Előfizetés

726 fővel nőtt a beazonosított koronavírus-fertőzöttek száma, meghalt négy beteg

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.15. 09:06

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
306 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 17-en vannak lélegeztetőgépen.
726 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 13 879 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt négy idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 646 fő, 4130-an pedig már meggyógyultak - közölte kedd reggel a kormányzati tájékoztatási központ. Az aktív fertőzöttek száma 9103 fő. Az aktív fertőzöttek 43%-a, az elhunytak 58%-a, a gyógyultak 42%-a budapesti. 306 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 17-en vannak lélegeztetőgépen. Hatósági házi karanténban 28 584-en vannak, a mintavételek száma 557 864. Az oldal térképe alapján eddig Budapesten (5992) és Pest megyében (1960) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Fejér (770), Hajdú-Bihar (495), Komárom-Esztergom (488) és Győr-Moson-Sopron megye (487). A fertőzésben legkevésbé érintett megye Békés (88). 
Felhívják a figyelmet arra, hogy az új fertőzések adatai is figyelmeztetnek, a járvány második hulláma zajlik Magyarországon, a vírus már közösségben terjed. Azt kérik, hogy az üzletekben és a tömegközlekedési eszközökön a kötelező maszkviselés szabályait mindenki szigorúan tartsa be! Azt írják: a közösségi terjedés megfékezése érdekében továbbra is kerüljük azokat a helyeket, ahol zárt térben sokan vannak, lehetőleg tartsuk a szociális távolságot, gyakran és alaposan mossunk kezet. Akinél külföldi tartózkodás vagy egyéb ok miatt hatósági házi karantént rendeltek el, az szigorúan tartsa be. Bárki, akinek tünetei vannak, az ne menjen közösségbe, hanem maradjon otthon és telefonon értesítse háziorvosát.  
Kapcsolódó
Meghaladta a 29 milliót a koronavírus-fertőzöttek száma a világon

Az állam nem díjazza az életre szóló önfeláldozást

Vas András
Publikálás dátuma
2020.09.15. 08:20

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Ombudsmani vizsgálat segíthet a sérült gyereküket évtizedeken át otthon ápoló szülőknek, hogy nyugdíjuk mellé állami támogatást is kapjanak.
- Talán bizakodhatunk! – jegyezte meg Magdolna, miután kiderült, az alapvető jogok biztosa, Kozma Ákos vizsgálatot indított azoknak a szülőknek az ügyében, akik kimaradtak a tartós ápolást végzők időskori támogatásából. Bár évtizedekig teljes állás mellett gondozták gyermeküket, mivel nyugdíjat kapnak, így nem részesültek a havi ötvenezer forintos illetményben. Pedig a költségvetés szintjén elenyésző összegről, éves szinten cirka 1,5 milliárd forintról van szó, azaz például a Semjén Zsolt szívügyének számító vadászati kiállítás előkészítésére és marketingjére odaítélt összegből több, mint két évre megoldódna a néhány ezer, jellemzően 70 év feletti, idős ember problémája. Akiknek nemcsak az gondja, hogy haláluk után mi lesz 40-60 éves gyermekük sorsa, hanem, hogy bár már maguk is sokszor ellátásra szorulnának, az államtól mégsem várhatnak segítséget. - Azt mondják, mivel nyolc órában dolgoztunk, így normál nyugdíjat kapunk, ráadásul hivatalosan nincs meg a húsz év ápolási idő, ami feltétele a támogatásnak – panaszolta Marika, aki 49 éve gondozza sérült fiát, akit fél óránál tovább nem lehet magára hagyni. – A tartalékaim élem fel, hiszen a nyugdíj nem magas, el lehet képzelni, milyen munkahelyen tudott dolgozni az ember, hogy mellette a gyerekét is otthon gondozhassa. Több olyan sorstársam is akad, akik nappal a gyerekükkel voltak, és éjszakai munkát vállaltak, s addig a férjük volt a sérülttel. Egyszerűen nem értem a kormányt: bevezették a nagyszülői gyedet, nekünk pedig egy fillért sem adnak! A törvény szerint ugyanis a tartós ápolást végzők időskori támogatása a beteg gyermeküket legalább 20 évig ápoló, gondozó és emiatt keresőtevékenységet nem folytató szülők részére biztosított, s célja, hogy kiegészítse azoknak a szülőknek a nyugdíját, akik súlyosan fogyatékos gyermekük ápolása miatt nem tudtak teljes munkaidőben keresőtevékenységet végezni. Tavaly óta ugyan annyit enyhítettek a szabályozáson, hogy a jogosultság megállapításához már nem szükséges 20 év időtartamú ápolási díj vagy fogyatékos gyermek révén biztosított GYES folyósítása, azt azonban vizsgálják, hogy a kérelmező 20 évig saját háztartásában ápolta, gondozta-e gyermekét, és emiatt kereső tevékenységet csak legfeljebb napi 4 órában tudott-e végezni. - Teljesen jogszerűtlen, hogy egy valójában az ápolt után járó támogatást tulajdonképpen attól tesznek függővé, mekkora valakinek a nyugdíja, hiszen aki nyolc órában dolgozott, értelemszerűen nagyobb nyugdíjat kap, mint aki csak négy órában, vagy még annyit sem – mondta Csordás Anett, a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesület vezetője. – Ráadásul, amikor ezek az idős szülők vállalták, hogy mindvégig maguk gondoskodnak a gyakran halmozottan sérült gyermekükről, még nem létezett ápolási díj. Az a célunk, hogy az otthonápolást elismerjék hivatalos munkaként, járjon utána például szabadság, mint egy normál munkavállalónak, s a szabadság idejére főállású ápoló helyettesítse a szülőt. Amíg ez nem valósul meg, addig egy sérült gyermeket nevelő család teljesen kiszolgáltatott, hiszen a törvény szerint egyenes ági rokonnak kell ápolnia, ami alapvetően befolyásolja egy család életét. És bár magától értetődőnek kellene lennie, hogy jár nekik a támogatás, a kormány egyelőre nem hajlandó lépni az ügyben. Pedig tavaszi cikkünket követően az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége többször is a kormányhoz fordult. Megkeresték Fülöp Attila szociális ügyekért felelős, Novák Katalin család- és ifjúsági ügyekért felelős államtitkárokat (már tárca nélküli miniszter), valamint Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízottat. Az egyeztetéseket Gyene Piroska, az ÉFOÉSZ elnöke reménykeltőnek nevezte, információink szerint azonban nem hivatalosan a kormányzati szereplők közölték, a jogalkotó jelenleg nem tervezi a törvény megváltoztatását. (Kerestük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, de a tárca nem reagált kérdéseinkre.) Sokkal biztatóbb az érintettek szempontjából, hogy Kozma Ákos ombudsman a nyáron vizsgálatot kezdeményezett az ügyben. Az alapjogi biztos hivatalának tájékoztatása szerint magánszemélyek mellett az ÉFOÉSZ fordult az ombudsmanhoz, kifogásolva, hogy a jogszabály legfeljebb napi négy óra időtartamban engedélyezi az otthonon kívül végzett keresőtevékenységet, ám Kozma Ákos a törvény más szabályozásai miatt is vizsgálódik. Más kérdés, hogy az ombudsman a jelentése mellett csak megállapításokat és ajánlásokat tehet a törvényalkotók felé, ám az országgyűlést ez nem kényszeríti semmire. - Azt szeretnénk, ha a teljes összeget nem is kaphatják meg az érintettek, de valamilyen méltányossági támogatást azért adjanak nekik – mondta Gyene Piroska. – A többségük ugyanis annak idején kényszerből vállalta, hogy teljes munkaidő mellett gondozza a sérült gyermekét, ami komoly életminőségromlást jelentett számukra, s akkor még idős korukban is hátrányt szenvednek.  

A járvány miatt még nehezebb helyzetbe kerültek

Az átlagnál komolyabb nehézséget jelentett a sérült gyermeket nevelők számára a koronavírus-járvány, illetve a Covid-19 miatt bevezetett korlátozások. A sérültekkel foglalkozó napközik bezártak, a gondozottak egész napra otthonukba szorultak, így a jellemzően 4 órás állásban dolgozó szüleik kénytelenek voltak szabadságra menni, vagy felmondani a munkahelyükön. - Még tavasszal kértük az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy az érintettek kapjanak teljes, fizetett szabadságot a veszélyhelyzet idejére, vagy valamilyen plusz támogatást, mert igencsak nehéz anyagi helyzetbe kerültek – mondta Csordás Anett. – Azt a választ kaptuk, megvizsgálják a helyzetet, de azóta sem történt semmi.

Rendőrök parancsolhatják le a vonatról a MÁV maszk nélküli utasait

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.15. 07:31
Egészségügyi maszkot osztanak a MÁV munkatársai a Keleti pályaudvaron, 2020. szeptember 1-jén
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Bekeményít a Volán is, sofőrjeik felszállni sem engedik a védőmaszk nélküli érkezőket.
Szeptember 15-től kizárhatóak az utazásból azok az utasok, akik nem hordanak az orrukat és szájukat eltakaró maszkot, kendőt vagy sálat a MÁV-START és a Volánbusz járatain – írja közleményében a MÁV. A MÁV-START keddtől fokozottan ellenőrzi a vonatokat a Készenléti Rendőrséggel, a polgárőrséggel és a vagyonőrökkel együttműködve. Az új vállalati szabályozás szerint, aki a felszólítás ellenére sem takarja el az orrát, száját, az utazásból való kizárást kockáztatja, a szabálytalanul utazót ugyanis leszállítják a vonatról. A Volánbusznál is fontos változás lép életbe: az autóbusz-vezetők kötelesek megtagadni a felszállást, ha az utas nem tartja be a maszkviseléssel kapcsolatos előírásokat, és a kötelezettségnek egyszeri felszólításra sem tesz eleget. Utazás közben a jegy- és bérletellenőrök ellenőrzik az előírás betartását, és egyszeri, eredménytelen felszólítás után, lakott területen megállva kizárják az utazásból az érintetteket.
Mindkét közlekedési társaság arra kéri utasait, hogy tartsák be a közegészségügyi előírásokat, lázzal vagy meghűléses tünetekkel járó betegség esetén ne vegyék igénybe a közösségi közlekedési eszközöket – így talán lassítható lesz a koronavírus-járvány további terjedése.