliárd forint. Hévíz mellett Balatonfüred, Siófok, Zamárdi és Balatonlelle számíthat ebből nagyobb bevételre.

Osztott pénz

Az idegenforgalmi adót 2003-ban vezették be, akkor még 300 forint volt vendégéjszakánként. Ez azóta folyamatosan emelkedett, a turizmus szempontjából a topba tartozó hazai településeken 300 és 500 forint közötti ez az összeg, de például a z V. kerületben már meghaladja a 800 forintot is. Az adót a helyi önkormányzatok szedik be, a helyi iparűzési adóhoz hasonlatosan Budapesten ez is a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közt megosztandó források közé tartozik, ám van egy lényeges különbség. Egy 2010-es törvénymódosítás eredményeként, amit Rogán Antal még belvárosi polgármesterként kezdeményezett, a főváros csak ott szedheti be ezt az adót, ahol a kerület ezt a jogot átengedi neki. Mivel egyre több kerület tér át a saját behajtásra, a főváros már csak 6 önkormányzattal osztozik ezen a bevételen, ami tavaly 13 millió volt.

„Nemzeti ellenállás” lett a terrorból

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.09.15. 06:20

Kormánypárti segédlettel "hősökké" avatták a vérengzéseikről hírhedtté vált fajvédő különítményeseket.
Salacz László fideszes parlamenti képviselő nyitotta meg Kecskeméten a Magyar Patrióták Közössége konferenciáját a közelmúltban. A tanácskozás, amelynek híre egy facebookos bejegyzés nyomán jutott el lapunkhoz, a helyi sajtó (Hírös.hu, Kecskeméti Televízió) beszámolója szerint a következő címet viselte: „Akik bátrak és hősök voltak – Honvédelem és nemzeti ellenállás az első világégés utáni Magyarországon. Társadalmi önszerveződés a trianoni diktátummal szemben 1919–1939 között”. Köszöntőjében a fideszes képviselő – „a magyar történelem elhallgatott fejezetei iránt érdeklődő magyar emberként” – méltatta azokat, akik részt vettek a „haza védelmében kifejtett önfeláldozó harcban”. Szerinte ugyanis abban Magyarországon minden gondolkodó ember egyetért: a „Rongyos Gárda keretében szerveződő felkelők nélkül nem valósulhatott volna meg az, hogy a magyar hivatalos csapatok kivonása után Burgenlandban ne az osztrák csapatok vegyék át a hatalmat". A konferencián „Trianon és szabadkőművesség” témájában Raffay Ernő, a Magyarságkutató Intézet tudományos tanácsadója is előadást tartott. A rendezvénynek helyet adó kulturális központ előtt kültéri installáció mutatta be azokat, akik annak idején „bátrak és hősök voltak”. Az egyik nagy méretű molinón Héjjas Iván fotója díszelgett. A fideszes Salacz László nem tért ki rá, hogy Héjjas Iván a Tanácsköztársaságot követő fehérterror egyik rettegett különítményes parancsnoka volt, akinek nevéhez az orgoványi erdőben elkövetett brutális gyilkosságok és más rémtettek fűződnek. Vérgőzös antiszemita volt, a kommunistákkal, illetve az általuk kommunistának tartott személyekkel szembeni kegyetlen bosszúhadjáratot összekötötte a zsidóellenes pogromokkal, nem mellékesen fosztogatott és rabolt. Bodó Béla vagy például Kádár Gábor és Vági Zoltán tanulmánya megrázó részletekkel szolgál. Csak egyetlen eset: „November 16-án éjjel Izsákon is lecsapott a különítmény. Három zsidó kereskedőhöz is betörtek pénzt követelve. Schmidt Árpádtól kaptak is 10 ezer koronát, ennek ellenére a férfit magukkal hurcolták. Pánczél Zoltántól mintegy 160 ezer koronát raboltak el. A kereskedőt meztelenre vetkőztették, lábon lőtték és bajonettekkel döfködték. Ezután Beck Sándorhoz törtek be. Fiát és feleségét lelőtték, őt kirabolták és elhurcolták.” Arra, hogy bizonyos körökben Héjjas Ivánt most a „nemzeti ellenállás” egyik jelképeként tisztelik, Karsai László történész így reagált lapunknak: „Aki antiszemita tömeggyilkosokat hősként ünnepel, az antiszemita gazember, legjobb esetben tudatlan, műveletlen antiszemita gazember”. A Népszava májusban írta meg, hogy a Magyar Patrióták Közössége az „előadó-művészeti szervezetek többlettámogatásából” feltűnően magas összeget, 100 millió forintot kapott az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőtől. Ugyanez a szervezet tavaly meghívásos pályázaton a Nemzeti Kulturális Alap összművészeti kollégiumától kapott 50 millió forintos támogatást. A jogcím alapján a „patrióták” valószínűsíthetően ennek a pénznek a felhasználásával rendezték meg a kecskeméti konferenciát és kiállítást. Nem ez az első alkalom, hogy a kormánytól kap támogatást olyan, aki mentegeti a fehérterror irányítóit: szintén Héjjast dicsérte az a Domonkos László újságíró is, akit Kásler Miklós miniszter egy irodalomtankönyv megírásával bízott meg tavaly 6 millió forintért.