Előfizetés

Csapás az agynak: Európa őslakóit félti a náci-bolsevikokkal paktáló titokzatos erőktől a CÖF

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.15. 15:14
Csizmadia László
Fotó: Varga György / MTI
Politikai betyársereg, külföldi ügynökök, hataloméhes pénzkufárok – a Civil Összefogás Fórum ufómagazinokat is megszégyenítő vízióval állt ki a kormány mellett.
Épp csak a gyíkemberek és egy galaktikus támadás veszélye hiányzott abból a sajtótájékoztatóból, amit a Civil Összefogás Fórum - Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) vezetősége tartott kedden Budapesten. Csizmadia László CÖF-elnök, MTI által is idézett, káprázatosan szürreális előadása szerint azok vádolják rasszizmussal és antiszemitizmussal Magyarországot, akik semmibe veszik Európa őslakosságát, és saját nézeteiket akarják ráerőltetni. Hogy Csizmadia a lappokat, a számikat, az enyeceket vagy a nyenyeceket, a krími tatárokat vagy a szamojédokat – Európa őslakóit – szeretné megvédeni az elnyomástól, az nem derült ki, az elnyomókról viszont világosabb képet kaptunk. Csizmadia László szerint „a brüsszeli kontraszelektált szélsőbaloldal és jobboldali politikusok újszerű összefogása rasszista ideológiára épül”, és ők azok, akik hazug arroganciával lépnek fel a klasszikus demokrácia és a jogállamiság védelmezői ellen. Úgy vélte, alapvető emberi jogok megsértésére hivatkozva támadják a szuverén nemzeteket, melyeket meg akarnak szüntetni – ellentétben a magyar kormánnyal, ami nulla toleranciát hirdetett és gyakorol a rasszizmus és az antiszemitizmus ellen. A feltételezett, szuverenitás elleni támadás a CÖF nyelvén a Magyarország és Lengyelország ellen indított, 7-es cikkely szerinti eljárást jelentheti, amit esetünkben pont azért indítottak el 2018-ban, mert az Európai Parlament állásfoglalása szerint Magyarországon súlyosan romlott a demokrácia és a jogállamiság állapota, sérültek a kisebbségek, a menekültek és bevándorlók jogai, valamint egyre kisebb teret kap a szólásszabadság.

Kapott a Jobbik is

A náci, bolsevik szélsőséges ideológiák nem nyerhetnek teret Magyarországon, hiába próbálják ultrabaloldali pártok és a Jobbik összefogásával sunyi módon elfogadtatni – jelentette ki a civil szervezet elnöke, aki szerint ugyanakkor a „Berlint, Párizst lángba borító szélsőséges elemek randalírozása” azt bizonyítja, hogy „burjánzik a rasszizmus”, továbbá erősödnek az antiszemita megnyilvánulások, például Hollandiában vagy Ausztriában. Az kiabál, akinek a háza ég – fogalmazott, és hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nulla toleranciát hirdetett a rasszizmussal és az antiszemitizmussal szemben.  
Az európai nemzetek és családok jövőjét nem szabad odaadni hataloméhes pénzkufárok és az őket szolgáló politikusi betyársereg kezére, összeurópai szinten elő kell venni a civil kurázsit – mondta.

Az EU-t globalista elit rángatja

Fricz Tamás politológus, a CÖF-CÖKA kuratóriumi tagja az EU állapotát elemezve azt mondta, forró ősz várható, és már tudni lehet, milyen támadásokkal készülnek Magyarországgal és Lengyelországgal szemben. Szerinte az EU ma már csak részben szuverén szervezet, mert nem azok irányítják, akik formálisan és hivatalosan az irányító pozícióban vannak, hanem globalista és liberális hálózatok, mögöttük pedig a globális pénzügyi elit. Hozzátette: így a tagállamok sem lehetnek szuverének, mert nem tudják befolyásolni a valahol máshol születő döntéseket. A Magyarországot és Lengyelországot érő összehangolt támadással szemben is azért nehéz védekezni, mert a formális szervezeti döntések mögött gyakran nem látható, nem ellenőrizhető „erők, körök, csoportok” húzódnak meg. Szerinte ezért inkább a bürokratikus szervezetek mögött meghúzódó hálózatok tevékenységére kell odafigyelni, ezekkel szemben kell stratégiai lépéseket tenni. 

Volt egy kis külföldi ügynöközés

Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF-CÖKA szóvivője az őket ért támadásokra reagálva azt hangoztatta: a szervezet működése törvényes, jogszerű, és – az Átlátszó portállal szembeni perben – jogerős ítéletük van arról, hogy minden nyilvánosságra hozható adatot nyilvánosságra is hoztak. Emlékeztetőül, az Átlátszó volt az, aki több éves pereskedés után kiderítette és nyilvánosságra hozta, hogy a Magyar Villamosművek (MVM) a közgondolkodás javítására hivatkozva 508 milliós támogatást adott a Civil Összefogás Fórumnak. Közölte, elvárják a külföldről finanszírozott civil szervezetektől is, hogy ugyanilyen transzparenciával működjenek, ne támadják az átláthatósági törvényt, és vállalják fel, kitől, mennyi pénzt kaptak. Utalt arra, hogy az Egyesült Államokban az ilyen szervezetet már az 1930-as évek óta lobbiszervezetnek tekintik, „külföldi ügynökszervezetnek, és ott ezt fel is vállalják”. A Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) körül kialakult helyzetről azt mondta: a CÖF-CÖKA a tanulni kívánó hallgatók pártján áll. Ezt azt jelenti, fűzte hozzá, hogy elítélik „azt az oktatói attitűdöt, amely a hallgatókat felhergeli” és elítélik „azon szűk agresszív kisebbség” lépéseit, amelyek arra irányulnak, hogy ellehetetlenítsék a normális oktatást.

Szüntessük meg a függőséget, gyártsunk itthon tankokat

Boros Imre közgazdász, a C12 szakértői csoport tagja arról beszélt, a pandémiahelyzet egyebek mellett arra mutatott rá, hogy a világpiacnak a jövőben arra kellene korlátozódnia, amire valóban szüksége van az egyes országoknak, amit nem lehet hatékonyan helyben előállítani.    Szerinte ezért Magyarország kitettségét, külső függését tovább kell csökkenteni, ezért jó döntéseknek tartja például az alapvető honvédelmi eszközök hazai gyártását, vagy az ahhoz kapcsolódó kutatási spektrum hazai telepítését. 

Kilencen pályáznak Szigliget élére

Vas András
Publikálás dátuma
2020.09.15. 14:45

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A lemondott polgármester fia is megpróbálja megszerezni a faluvezetői posztot.
A vártnál is többen, kilencen pályáznak a szigligeti polgármesteri székre. Mint azt a lapunk a múlt héten megírta, a júliusban lemondott faluvezető, Balassa Balázs posztjáért fia, Balassa Dániel is elindul, bár akkor a hivatalos jelölés még nem történt meg. Az október 18-i választásra a jelöltállítás hétfőn zárult le, s így bizonyossá vált, a lemondott polgármester fia megpróbálja megszerezni a faluvezetői posztot. Rajta kívül még nyolcan gondolták úgy, hogy szívesen vezetnék a Balaton északi partján található, cirka 800 fős települést. Ahol október harmadik vasárnapján képviselő-testületet is választanak majd: a négy helyre 23-an pályáznak, közülük ketten a korábbi, szintén júliusban lemondott testületnek is tagjai voltak. A felállás okáról azóta sem beszélt nyíltan senki Szigligeten, a falut 18 évig irányító Balassa Balázs, csak annyit mondott ezzel kapcsolatban: „ma már nem lehet aszerint az értékrend szerint végezni a munkát, amiben hiszek”. Lapunk kérdésére a lemondott polgármester kijelentette, nem félti a fiát, hogy ugyanúgy a támadások kereszttüzébe kerül, mint ő, s megpróbálja segíteni, hogy kikerülje azokat a buktatókat, melyeket neki nem sikerült.
Kapcsolódó
Fia követheti a lemondott polgármestert Szigliget élén

Európai polgári kezdeményezés indul az alapjövedelem bevezetése mellett

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2020.09.15. 14:12

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Szeptember 25-én európai polgári kezdeményezés indul annak érdekében, hogy az EU minden tagállamában vezessék be az alapjövedelmet - jelentette be a Párbeszéd frakcióvezető-helyettese.
Tordai Bence egy keddi, budapesti, online is közvetített sajtótájékoztatón elmondta, ahhoz, hogy az Európai Bizottság tárgyalja az indítványt, az uniós országokban legalább egymillió aláírást kell összegyűjteni. A politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a hét a Nemzetközi alapjövedelem hete. A hét hazai eseményeit az Első Magyar Feltétel Nélküli Alapjövedelemért Egyesület, valamint a Párbeszéd pártalapítványa, a Megújuló Magyarországért Alapítvány szervezi. A következő napokban három, online követhető kerekasztalt rendeznek, és a tervek szerint szombaton Budapesten, "ha csak nem durvul el a vírushelyzet", megtartják az Alapjövedelem menetet - közölte. Szabó Tímea, a párt társelnöke arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány megmutatta, bármikor adódhat egy olyan helyzet, amire sem az emberek, sem a kormányok nincsenek felkészülve. A járvány első hullámában százezrek veszítették el a munkahelyüket, vagy a fizetésük egy részét. A második hullám során pedig "már most látjuk, hogy nagy valószínűséggel sokkal rosszabb lesz a helyzet" - fogalmazott a politikus.  Egy felmérésre hivatkozva kiemelte, a magyar társadalom közel fele létbizonytalanságba került. Az egyedüli, hosszú távú megoldást csak az alapjövedelem bevezetése jelentheti - szögezte le Szabó Tímea.

50 milliárd forint válságkezelő alapjövedelemre

Országgyűlési határozati javaslatban kezdeményezte az MSZP és a Párbeszéd, hogy 50 milliárd forintnyi forrást elkülönítve vezessenek be válságkezelő alapjövedelmet - jelentette be keddi online sajtótájékoztatóján Korózs Lajos (MSZP), az országgyűlés népjóléti bizottságának elnöke.          A szocialista képviselő arról beszélt: a hivatalos statisztikákban szereplőnél jóval nagyobb mértékben ugrott meg a járvány miatt a munkanélküliség, ugyanakkor felértékelődtek olyan atipikus foglalkoztatási formák, mint a távmunka, a részidős foglalkoztatás vagy az elektronikus kereskedelem. Hozzátette: a válságkezelő alapjövedelem arra is garancia, hogy az ebben részesülők be tudják fizetni társadalombiztosítási járulékukat, így nem esnek el az ingyenes orvosi ellátástól. Korózs Lajos jelezte: kezdeményezésük egyik eleme, hogy a kormány az érdekképviseletekkel egyeztetve járjon el az ügyben.