Szankciós rezsim az emberi jogok megsértőivel szemben: Navalnij lenne a névadó

Az EU nem ismeri el Lukasenkát elnöknek és új választásokat sürget. Átalakításra szorul a partneri viszony Moszkvával.

Az Európai Unió tagállamai a szeptemberi végi csúcstalálkozójuk előtt meg fognak állapodni a Belarusz vezetők elleni szankciókról – jelentette be Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője. A spanyol politikus szerint a büntetőintézkedések mindazokat sújtani fogják, akik felelősek az erőszakos cselekményekért és az elnökválasztás eredményeinek a meghamisításáért.

„Meglehetősen népes csoportról van szó” – tette hozzá. Borrell az Európai Parlament keddi plenáris ülésén azt is megerősítette, hogy az EU nem ismeri el Alakszandr Lukasenkát az ország törvényes elnökének, és a legjobb megoldásnak azt tartaná, ha ismét megrendeznék a választást. A közösség továbbra is dialógust sürget a hatóságok és az ellenzék között, emellett támogatja a fehérorosz demokratikus erőket, a független médiát és a civil társadalmat. A külügyi főképviselő közölte azt is, hogy az unió felülvizsgálja a Minszkkel fenntartott kapcsolatrendszerét.

Az EU-orosz stratégiai partnerségi viszony ugyancsak átalakításra szorul, vélekedtek az EP-képviselők, akik kedden megvitatták az Alekszandr Navalnij ellenzéki aktivista megmérgezése nyomán előállt helyzetet is. „Nem gázprojektek vagy egy magyarországi atomerőmű árán kell stratégiai partnerséget építeni Oroszországgal!” – fejtette ki egy német zöldpárti EP-képviselő. A hozzászólók túlnyomó többsége hozzá hasonlóan követelte az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat 2 nevű gázvezeték építésének leállítását, válaszul a Navalnij elleni merényletkísérletre. Egy litván felszólaló azt mondta: az EU számára a demokrácia legyen a prioritás, ne az üzleti érdekek, holland kollégája pedig egyenesen úgy fogalmazott: „Milyen idióta gondolhatta azt, hogy a gázellátásunkat Putyinra kell bízni?” Sokan hangsúlyozták, hogy független nemzetközi vizsgálatnak kell kiderítenie, kik a felelősek Navalnij megmérgezéséért, a bűnösöket pedig az Egyesült Államokban már bevezetett Magnyitszkij-törvény mintájára büntetőintézkedésekkel kell sújtani.

Az EP régóta szorgalmazza az emberi jogok megsértőivel szemben foganatosítható szankciós rezsim bevezetését Európában, de a tagállamok egyelőre csak tárgyalnak róla. Josep Borrell külügyi főképviselő vitazárójában javasolta, hogy a kidolgozás alatt álló jogszabályt – ha lesz belőle valami – nevezzék majd el Navalnijról. Az amerikai törvény az állami korrupciót vizsgáló és a börtönben gyanús körülmények között elhunyt orosz ügyvédről, Alakeszandr Magnyitszkijról kapta a nevét. Az uniós parlament csütörtökön határozatban is állást foglal a belarusz és az orosz helyzetről.