Előfizetés

A kormány máris megvédte Novák Katalin családjának életszínvonalát

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.15. 07:16
Novák Katalin, családügyekkel foglalkozó tárca nélküli miniszter
Fotó: Botár Gergely / MTI/kormany.hu
Az államtitkárból családügyi miniszterré előléptetett politikus több mint félmilliós fizetésemelést kap, bár eddig sem keresett rosszul.
Jelentős, bruttó hatszázezer forintos fizetésemelés társul Novák Katalin szombati kinevezésével, mutat rá cikkében az mfor.hu. A lap emlékeztet rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése szerint létrehoznak egy családügyekkel foglalkozó tárca nélküli miniszteri posztot, az EMMI jelenlegi, területért felelős államtitkára, Novák Katalin hatáskörét ezzel október 1-től kibővítik - annak érdekében, hogy a családok életszínvonalát meg tudják védeni.
A hírportál szerint annyi már biztos, hogy Novák Katalin családjának október 1-től kapásból javulni fog az életszínvonala, bár eddig sem éltek rosszul. Novák idén leadott vagyonnyilatkozata szerint az államtitkár tavaly havi bruttó 1,3 millió forintot keresett. Családügyekkel foglalkozó tárca nélküli miniszterként ennél garantáltan többet vihet majd haza: a miniszteri fizetések összege bruttó 1,9 millió forint.
A képviselői fizetéssel együtt pedig meglehet Novák Katalinnak a havi bruttó 3 millió forint.

Az Orbán-kormányban eddig két tárca nélküli miniszter volt: a nemzeti vagyon kezeléséért felelős Mager Andrea, illetve Süli János, aki a Paks 2 beruházásért felelős. Ők havi bruttó 5 millió forintot visznek haza, de ez annak köszönhető, hogy a tárca nélküli miniszterek törvény szerint legalább annyit kell, hogy keressenek, mint az általuk felügyelt vállalatok vezetői. A cikket teljes terjedelmében ide kattintva olvashatják el.

Második hullám: az optimizmus keveredik a félelemmel

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.09.15. 07:00

Fotó: Innocenti/Cultura Creative / AFP
Drasztikusan nőtt azok száma, akiknek sokkal kevesebb pénzből kell megélniük a járványt követő válság miatt.
Nemcsak a hivatalos adatok, a gazdaság szereplői és az elemzők, hanem a lakosság elsöprő többsége szerint is gazdasági válság van Magyarországon, ráadásul sokan arra számítanak, hogy a helyzet még ennél is rosszabb lesz - derül ki a Publicus Intézet Népszava kérésére augusztus utolsó hetében készített országos felméréséből. 
A válaszadók fele látja úgy, hogy már benne vagyunk a recesszióban, 30 százalék szerint még csak most jön a krízis és 14 százalék töretlenül optimista: szerintük nincs és ezután sem lesz gazdasági válság hazánkban. A kormánypártok szavazótábora érzi kevésbé a visszaesés következményeit: míg az ellenzéki választók 92 százaléka szerint bajban van a magyar gazdaság, a fideszes tábornak "csak" 64 százaléka gondolja úgy, hogy már itt a válság. A DK szavazói, illetve a közepes és kisvárosokban élő, munkahellyel rendelkező lakosok tartják leginkább érezhetőnek a GDP csökkenését. Érdemes összevetni a Publicus Intézet mostani adatait a korábbi, június második felében készített felméréssel. Akkor a lakosság 26 százaléka mondta azt, hogy kisebb-nagyobb mértékben csökkent a bevétele a válság hatására, most már a megkérdezettek 42 százaléka érzi így. Drasztikusan nőtt azok száma, akiknek sokkal kevesebb pénzből kell megélniük: a júniusi 10 százalék mára 17 százalékra emelkedett. Ebben a kérdésben is nagy az eltérés a kormányoldal és az ellenzék tábora között. A Fidesz-pártiaknak mindössze 5 százaléka, míg az ellenzéki szavazók 27 százaléka számol be nagy jövedelem-visszaesésről. Már június végén tartott attól a lakosság 70 százaléka, hogy hamarosan megérkezik a járvány második hulláma, mégis a legtöbben mind a mai napig bizakodóan néznek a jövőbe. Kevesebb mint egyharmad (28 százalék) tart attól, hogy két évig vagy akár még tovább elhúzódik a mostani visszaesés hatása, több mint egyharmad (36 százalék) ennél rövidebb időre, maximum egy évre teszi, amíg érezni lehet a visszaesés következményeit. Az ellenzéki tábor és a fővárosiak sokkal sötétebben látják a jövőt, mint a kormánypártiak. Ami a részleteket illeti: a megkérdezettek 15 százaléka mondta azt, hogy elveszítette a munkáját a járványhelyzet következményeként, háromszor annyi férfi, mint ahány nő. Több mint 20 százaléknak csökkent a munkaideje, a fizetése pedig a megkérdezettek 28 százalékának lett kevesebb. Ami megdöbbentő, hogy a 60 év feletti, nyugdíj közelében álló, nem egyszer már betegségekkel küzdő, kiszolgáltatott munkavállalók több mint 60 százalékának csökkentették a bérét a munkaadók az elmúlt hónapokban. Legkevésbé a 30-44 év közöttiek fizetéséhez nyúltak hozzá.

Senki nem optimista

A GKI Gazdaságkutató nemrég nyilvánossá vált fogyasztói bizalmi indexe azt mutatja, hogy az emberek véleménye a magyar gazdaság jövőbeli helyzetéről áprilisban nagyot zuhant, majd augusztusig javult a várakozás, ám az emelkedő trend megszakadt. Szeptemberben ismét nőtt a lakosság pesszimizmusa, a legtöbben a munkanélküliségtől félnek. A kormányközeliként elkönyvelt Századvég Gazdaságkutató Zrt. szintén hétfőn megjelent friss prognózisa egyezik a Pénzügyminisztérium hivatalos várakozásával, hogy a második negyedéves 13,6 százalékos zuhanás és a nyáron elkezdődött kilábalás együttes hatására az év egészében 5 százalék feletti visszaesés várható, a gazdaság 2019-es szintjét 2022-ben érhetjük el újra. 

Akár több száz milliós adóbevételtől is eleshetnek a turisták által kedvelt települések

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2020.09.15. 06:40

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Ráadásul az állam is hátrébb lépett.
Az év elején még nagyon bizakodóak voltak a fővárosi önkormányzatok az idegenforgalmi adóbevétel számításakor. A legkedvezőbb helyzetben lévő V. kerület a korábbi évek növekvő tendenciáira alapozva az előző évihez képest csaknem 180 millió forinttal többet, összesen 2 milliárd forintot tervezett be ezen a címen a költségvetésébe. Üdülőhelyi támogatás címen az állam ugyanannyit tesz hozzá, így már 4 milliárdra ugrik az összeg. Ez pedig nem kevés pénz az összesen 28 milliárd forintos költségvetéssel bíró belvárosi önkormányzatnál. Az idei bizakodó kezdet után jött a világjárvány, amelynek turizmusra mért súlyos csapását tovább mélyítették a kormányzati szankciók is. A szálláshelyek forgalma a KSH adatai szerint idén áprilisban 97 százalékkal, júliusban 42 százalékkal csökkentek az előző évihez képest. Az ágazat tavalyi 557 milliárdos árbevételnek így várhatóan csak a töredéke folyik be az idén, ami jól jelzi az IFA összegének várható drasztikus csökkenését is. Az IFA alapja ugyanis szállásdíj 4 százaléka. A kabinet először március 1. és június közötti időszakra függesztette fel az IFA fizetési kötelezettséget, majd ezt az év végéig meghosszabbította. A szálláshelyeknek tehát nem kell beszedniük a vendégtől, de a bevallási kötelezettség megmaradt. Az állam vállalta, hogy a bevallott, de a vendég által meg nem fizetett adóval egyező összegű, vissza nem térítendő költségvetési támogatást nyújt azoknak az önkormányzatoknak, amelyek azt utólag kérik. Üdülőhelyi támogatást – idegenforgalmi adóforintonként 1 forint költségvetési hozzájárulás – viszont 2020. április 26-tól a veszélyhelyzet megszűnéséig nem fizet. Az első hullám idején gyakorlatilag az összes szálláshely bezárt, a nyári hónapokban ugyan újra kinyitottak, de most itt a második hullám a határzárral és az egyre szigorodó védelmi intézkedésekkel. A Népszava által megkérdezett négy legnagyobb idegenforgalmi adóbevételt elkönyvelő kerület közül az V. kerület nem adott választ a kieső bevételek nagyságát firtató kérdésünkre. Budavár önkormányzata az előző évi adóbevétel 25százalékára számít az idén, a következő évit még becsülni sem lehet. Erzsébetváros optimista becslés szerint a várt bevétel felére számíthat, de az sem elképzelhetetlen, hogy 600-700 millió forinttól esnek el csak az adóból. Terézvárosnak 751 millió forint bevételkiesést jelent ez az idén. A jövő évi kiesés mértékét még nem lehet meghatározni. A kormányzati megszorítások, illetve a koronavírus-járvány együtt milliárdos kiesést okozott Terézvárosnak, de a legnagyobb tétel ebből az idegenforgalmi adó. Ez a bevétel ráadásul szabadon felhasználható pénz, bár a kerület többnyire olyan dolgokra költi, amelyek a turizmust serkentik, így például a közbiztonság, a köztisztaság, a kulturális szolgáltatások. Az idegenforgalmi adót 2003-ban vezették be, akkor még 300 forint volt vendégéjszakánként. Ez azóta folyamatosan emelkedett, a turizmus szempontjából a topba tartozó hazai településeken 300 és 500 forint közötti ez az összeg, de például az V. kerületben már meghaladja a 800 forintot is. Igaz, a települések többségnél a 300 forintot is alig éri el. Az adót a helyi önkormányzatok szedik be és szabadon gazdálkodhatnak belőle. A helyi iparűzési adóhoz hasonlatosan Budapesten ez is a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közt megosztandó források közé tartozik, de van egy lényeges különbség. Egy 2010-es törvénymódosítás eredményeként, amit Rogán Antal még belvárosi polgármesterként kezdeményezett, a főváros csak ott szedheti be ezt az adót, ahol a kerület ezt a jogot átengedi neki. A turizmus legfőbb haszonélvezőinek számító városrészek természetesen maguk szedik be, de a többi kerület közül is egyre többen térnek át a saját behajtásra. Így a főváros már csak 6 kerülettel osztozik ezen a bevételen, ami tavaly 13 millió volt. Nagyságrendekkel nagyobb bevételre tesznek szert ebből Budapest belső kerületei. A legnagyobb nyertes az V. kerület, de korábbi évek alapján egymilliárd forintot tervezett be az idei évre a 30 milliárdos büdzséből gazdálkodó Erzsébetváros is, míg a 17,5 milliárdos költségvetésű Terézváros 900 millióra számított. Jelentős forrásként tekint erre Budavár és Józsefváros önkormányzata is. A hazai önkormányzatok összesen 15 milliárd forintot szednek be ezen a címen, amely az összbevételük átlagosan fél százaléka. De nagyon nagy a szórás. A bevétel 90 százalékán 100 település osztozik a 3200-ból. A rangsort vezető három fővárosi kerület – az V., a VI. és a VII. – együtt 6 milliárdot hasít ki az IFA-tortából. Ez a teljes fővárosi idegenforgalmi adóbevétel fele. A Turizmus.com szerint 10 olyan budapesti kerület van, amely 100 milliónál többet szed be ebből, közülük 7 a pesti oldalon, 3 Budán található. A rangsor első nem budapesti települése Hévíz. A Balaton törvényben rögzített 51 település IFA-bevétele együtt nem éri el a három belvárosi kerületét, összesen 2,6 milliárd forint. Hévíz mellett Balatonfüred, Siófok, Zamárdi és Balatonlelle számíthat ebből nagyobb bevételre.

Osztott pénz

Az idegenforgalmi adót 2003-ban vezették be, akkor még 300 forint volt vendégéjszakánként. Ez azóta folyamatosan emelkedett, a turizmus szempontjából a topba tartozó hazai településeken 300 és 500 forint közötti ez az összeg, de például a z V. kerületben már meghaladja a 800 forintot is. Az adót a helyi önkormányzatok szedik be, a helyi iparűzési adóhoz hasonlatosan Budapesten ez is a fővárosi és a kerületi önkormányzatok közt megosztandó források közé tartozik, ám van egy lényeges különbség. Egy 2010-es törvénymódosítás eredményeként, amit Rogán Antal még belvárosi polgármesterként kezdeményezett, a főváros csak ott szedheti be ezt az adót, ahol a kerület ezt a jogot átengedi neki. Mivel egyre több kerület tér át a saját behajtásra, a főváros már csak 6 önkormányzattal osztozik ezen a bevételen, ami tavaly 13 millió volt.