Előfizetés

Nyina nagyi rendületlenül sétál – A minszki forradalom női arcai

Miklós Gábor írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.09.16. 10:15

Fotó: Dmitrij Loveckij / MTI / AP
Nyina Baginszkaja azt követően lett ismert, ahogy a világot bejárta egy videó, amelyen egy kétszer akkora rohamrendőrrel harcol elkobzott nemzeti zászlójáért. Vagy egy másik, amikor a rendőrök megpróbálják feltartóztatni a 73 éves, apró nőt, aki azzal vág vissza, hogy ő itt csak sétál. Azóta ez a mondat lett a tüntetők szabvány válasza az őket zaklató közegek azon kérdésére, hogy mit keresnek az utcán.
A minszki forradalomnak női arca van. Sokféle. Néha a rendőr betöri ezt az arcot. Épp a vasárnapi megmozdulásokról járta be a világot egy képsor, amelyen egy rendőr őrnagy egyetlen ökölcsapással leüt egy tüntető asszonyt. Sokan annak a három asszonynak az arcát ismerik, akik a választási kampányban a változást akarók mozgalma élére álltak. A bebörtönzött férje helyébe lépő Szvetlána Tyihanovszkaja volt az ellenzék közös elnökjelöltje, hozzá csatlakozott Veronika Cepkalo, aki az egyik ellenzéki jelölt felesége. Őket a hatóságok „kiszorították” az országból. Ezt akarták tenni Marija Kolesznyikovával, a harmadik „gráciával” is, ő azonban fizikailag is ellenállt, széttépte az útlevelét az ukrán határon. Alekszandr Lukasenko elnök emberei kénytelenek voltak letartóztatni, vádat emeltek ellene, úgyhogy a Minszkben és Stuttgartban végzett fuvolaművésznő most börtönben ül. A forradalom arcai a fehér-piros nemzeti színekbe öltözött lányok-asszonyok, akik több, mint egy hónapja tartanak békés tüntetéseket országszerte virágcsokorral a kezükben. Vagy azok, akik különös eszközt, a fülsiketítő visítást vetettek be a rendőri brutalitás ellen. Szeptember 12-én Minszkben új közterület keletkezett: a Nyina Baginszkaja tér – írta Nása Níva ellenzéki portál. A kisebb népünnepéllyel átkeresztelt tér névadója a megmozdulások állandó résztvevője, egy törékeny nagymama. Nyina Baginszkaja azt követően lett ismert, ahogy a világot bejárta egy videó, amelyen egy kétszer akkora rohamrendőrrel harcol elkobzott nemzeti zászlójáért. Vagy egy másik, amikor a rendőrök megpróbálják feltartóztatni a 73 éves, apró nőt, aki azzal vág vissza, hogy ő itt csak sétál. Azóta ez a mondat lett a tüntetők szabvány válasza az őket zaklató közegek azon kérdésére, hogy mit keresnek az utcán. Baginszkaja asszony elkötelezett ellenzéki és  szinte már profi tüntető. 1988 óta van ott minden ellenzéki megmozduláson. Először megemlékezésen bukkant fel a Kuropati erdőben, ahol a szovjet titkosrendőrség 1937-1941 között több tízezer embert végzett ki. Egyes kutatók, így Norman Davies brit történész szerint kétszázezernél több áldozat van ezen a területen elföldelve. A megdöbbentő felfedezés vele együtt sok belarusz embert szembesített az eltitkolt szovjet múlttal. Ez később konfrontációt jelentett a Lukasenko-rendszerrel, amely szovjet skanzenné tette Belaruszt. Baginszkaja azonban azóta is ott van minden jogsértés, önkény elleni nyilvános megmozduláson, s viszi magával a fehér-piros-fehér nemzeti zászlót. Korábban a rendőrök csak elvették a lobogót, 2014 óta büntetnek is a jelkép nyilvános használatáért. Nyina asszony ezen túl a fehérorosz nyelv jogaiért is harcol. Azokból a nyilatkozatokból, amelyeket a különböző belarusz lapoknak adott, kiderül, hogy Baginszkaja korábban konszolidált szovjet életet élt Minszkben. Rádiótechnikai mérnöknek tanult, majd geológus lett, s földtani kutatóként dolgozott egész életében. Fiatalon sportszerűen kerékpározott, két gyereke és unokái vannak. Ők nem tartanak vele a demonstrációkra, a nagymama azonban részt vett azon a megmozduláson is, amelyen szovjet zászlót égettek az orosz követség közelében az ukrajnai beavatkozás miatt. Ott volt azon a nyilvános megemlékezésen is, amelyet a kijevi Majdan egyik belarusz áldozata tiszteletére tartottak. Többször letartóztatták, elítélték. A bíróságok rengeteg pénzbüntetést róttak ki rá, s a nem fizetés miatt a hatósági végrehajtó elvitte lakásából a mosógépet és a mikrohullámú sütőt. Két telkét elkobozták és elárverezték, s az állam lefoglalta a nyugdíja felét is. Nem fogad el semmilyen támogatást az emberjogi és karitatív szervezetektől - ami marad, az elég élelemre – mondta. Magányos, apró alakja feltűnik minden megmozduláson. A ruházata is jellegzetes, gyakran fehér-piros kötött pulóverben van, úgy viszi magát, akár egy eleven nemzeti zászlót. Ahol megjelenik, a többi felvonuló rendre megtapsolja: Nyina, te vagy a hősünk, te vagy a büszkeségünk! – skandálja a tömeg. 

Szankciós rezsim az emberi jogok megsértőivel szemben: Navalnij lenne a névadó

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.09.16. 09:34

Fotó: JOHN THYS / AFP
Az EU nem ismeri el Lukasenkát elnöknek és új választásokat sürget. Átalakításra szorul a partneri viszony Moszkvával.
Az Európai Unió tagállamai a szeptemberi végi csúcstalálkozójuk előtt meg fognak állapodni a Belarusz vezetők elleni szankciókról – jelentette be Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője. A spanyol politikus szerint a büntetőintézkedések mindazokat sújtani fogják, akik felelősek az erőszakos cselekményekért és az elnökválasztás eredményeinek a meghamisításáért. „Meglehetősen népes csoportról van szó” – tette hozzá. Borrell az Európai Parlament keddi plenáris ülésén azt is megerősítette, hogy az EU nem ismeri el Alakszandr Lukasenkát az ország törvényes elnökének, és a legjobb megoldásnak azt tartaná, ha ismét megrendeznék a választást. A közösség továbbra is dialógust sürget a hatóságok és az ellenzék között, emellett támogatja a fehérorosz demokratikus erőket, a független médiát és a civil társadalmat. A külügyi főképviselő közölte azt is, hogy az unió felülvizsgálja a Minszkkel fenntartott kapcsolatrendszerét. Az EU-orosz stratégiai partnerségi viszony ugyancsak átalakításra szorul, vélekedtek az EP-képviselők, akik kedden megvitatták az Alekszandr Navalnij ellenzéki aktivista megmérgezése nyomán előállt helyzetet is. „Nem gázprojektek vagy egy magyarországi atomerőmű árán kell stratégiai partnerséget építeni Oroszországgal!” – fejtette ki egy német zöldpárti EP-képviselő. A hozzászólók túlnyomó többsége hozzá hasonlóan követelte az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat 2 nevű gázvezeték építésének leállítását, válaszul a Navalnij elleni merényletkísérletre. Egy litván felszólaló azt mondta: az EU számára a demokrácia legyen a prioritás, ne az üzleti érdekek, holland kollégája pedig egyenesen úgy fogalmazott: „Milyen idióta gondolhatta azt, hogy a gázellátásunkat Putyinra kell bízni?” Sokan hangsúlyozták, hogy független nemzetközi vizsgálatnak kell kiderítenie, kik a felelősek Navalnij megmérgezéséért, a bűnösöket pedig az Egyesült Államokban már bevezetett Magnyitszkij-törvény mintájára büntetőintézkedésekkel kell sújtani. Az EP régóta szorgalmazza az emberi jogok megsértőivel szemben foganatosítható szankciós rezsim bevezetését Európában, de a tagállamok egyelőre csak tárgyalnak róla. Josep Borrell külügyi főképviselő vitazárójában javasolta, hogy a kidolgozás alatt álló jogszabályt – ha lesz belőle valami – nevezzék majd el Navalnijról. Az amerikai törvény az állami korrupciót vizsgáló és a börtönben gyanús körülmények között elhunyt orosz ügyvédről, Alakeszandr Magnyitszkijról kapta a nevét. Az uniós parlament csütörtökön határozatban is állást foglal a belarusz és az orosz helyzetről.  

Lengyelország: boszorkányüldözés és gyűlöletbeszéd

Az Európai Parlament felszólítja a kormányok képviselőiből álló EU Tanácsot, hogy pörgesse fel az úgynevezett 7. cikkelyes eljárást és végre állapítsa meg, hogy a jogállam súlyos veszélyben van Lengyelországban. Az EP elfogadás előtt álló állásfoglalása emellett azt is sürgeti, hogy a huszonhetek ne csak a jogállam, hanem a demokrácia és az alapvető jogok helyzetét is vizsgálják meg a közép-európai tagállamban és tegyenek lépéseket a válság kezelése érdekében. Az uniós törvényhozó testület határozattervezete nem kötelezi a tagállamokat, hogy döntéseket hozzanak a lassan három éve zajló folyamatban. A lengyelországi állapotokról, többek között a meleg közösség jogfosztásáról vitát is tartott a parlament plenáris ülése. A felszólalók többsége a bíróság és az ügyészség lerohanásával, súlyos jogsértésekkel, boszorkányüldözéssel és gyűlöletbeszéddel vádolta meg a Jog és Igazságosság párt vezette kormánykoalíciót. Sok hozzászóló sürgette a jogállam és az uniós pénzügyi alapok összekapcsolását kimondó jogszabály mielőbbi elfogadását. Vera Jourová értékekért és átláthatóságért felelős biztos leszögezte: az Európai Bizottság csak szilárd jogi alapokra támaszkodva kezdeményez eljárást, vagyis kizárólag a hatáskörébe tartozó ügyeket viheti bíróság elé. Megerősítette, hogy híve a költségvetéshez kapcsolódó jogállami feltételrendszer megteremtésének. A populista jobboldalhoz tartozó EP-képviselők, köztük a fideszes Hidvéghi Balázs, azt hangoztatták, hogy a „balliberális” oldal mondvacsinált okokra hivatkozva kampányol minden „karakteresen konzervatív” kormány ellen.

Kampányfogás és fegyverüzlet is a történelmi mondott békekötés

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.09.16. 09:20

Fotó: SAUL LOEB / AFP
A meghívottak között volt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. Más EU-tagállamok nem képviseltették magukat ilyen magas szinten.
Látványos ceremóniával nagyjából ezerfős vendégsereg ünnepelte a Fehér Ház kertjében az Izrael és az Egyesült Arab Emírségek békekötését, valamint a zsidó állam és Bahrein közötti békét előirányzó szándéknyilatkozat aláírását. A meghívottak között volt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter. Más EU-tagállamok nem képviseltették magukat ilyen magas szinten, mert ugyan üdvözlik a megbékélést, de vélhetően attól tartottak, hogy az eseményt Donald Trump kampánycélokra fogja használni. Az Emírségek és Bahrein „történelminek” beharangozott kiegyezése Izraellel és Bahrein kiegyezése Izraellel valóban az egyik legnagyobb külpolitikai siker, amelyet a jelenlegi washingtoni kormányzat felmutathat. Még az amerikai elnök novemberi győzelmi esélyeit is javítja, hiszen növeli a zsidó állam iránt hitbéli okokból elkötelezett evangéliumi keresztények választási kedvét, akik Trump szavazótáborának nem elhanyagolható részét alkotják. A koronavírus-járvány miatt gyengélkedő gazdaságnak is löketet adhat, ha az alku – Washington reményeinek megfelelően – újabb fegyverüzletekhez vezet az érintett arab országokkal. Az elnök arra azonban nem számíthat, hogy a zsidó választók körében népszerűbb lesz, hiszen a Jewish Electorate Institute friss felmérése szerint ők még Izraellel kapcsolatban is jobban bíznak kihívójában, Joe Bidenben. Arról nem is beszélve, hogy a vallási közösség tagjai kevésbé érzik magukat biztonságban Trump 2017-es hivatalba lépése óta. A megállapodások dicsfényében fürödhet Benjamin Netanjahu is, hiszen két arab állammal sikerült úgy rendezni a viszonyt, hogy semmilyen jelentős engedményt vagy ígéretet nem tett a palesztinok irányába. Az izraeli kormányfő mégsem tud hazájában komoly politikai tőkét kovácsolni mindebből, mivel korrupciós pere és a pandémia félrekezelése egyaránt árnyékot vet a külpolitikai sikerekre. Népszerűségére az is visszásan hat, hogy a megbékélés hatására az Egyesült Államok hajlandó lesz legmodernebb fegyvereiből, például az F-35-ös vadászgépekből eladni az Emírségeknek. Netanjahu tagadja ugyan, de sajtóhírek szerint háttéralkut kötött Trumppal arról, hogy az Egyesült Államok feladja az Izraelnek eddig az arab országokkal szemben biztosított katonai fölényét. Mindez hosszútávon kockázatot jelent a zsidó állam számára, hiszen egyáltalán nincs biztosíték a béke tartósságára, már csak azért sem, mert az nem a népakaratot tükrözi az érintett országokban. Az Emírségek egyelőre el tudja hallgattatni a bírálatokat állampolgárai és vendégmunkásai részéről, ám a némileg szabadabb Bahreinnek ez gondot okoz. A kis, Öböl-menti ország vezetése ezért már a kiegyezés bejelentése előtt lépéseket tett, hogy elnémítsa a különvéleményeket – mondta el a Népszavának Ilhám Fahrú, az International Crisis Group nevű kutatóközpont vezető elemzője. Rendelettel tiltották meg például a képviselőknek, hogy olyan beszédeket tartsanak a parlamentben, amellyel „gyengítik az ország érdekeit”. Az Öböl-menti térség szakértője hozzátette: a 2011-es „arab tavaszt” követően a bahreini hatóságok tömegével börtönözték be az aktivistákat, betiltották a jelentős politikai szerveződéseket és bezáratták az egyetlen független újságot, ám a civil társadalom meggyengülése nem zárja ki, hogy az izraeli kapcsolatok normalizálása újabb tiltakozáshullámot indít el. Mindeközben a palesztinok is szervezkednek: a Ciszjordániát igazgató Fatah és a Gázai-övezetet uraló iszlamista Hamász is felismerni látszik, hogy leginkább magukra számíthatnak, mivel az arab vezetőknek már más az érdekük. A rivális pártok egyrészt megegyeztek arról, hogy közösen szervezik meg az „erőszakmentes, tömeges ellenállást”, másrészt újult erővel folytatták az egységkormány létrehozására irányuló tárgyalásokat. Elképzelhető, hogy a Trump-kormányzat nem csak Izraelt és bizonyos arab államokat békéltet meg egymással, hanem a régóta viszálykodó palesztin pártokat is.