A városvezetés fideszes blöffről beszél, a kormánypárt elnapolná a budapesti fejlesztéseket és felújításokat

Folytatódik a számháború: a kormány szerint Budapestnek 150 milliárd van a számláján, amit válságkezelésre költhetne. A főváros szerint Orbánéknak meg 12 ezer milliárd.

Beblöffölnek 50-100 milliárd forintot, majd azon keseregnek, hogy a főváros nem segít a járvány miatt megroppant idegenforgalmi cégeknek, miközben pontosan tudják, hogyha a javaslatukat elfogadnánk, akkor Budapest csődbe menne – hitetlenkedett Soproni Tamás VI. kerületi polgármester a Fővárosi Közgyűlés hétfői ülésén a Fidesz-frakció azon javaslatának tárgyalásakor, amely szerint az önkormányzatnak 50 milliárdot kellene adnia a turisztikai ágazat megsegítésére.

Orbán Viktor kormányfő a múlt héten kijelentette, hogy Budapestnek 100 milliárd forintos megtakarítása van még Tarlós István főpolgármesterkedésének idejéből, amelyből 50-60 milliárdot a fővárosi turizmus és vendéglátóipar megmentésére kellene költenie.

Az MTI hétfőn spontán ötlettől vezéreltetve megkérdezte a Magyar Államkincstárat, amely azt válaszolta, hogy a fővárosi önkormányzat 134,98 milliárd forinttal rendelkezik állampapírban, nettó készpénzállományának összege több mint 27 milliárd forint.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes erre megnézte, hogy az MNB adatai szerint jelenleg 12713,8 milliárd van az állami számlán. De ez valójában mindegy. Attól ugyanis, hogy az állami vagy az önkormányzati számlán megjelenik egy összeg, még nem költhető el szabadon. Hó elején a családi számla is lehet vaskos pluszban, de könnyen lehet, hogy a végére már egy zsemlére se futja, hiszen számos kötelező kiadás van.

Az sem igaz, hogy előző városvezetés 100 milliárdot takarított volna meg, hiszen akkor nem terveztek volna be 52 milliárdos kereskedelmi hitelt. Az államkincstár által közölt számra reagálva elmondta, hogy Budapestnek a múlt pénteki zárás szerint 88,7 milliárd forintja van állampapírban, 38,4 milliárd pedig látra szóló betétben. Ebből 31,3 milliárd forint elutalt fejlesztési pénz, 38,7 milliárd EIB hitel, 5,5 milliárd a kerületeknek járó még ki nem fizetett iparűzési adó, 51 milliárd forint pedig felújítások összege. Ez utóbbi körbe tartozik például a Lánchíd és a Blaha Lujza tér is. Ezzel szemben az iparűzési adóbevétel kiesés elérheti a 100 milliárdot, a közösségi közlekedés vesztesége a 17 milliárdot, a járványügyi költségek 4 milliárdnál járnak, a szociális hozzájárulás többlete pedig 32 milliárd. Mindez együtt 150 milliárdos mínusz.

A Fidesz frakció természetesen nem fogadta el a választ. Láng Zsolt szerint a városvezetés politikai kiáltványt fogalmazott, amelyben a kormány a patás ördög, holott az Orbán-kabinet már 9000 milliárdot költött válságkezelésre. Bezzeg a többi világváros segíti a járvány miatt megroppant családokat.

A frakcióvezető szerint a fővárosnak el kellene halasztania a betervezett felújításokat. Az ellenzéki polgármesterek egymás után sorolták fővárosi önkormányzatokat sújtó a kormányzati elvonásokat és erősen sérelmezték, hogy a fővárosi cégeket kizárták a turizmust segítő állami pályázatokból. Karácsony Gergely zárszóként sajnálta a Fővárosi Fideszt, akikkel beadatták ezt a blőd javaslatot. De nyilván a pártközpontban kitalálták, hogy a Pesti út és a Lánchíd után kell egy újabb kampány Budapest ellen, holott mindenki tudja, hogy ez egy blöff. A vita végén az eredeti előterjesztést teljesen kiforgató módosításokkal elfogadott határozat szerint a főváros végül arról döntött, hogyha Budapest a gazdaság újjáépítésére kapott uniós forrásból lakosságarányosan részesül, akkor abból segítik a bajba jutott vállalkozásokat.