Előfizetés

Vidnyánszky: ha tényleg én vagyok az egyedüli akadály, akkor félre fogok állni

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.16. 12:51

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A kuratóriumi elnök szerint most olyanok védik a színművészeti egyetem működését, akik korábban kritizálták azt.
Interjút adott a Demokrata című kormányzati hetilapnak a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) új kuratóriumának elnöke. A beszélgetést a 24.hu szemlézte. 
Vidnyánszky Attila itt felidézett egy 2001-es cikket, amelyben Schiling Árpád hallgatóként azt mondta, "ha valaki rendet akar vágni ebben az iskolában, akkor mindent a nulláról kell kezdeni, mert a bűn beleivódott a falakba.”

Megjegyzi, "Bodó Viktor, aki ma az egyetemet védi, őszintétlenségről, a változtatás lehetetlenségéről beszélt, arról, hogy ha nem történik valami, ötven évig minden marad a régiben. A megszólalók leromlott infrastruktúráról, a diákok túlhajszolásáról, rossz tanítási módszerekről, súlyos mesterségbeli hiányosságokról beszéltek. Meg kellene kérdezni őket ma, hogy az elmúlt húsz év alatt bekövetkezett változásokkal elégedettek-e."  
Vidnyánszky Attila szerint az SZFE hallgatói és tanárai súlyos szereptévesztésben vannak, mivel törvénysértést követnek el azzal, hogy nem működik az intézményben az oktatás.

Szerinte azért kell ilyen határozottan, kívülről lépni, mert az átalakulás másként nem mehetett volna végbe. Úgy véli, a tanári kar távozó része cserben hagyta a diákságot. 
Ugyanakkor hangsúlyozta, ha tényleg ő az egyedüli akadálya annak, hogy az álláspontok közeledjenek, félre fog állni, mert neki ez nem hatalmi kérdés, és soha nem is volt az a típus, aki „két kézzel kapaszkodik mindenféle igazgatói székekbe”.

Vidnyánszky Attila megjegyezte, el kellene kezdeni a tanítást, és a háborúskodás helyett kellene venni egy nagy levegőt.  Az SZFE új kuratóriumi elnöke korábban a Népszavának is adott interjút. Ebben azt mondta, ő maga annyi felelősséget lát saját szerepében, hogy meg merték azt tenni, amit eddig senki. "Ez sok fájdalmat és indulatot váltott ki. Nekünk abban van az igazságunk lényege, hogy egy végtelenül zárt rendszeren akartunk változtatni."

Az Operettszínházba is betört a koronavírus

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.16. 12:47

Fotó: Népszava
Azonnal tesztelik a művészeket.
Ma reggel értesültük róla, hogy egy művészünk hozzátartozója COVID-pozitív lett, aki vendégként színházunkban is járt. Így a fenntartóval egyeztetve a szerdai és az erre a hétre tervezett további előadásaink sajnos elmaradnak

- írta Facebook-oldalán a Budapesti Operettszínház. Nagyon nehéz döntésre kényszerültünk és vérzik a szívünk - fogalmaznak a bejegyzésben, majd hozzáteszik, nézőink, művészeink és munkatársaink biztonsága mindennél fontosabb. A teszteredmények megérkezéséig szünetelnek az előadások, a nézőktől elnézést és kitartást kérnek.  A jegyeket utalvány formájában visszaváltják, amely bármelyik előadásra beválthatók. Ehhez az kell, hogy a vásárlók az operett@operett.hu e-mail-címre küldjék meg befényképezett jegyüket. 
Nem a Budapesti Operettszínház az egyedüli fővárosi színház, amely a járvány miatt miatt átmenetileg bezár. Korábban a Népszava írta meg, hogy Hatszín Teátrum is szünetelteti előadásait.

Összeadódó energiák a Fonóban

Retkes Attila írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.09.16. 11:30

Fotó: NÉMETH ANNA / FONÓ BUDAI ZENEHÁZ
Negyedszázados jubileumát ünnepli a Fonó Budai Zeneház. Egyedi népzenei, világzenei és jazzkoncertek, táncházi esték, fesztiválok, díjnyertes lemezek fémjelzik az elmúlt huszonöt évet. Szerda este táncház nyitja meg a Folkfővárost.
„A Fonó számomra a határok nélküli kulturális koncepciók bölcsője. Keresgélünk a közép-európai kultúra rétegeiben, igyekszünk támogatni, felfedezni új alkotókat, megteremteni a kreatív zenéléshez szükséges feltételeket” – mondja Horváth László, a Fonó igazgatója, aki tizenkét éve vezeti a dél-budai intézményt. „Nagyszerű zenészekkel szövetkeztünk, az energiák összeadódnak, s ebből születnek a jobbnál jobb produkciók. A lényeg a közös gondolkodás, az értékteremtés. Sikerült felépíteni, megszilárdítani a budapesti táncházas kultúrát, megteremteni a lemezkiadás feltételeit, bevonni a fiatal generációt a munkába” – összegzi a huszonöt év eredményeit Horváth. A Fonó tulajdonosa, a szakmában Lujó néven ismert Lukács József hozzáteszi: „az elnevezés arra is utal, hogy legyen egy hely, ahol össze lehet jönni, s ahol mindenkinek lehetősége nyílik megismerni, kiválasztani azt a zenét, táncot, amit sajátjának tekint, ami számára kapaszkodót nyújt.” A két vezető gondolataihoz csatlakozik Lukács Miklós cimbalomművész, aki szerint „a Fonó azt testesíti meg, amit magam is vallok: a népzene, a jazz és a kortárszene egységét.” Az Utolsó óra program népzenei gyűjtései, a legendás Szászcsávási Zenekar albumai, Csík János életműve, Dresch Mihály, Lajkó Félix és Boban Markovic produkciói – fontos mérföldkövek az intézmény történetében. Horváth László úgy látja, a világzene műfajában régóta „piacvezetők”, ami olyan nagyszerű zenekaroknak is köszönhető, mint a szabolcsi cigány folklórt megújító Parno Graszt, az Unger-testvérek által alapított Cimbaliband vagy a sokszínű délszláv repertoárt képviselő Babra. „Nem a retróban, hanem végre a kortárs kultúrában kellene élnünk. Népzenét játszani sem úgy kell már, mint negyven éve, hanem mindig a korhoz, esetünkben a városi közeghez alakítva. A műfaj akkor tud tovább élni, ha az alkotók jó érzékkel nyúlnak hozzá – így lesz benne frissesség, új üzenet” – véli az igazgató. Gyakran küzdöttek finanszírozási gondokkal, de sosem mondtak le fesztiváljaikról, kiadványaikról: elindulnak lépésről lépésre, s végül megvalósítják. Így állnak most a ház felújításával is, amire egyelőre nincs állami pénz, csak ígéret. Mégis elkészültek az öltözők, klimatizálták a termeket és kiütötték a „pajta” falát, ami így egybenyithatóvá vált a kerttel. A járvány miatt több mint négy hónapig zárva volt a ház, de remélik, hogy ősszel pótolhatják az elmaradt programokat. Fontosnak tartják az öt éve alapított Fonó-hálózatot, ami sikerrel működik Szegeden, Kolozsvárott, a vajdasági Kishegyesen vagy éppen Krakkóban. Horváth László a tervek között említi a Fonó Rádió elindítását, illetve a Womex mellett egy új, közép-európai fókuszú világzenei fórum létrehozását. Azt szeretnék, hogy a városi népzene és a world music része legyen a hamarosan megszülető magyar könnyűzenei stratégiának, mert „így könnyebb lenne áttörni a falakat”.    Infó: Fonó25 – Folkfőváros Szeptember 16–19., Fonó Budai Zeneház (1116 Budapest, Sztregova utca 3.)  

A Folkfőváros programjából

A Fonó25 Folkfőváros című minifesztivál a dél-budai zeneház legnépszerűbb sorozatainak sajátos ötvözete. A sort a szerda esti táncház nyitja, amelyen Szalonna és Bandája muzsikál. A Kamaracsütörtök keretében Bojta Zsuzsanna (ének) és a ZitheRandom, Szlama László (koboz) és Bergics András (hegedű, duda), valamint a Dalinda és a Babra zenekar lép fel. Pénteken a különleges duóké lesz a főszerep: a többi között Herczku Ági és Nikola Parov, Borbély Mihály és Dresch Mihály, Lakatos Róbert és ifj. Csoóri Sándor „Sündi”, illetve Szokolay Dongó Balázs és Geröly Tamás zenél, míg a táncházat a Szászcsávási Zenekar játssza. A zárónapon Balogh Kálmán és Lukács Miklós cimbalomművész, a Karaván Família és a Csángálló lép színpadra. Horváth László összegzése szerint a négy napon 13 koncert, 4 táncház és több mint 50 fellépő muzsikus várja a népzene és a world music barátait.