Felpörgette magát az ügyészség: vádat emeltek egy hét éve húzódó 84 milliós költségvetési csalási ügyben

A Magyarországot elmarasztaló OLAF-jelentés nyomán hirtelen egy tanácsadó cég két emberét is rács mögé juttatná a vádhatóság.

Négy ember ellen is vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy – 84 millió forintos – vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt – tették közzé a hivatalos ügyészségi oldalon.

A közlemény bőszen hivatkozik az Európai Csalás Elleni Hivatalra (OLAF), illetve arra, hogy az uniós szervezet főigazgatójának ajánlására, illetve „az OLAF által megfogalmazott megállapítások és kifogások vizsgálata érdekében” rendelték el a nyomozást.

A vádlottak egy konzorcium tagjaiként az egykori Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) közbeszerzési pályázatán nyertek megbízást közbeszerzési, jogi és műszaki-szakmai szakértői tanácsadásra. A KNYF vádiratának lényege szerint 2011 és 2013 között fiktív számlákkal csökkentették a konzorcium egyik alvállalkozójának társasági adó-, illetve áfa-befizetési kötelezettségét. Ezzel összesen 84 millió forint vagyoni hátrányt okoztak.

Fiktív tanácsok

Az ügyészség azt indítványozta a Fővárosi Törvényszéknek, hogy az érintett cég ügyvezetőjét és egy társát – aki több mint 70 millió forint adótartalommal állított ki valótlan számlákat – végrehajtandó szabadságvesztésre, és közügyektől eltiltásra, a másik két vádlottat pedig felfüggesztett szabadságvesztésre ítélje. A vádlottakra pénzbüntetést is kérnek, valamint azt, hogy a bíróság tiltsa el őket attól, hogy bármely gazdasági társaságban vezető tisztségeket tölthessenek be.

Amint arról a Népszava beszámolt, Magyarország kapta a legtöbb ajánlást a szabálytalanságok, illetve csalások kiküszöbölésére az EU korrupcióellenes szervezetétől. A legfrissebb éves jelentéséből az derült ki: az OLAF 2015 és 2019 között Magyarországnak címezte a legtöbb ajánlását az uniós kifizetésekkel kapcsolatos szabálytalanságok, csalások felszámolására.

A korrupciógyanús pénzfelhasználás mértéke tízszerese az EU-s átlagnak, ami a vizsgált időszakban 0,36 százalék volt. Ezzel a huszonhét tagállam abszolút listavezetője Magyarország.