Előfizetés

Kampányfogás és fegyverüzlet is a történelmi mondott békekötés

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.09.16. 09:20

Fotó: SAUL LOEB / AFP
A meghívottak között volt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. Más EU-tagállamok nem képviseltették magukat ilyen magas szinten.
Látványos ceremóniával nagyjából ezerfős vendégsereg ünnepelte a Fehér Ház kertjében az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek békekötését, valamint a zsidó állam és Bahrein közötti békét előirányzó szándéknyilatkozat aláírását. A meghívottak között volt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. Más EU-tagállamok nem képviseltették magukat ilyen magas szinten, mert ugyan üdvözlik a megbékélést, de vélhetően attól tartottak, hogy az eseményt Donald Trump kampánycélokra fogja használni. Az Emírségek és Bahrein „történelminek” beharangozott kiegyezése Izraellel és Bahrein kiegyezése Izraellel valóban az egyik legnagyobb külpolitikai siker, amelyet a jelenlegi washingtoni kormányzat felmutathat. Még az amerikai elnök novemberi győzelmi esélyeit is javítja, hiszen növeli a zsidó állam iránt hitbéli okokból elkötelezett evangéliumi keresztények választási kedvét, akik Trump szavazótáborának nem elhanyagolható részét alkotják. A koronavírus-járvány miatt gyengélkedő gazdaságnak is löketet adhat, ha az alku – Washington reményeinek megfelelően – újabb fegyverüzletekhez vezet az érintett arab országokkal. Az elnök arra azonban nem számíthat, hogy a zsidó választók körében népszerűbb lesz, hiszen a Jewish Electorate Institute friss felmérése szerint ők még Izraellel kapcsolatban is jobban bíznak kihívójában, Joe Bidenben. Arról nem is beszélve, hogy a vallási közösség tagjai kevésbé érzik magukat biztonságban Trump 2017-es hivatalba lépése óta. A megállapodások dicsfényében fürödhet Benjamin Netanjahu is, hiszen két arab állammal sikerült úgy rendezni a viszonyt, hogy semmilyen jelentős engedményt vagy ígéretet nem tett a palesztinok irányába. Az izraeli kormányfő mégsem tud hazájában komoly politikai tőkét kovácsolni mindebből, mivel korrupciós pere és a pandémia félrekezelése egyaránt árnyékot vet a külpolitikai sikerekre. Népszerűségére az is visszásan hat, hogy a megbékélés hatására az Egyesült Államok hajlandó lesz legmodernebb fegyvereiből, például az F-35-ös vadászgépekből eladni az Emírségeknek. Netanjahu tagadja ugyan, de sajtóhírek szerint háttéralkut kötött Trumppal arról, hogy az Egyesült Államok feladja az Izraelnek eddig az arab országokkal szemben biztosított katonai fölényét. Mindez hosszútávon kockázatot jelent a zsidó állam számára, hiszen egyáltalán nincs biztosíték a béke tartósságára, már csak azért sem, mert az nem a népakaratot tükrözi az érintett országokban. Az Emírségek egyelőre el tudja hallgattatni a bírálatokat állampolgárai és vendégmunkásai részéről, ám a némileg szabadabb Bahreinnek ez gondot okoz. A kis, Öböl-menti ország vezetése ezért már a kiegyezés bejelentése előtt lépéseket tett, hogy elnémítsa a különvéleményeket – mondta el a Népszavának Ilhám Fahrú, az International Crisis Group nevű kutatóközpont vezető elemzője. Rendelettel tiltották meg például a képviselőknek, hogy olyan beszédeket tartsanak a parlamentben, amellyel „gyengítik az ország érdekeit”. Az Öböl-menti térség szakértője hozzátette: a 2011-es „arab tavaszt” követően a bahreini hatóságok tömegével börtönözték be az aktivistákat, betiltották a jelentős politikai szerveződéseket és bezáratták az egyetlen független újságot, ám a civil társadalom meggyengülése nem zárja ki, hogy az izraeli kapcsolatok normalizálása újabb tiltakozáshullámot indít el. Mindeközben a palesztinok is szervezkednek: a Ciszjordániát igazgató Fatah és a Gázai-övezetet uraló iszlamista Hamász is felismerni látszik, hogy leginkább magukra számíthatnak, mivel az arab vezetőknek már más az érdekük. A rivális pártok egyrészt megegyeztek arról, hogy közösen szervezik meg az „erőszakmentes, tömeges ellenállást”, másrészt újult erővel folytatták az egységkormány létrehozására irányuló tárgyalásokat. Elképzelhető, hogy a Trump-kormányzat nem csak Izraelt és bizonyos arab államokat békéltet meg egymással, hanem a régóta viszálykodó palesztin pártokat is.  

Koronavírus: Kína lényegében tömeges emberkísérletbe kezdett

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.16. 08:30

Fotó: BAY ISMOYO /
Már tízezreket oltottak be a még javában tesztelésre szoruló vakcinávaL
A kockázatosnak ítélt csoportokon, többek közt az egészségügyben és a közlekedési szektorban dolgozókon próbálták ki eddig a Kínában fejlesztett, koronavírus elleni vakcinákat, írja a 444.hu. Továbbra sem lehet tudni pontosan, mennyien kapták meg az oltást, de az állami Sinopharm és a pekingi központú Sinovac elárulták, hogy legalább emberek tízezreiről van szó. Ez a két cég három különböző vakcina fejlesztésén dolgozik, a CanSino Biologics pedig egy negyediket is tesztel. A héten kiderült, hogy a Kínai Betegségkontroll és Megelőzési Központ (CDC) vezetőjét már áprilisban beoltották. Elmondása szerint eddig senki sem betegedett meg, nem tapasztaltak mellékhatást, és néhány vakcina akár már novemberben elérhető lehet szélesebb tömegek számára. A Sinopharm-vakcina fejlesztésén dolgozó China National Biotec Group (CNBG) szerint azoknál sem fordult elő mellékhatás, akik az oltás után külföldön megfertőződtek. A cég elmondása szerint több ország érdeklődött már a vakcina iránt, nagyjából 500 millió adagot vásárolnának. Mivel Kínában anélkül engedélyezték a vakcinák részleges használatát, hogy az összes tesztelési fázist befejezték volna, nem zárható ki, hogy hosszú távon mellékhatások lépnek fel. Éppen ezért tartják veszélyesnek ezt a gyakorlatot nyugati kutatók, például a Reutersnek nyilatkozó Anna Durbin a Johns Hopkins Egyetemről. Szerinte rendes klinikai vizsgálat és kontrollcsoport nélkül képtelenség megmondani, valóban hatékony szert fejlesztettek-e ki.   

Koronavírus: mindjárt harmincmillióra ugrik a fertőzöttek száma

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.16. 07:43
Firenzében az üzletek megniytották a középkori „borablakokat” a vírus terjedésének megfékezésére
Fotó: Minako Sasako / The Yomiuri Shimbun via AFP
Csaknem egymillió ember meghalt, viszont majdnem 20 millióan gyógyultak ki a betegségből.
Már 29 479 686 ember fertőződött meg világszerte a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 933 542, a gyógyultaké pedig 19 995 990 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szerdai összesítése szerint. Egy nappal korábban 29 190 588 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 927 245, a gyógyultaké pedig 19 775 100 volt. A fertőzés 188 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A SARS-CoV-2 vírus okozta, Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 6 604 355 fertőzött volt, 195 765-en haltak meg és 2 495 127-en gyógyultak meg eddig. Indiában 4 930 236 fertőzöttet, 80 776 halálos áldozatot és 3 859 399 gyógyultat jegyeztek fel. Brazíliában 4 382 263 fertőzöttről, 133 119 halálos áldozatról és 3 811 505 gyógyultról tudni. Oroszországban 1 069 873-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 18 723-ra, a gyógyultaké pedig 881 693-ra emelkedett. Peruban, Kolumbiában is 728 ezer fölött van a fertőzöttek száma. Mexikóban 676 478 az igazolt vírusbetegek száma, 71 678 a halottaké. Dél-Afrikában 651 521 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 15 641-en meghaltak, 583 126-an pedig felgyógyultak. Spanyolországban 603 167 fertőzöttet, 30 004 halottat regisztráltak. Franciaországban 433 905 fertőzöttről, 31 007 halálos áldozatról és 90 816 gyógyultról tudni. Az Egyesült Királyságban a fertőzöttek száma 376 668, és 41 753 ember halt meg a betegségben a Johns Hopkins adatai szerint. Törökországban 294 620-an megfertőződtek, 7186-an meghaltak, 261 260-an felgyógyultak.  Olaszországban a fertőzöttek száma 289 990, a halálos áldozatoké 35 633, 214 645-en pedig felgyógyultak a Covid-19-ből. Németországban 265 014 a fertőzöttek száma, 9367 a halottaké, 235 112-en meggyógyultak. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 90 235 fertőzöttet tartottak nyilván, valamint 4736 halálos áldozatot. A betegségből 85 129-en épültek fel. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely a közép-kínai Vuhanból terjedt el.