Publicus Intézet;koronavírus;

2020-09-15 07:00:00

Második hullám: az optimizmus keveredik a félelemmel

Drasztikusan nőtt azok száma, akiknek sokkal kevesebb pénzből kell megélniük a járványt követő válság miatt.

Nemcsak a hivatalos adatok, a gazdaság szereplői és az elemzők, hanem a lakosság elsöprő többsége szerint is gazdasági válság van Magyarországon, ráadásul sokan arra számítanak, hogy a helyzet még ennél is rosszabb lesz - derül ki a Publicus Intézet Népszava kérésére augusztus utolsó hetében készített országos felméréséből. 

A válaszadók fele látja úgy, hogy már benne vagyunk a recesszióban, 30 százalék szerint még csak most jön a krízis és 14 százalék töretlenül optimista: szerintük nincs és ezután sem lesz gazdasági válság hazánkban. A kormánypártok szavazótábora érzi kevésbé a visszaesés következményeit: míg az ellenzéki választók 92 százaléka szerint bajban van a magyar gazdaság, a fideszes tábornak "csak" 64 százaléka gondolja úgy, hogy már itt a válság. A DK szavazói, illetve a közepes és kisvárosokban élő, munkahellyel rendelkező lakosok tartják leginkább érezhetőnek a GDP csökkenését.

Érdemes összevetni a Publicus Intézet mostani adatait a korábbi, június második felében készített felméréssel. Akkor a lakosság 26 százaléka mondta azt, hogy kisebb-nagyobb mértékben csökkent a bevétele a válság hatására, most már a megkérdezettek 42 százaléka érzi így. Drasztikusan nőtt azok száma, akiknek sokkal kevesebb pénzből kell megélniük: a júniusi 10 százalék mára 17 százalékra emelkedett. Ebben a kérdésben is nagy az eltérés a kormányoldal és az ellenzék tábora között. A Fidesz-pártiaknak mindössze 5 százaléka, míg az ellenzéki szavazók 27 százaléka számol be nagy jövedelem-visszaesésről.

Már június végén tartott attól a lakosság 70 százaléka, hogy hamarosan megérkezik a járvány második hulláma, mégis a legtöbben mind a mai napig bizakodóan néznek a jövőbe. Kevesebb mint egyharmad (28 százalék) tart attól, hogy két évig vagy akár még tovább elhúzódik a mostani visszaesés hatása, több mint egyharmad (36 százalék) ennél rövidebb időre, maximum egy évre teszi, amíg érezni lehet a visszaesés következményeit. Az ellenzéki tábor és a fővárosiak sokkal sötétebben látják a jövőt, mint a kormánypártiak.

Ami a részleteket illeti: a megkérdezettek 15 százaléka mondta azt, hogy elveszítette a munkáját a járványhelyzet következményeként, háromszor annyi férfi, mint ahány nő. Több mint 20 százaléknak csökkent a munkaideje, a fizetése pedig a megkérdezettek 28 százalékának lett kevesebb. Ami megdöbbentő, hogy a 60 év feletti, nyugdíj közelében álló, nem egyszer már betegségekkel küzdő, kiszolgáltatott munkavállalók több mint 60 százalékának csökkentették a bérét a munkaadók az elmúlt hónapokban. Legkevésbé a 30-44 év közöttiek fizetéséhez nyúltak hozzá.