Egyensúly Intézet néven új, független közpolitikai elemző műhely indult, amely küldetése szerint nem napi politikával, hanem az ország előtt álló évtizedes kihívásokkal foglalkozik majd. Boros Tamás, az intézet igazgatója, a Policy Solutions volt elemzője a Népszavának elmondta: tanulmányaikkal, kutatásaikkal arra keresik a választ, hogy milyen irányban kellene fejlődnie az országnak, ha sikeres akar lenni. Az igazgató közlése szerint az Egyensúly Intézet költségvetését olyan „politikával nem foglalkozó adományozók biztosítják több mint 90 százalékban, akik felelősséget éreznek az ország jövője iránt”. Mivel azonban közpolitikával foglalkoznak, a pártok alapítványait is megkeresték együttműködés céljából – tette hozzá Boros Tamás. Ennek kapcsán az Egyensúly kutatási igazgatója, Filippov Gábor azt mondta – az intézet indulásáról elsőként beszámoló – 24.hu-nak: „Amikor megállapodást írunk alá a támogatókkal, vállalják azt a feltételt, hogy semmilyen kérést nem fogalmazhatnak meg az agytröszt munkájával kapcsolatban.”
Az Egyensúly Intézetnek mintegy 25 főállású munkatársa lesz, akik a legkülönbözőbb szak- és tudományterületekről érkeztek. Így például az intézethez igazolt mások mellett Kozák Ákos, a GFK Hungária piackutató volt vezetője, Bartha Dániel külpolitikai elemző az Euro-Atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány korábbi igazgatója, Szilágyi Katalin, a jegybank volt vezető elemzője. A tanácsadó testület tagja lesz Urbán László közgazdász, a Fidesz volt tanácsadója, Heal Edina, a Google Magyarország korábbi igazgatója, és Balázs Zoltán a Corvinus Egyetem docense, politikai filozófiával foglalkozó szakember is.
Az Egyensúly Intézet ma közzé tesz egy terjedelmes tanulmánykötetet Magyarország 2030 címmel az Osiris Kiadó gondozásában. Ebben azt vizsgálják a szerzők, minek kellene történnie ahhoz a magyar gazdaságban, környezetvédelemben, kutatás-fejlesztésben, oktatásban, a demográfiai trendekben és más stratégiai jelentőségű területeken, hogy 2030-ra a mostaninál sikeresebb legyen az ország. A kutatók három referenciacsoporthoz viszonyítják a jelenlegi magyar tendenciákat, a Visegrádi négyekhez, a skandináv államokhoz és az EU magországaihoz. Boros Tamás szerint az egyik legfőbb megállapításuk, hogy a jelenlegi tendenciák alapján még a V4-ek többi tagállamához képest is jelentős leszakadás fenyeget, ha maradnak a mostani rossz folyamatok. Ennek egyik oka a humántőke fejletlensége, a politikának mindenekelőtt erre kellene koncentrálnia. Némileg a szerzőket is meglepte, hogy kiderült: egy egészséges nemzeti-, közösségi érzés hiánya is versenyhátrányt jelentő tényező. – A magyar társadalom szélsőségesen individualista, hiányzik egy pozitív közösségteremtő érzés, bizalom az emberek között, a skandináv államokban erre nagyon jó példákat lehet látni – mondta Boros Tamás.
