Németország;Oroszország;Északi Áramlat;Angela Merkel;Vlagyimir Putyin;Alekszej Navalnij;

Megmérgezett kapcsolatok – Lépéskényszerben a német kancellár

Németországban mind többen vélik úgy, az igazi szankció Oroszországgal szemben az Északi Áramlat 2 gázvezeték építésének leállítása lenne. Ezt azonban mind gazdasági, mind politikai okok miatt kockázatosnak tarja a berlini kormány.

Minden korábbinál nagyobb nyomás nehezedik Angela Merkelre, hogy állítsa le az Északi Áramlat 2 gázvezeték építését. Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus ügye nyomán ugyanis jelentősen megromlott Berlin és a Kreml viszonya. Miután Navalnij a berlini Charité kórházban ápolják, így a német médiumok az utóbbi időben igen sokat foglalkoztak Moszkvának az orosz ellenzékiek elleni fellépésével, s azzal, hogy a hatalom nem rest a sztálini likvidálások eszközéhez nyúlni, ha valaki már túl kellemetlen számára. Németország tehát egy olyan országgal épített ki szoros gazdasági kapcsolatokat, amely a legrosszabb diktatúrák módszereit alkalmazza. Ez pedig komoly erkölcsi aggályokat vet fel a berlini politikai élet szereplői számára.

Navalnij ugyan egyre jobban van, már hazatérésén gondolkodik, kedden képet is közöltek róla. A vele szemben bevetett idegméreg, a novicsok azonban egyúttal a német-orosz viszonyt is megmérgezte, melynek fejleményeként Szergej Lavrov orosz külügyminiszter lemondta keddre tervezett berlini megbeszéléseit.

Elszánja-e magát Angela Merkel a radikális lépésre és leállítja-e az Északi Áramlat-2 gázvezeték építését? Egy ilyen döntés Putyin számára is fájdalmas lenne. A kancellár nagy dilemma előtt áll. Először Heiko Maas külügyminiszter követelt hevesen ellenlépéseket Moszkvával szemben, pedig a szociáldemokrata politikust nem könnyű kihozni a sodrából. A német diplomácia vezetőjét a Kremlnek a belarusz válsággal kapcsolatos magatartása is felbőszítette.

A berlini nagykoalícióban egyetértés mutatkozik abban , hogy szigorúbb fellépésre van szükség Moszkvával szemben már csak azért is, mert a Navalnij megmérgezésére használt novicsok összetétele arra utal: a merényletet az orosz vezetés legfelsőbb köreiből rendelhették el. A német hírszerzés szerint a tettesek célja az volt, hogy Navalnij a repülőgépen veszítse életét, a pilóta gyors reagálása – Omszkban kényszerleszállást hajtott végre –, valamint az, hogy a szibériai kórház atropinnal kezelte, megmentette az életét. Moszkva persze hevesen tagadta, hogy köze lenne a mérgezéshez, s hogy hangot adjon felháborodásának, múlt héten a Moszkvába akkreditált német nagykövetnél, Géza Andreas von Geyrnél tiltakozott.

Közben Angela Merkel magyarázatot követelt Moszkvától és nem zárta ki a lehetőségét annak, hogy Berlin elrendeli a gázvezeték építésének befagyasztását. Egy ilyen döntéshez azonban jelentős politikai támogatásra lenne szükség, ám a kérdést illetően nemcsak a nagykoalíció megosztott, hanem annak pártjaiban sincs egyetértés erről. Bizonytalan a kisebbik koalíciós partner, az SPD. Heiko Maas külügyminiszterhez hasonlóan Carsten Schneider, a párt parlamenti frakciójának titkára, azt közölte, annyira nem szívügyük az Északi Áramlat 2, így nem zárható ki egy radikális lépés. Ám teljesen másként vélekedett Florian Post berlini szociáldemokrata képviselő, ő  a szankciók ellen foglalt állást, mert nem látja bizonyítottnak, hogy a mérgezést Putyin elnök körei hajtották volna végre. Norbert Walter-Borjans, a szociáldemokraták elnöke a Moszkva elleni büntetőintézkedéseket nem zárja ki ugyan, de nem támogatja a gázvezeték építésének leállítását. Mint a Spiegelnek elmondta, ez olyan, mint egy híd, amiből már csak az utolsó kő hiányzik.

A CDU-nál is megoszlanak a vélemények. A kereszténydemokraták három elnökjelöltjéből mindenesetre kettő, Norbert Röttgen és a konzervatív szárnyhoz sorolt Friedrich Merz is a gázvezeték építésének leállítását követelte.

Valószínűtlen azonban, hogy Angela Merkel meghozná a Vlagyimir Putyin elnök számára valóban fájdalmas döntést. Ez mind pénzügyi, mind jogi szempontból problematikus lenne. A gázvezetékből ugyanis már 2460 kilométernyi szakasz készült el, s csak egy kis rész maradt hátra. A működéshez minden érintett ország megadta a szükséges engedélyeket. Szakértők pedig figyelmeztetnek arra, egy építési stoppal a német kormány épp a Bundestag által elfogadott törvényt sértené meg. Másrészt ebben az esetben a német kormánynak igen súlyos kártérítést kellene fizetnie. A beruházás költségei elérik a 10 milliárd eurót, amit felerészt az orosz gázóriás, a Gazprom finanszíroz, a fennmaradó összeget pedig egy sor nyugati cég, így a Royal Dutch Shell, az OMV, a Wintershall, az Uniper, továbbá az Engie. Ezeket a cégeket a legkevésbé sem érdekli, hogy Navalnij megmérgezése milyen erkölcsi kérdéseket vet fel, s mindenáron ragaszkodnának a kártérítéshez. Ráadásul nem csak ahhoz, amivel a gázvezeték építéséhez hozzájárultak. Kiindulva abból, hogy az Északi-tenger alatt, más országok kihagyásával egyből német területre érkezik a gáz, már további vezetékeket és finomítókat is építenek, amelyek segítségével más nyugati országokba is eljuttathatják a nyersanyagot. Mindezek összességében igen komoly anyagi terhet rónának a német kormányra.

A Spiegel is arra jut cikkében vélhetően másfajta büntetőintézkedéseket foganatosítanak Oroszországgal szemben. Angela Merkel azt kívánja elérni, hogy a szankciókat az Európai Unió javasolja. Teljesen kizárható az, hogy az EU importtilalommal sújtsa az orosz nyersanyagokat, ennek következtében ugyanis az egekbe szökne a gáz és a nyersolaj világpiaci ára. Ráadásul az EU mindig óvatos volt, ha gazdasági jellegű szankciók kerültek szóba. A Krím oroszok általi, 2014-es elfoglalása után olyan büntetőintézkedéseket fogadtak el, ami csak a jövőbeni kereskedelmet érintette, nem a meglévőt.

Merkel mindig reálpolitikusként kezelte a német-orosz viszonyt, de most fel van adva neki a lecke, hiszen az eddig tanúsított óvatosság már nem elegendő. Nincs könnyű dolga, mert Vlagyimir Putyintól nem várhatóak gesztusok. Igaz, egyik félnek sem áll érdekében, hogy hosszabb távon is megmaradjon a feszültség közöttük.

Az EU kedveli a szankciókatA világon 1980-2014 között elfogadott büntetőintézkedések 36 százalékát az Európai Unió léptette életbe. Jelenleg az uniós szankciók keretében összesen 30 ország intézménye vagy állampolgára ellen vannak érvényben büntetőintézkedések. Így az Egyesült Államok mellett az EU él legtöbbször ezzel az eszközzel. A Krim félsziget Oroszország általi 2014-es elfoglalása után az Unió 175 orosz állampolgár és 44 létesítmény ellen foganatosított szankciókat, ez beutazási tilalmat, illetve a vagyon befagyasztását foglalja magában. Egyes orosz bankokat és vállalatokat is kitiltottak az uniós piacról, továbbá fegyverexport- és -importtilalmat vezettek be Oroszországgal szemben. 
Putyin elismeri MerkeltAngela Merkel az EU vezető politikusai közül alighanem az egyetlen, akit Vlagyimir Putyin is elismer. Két teljesen különböző személyiségről van szó. Angela Merkel, egy német lelkész lánya, úgy véli, a politikát nem lehet elválasztani az erkölcsöktől, amint ezt a 2015-ös menekültválság idején is bizonyította. Ma azonban inkább az a cinizmus népszerű a világ politikusainak körében, amit Putyin képvisel. Egyetlen vezető nyugati politikus sem járt annyiszor vendégségben Putyinnál, mint a német kancellár. Már-már barátinak is nevezhető viszonyuk függetlenül az orosz elnök egyes, nem éppen baráti gesztusaitól. Gondolhatunk itt 2007-es találkozójukra, amikor Putyin fekete labradorját is bevitte a tárgyalásokra, jóllehet tudta, hogy a kancellár fél a kutyáktól. Egy alalommal ráadásul két órát váratta német vendégét, majd virágcsokorral fogadta, ami nem éppen megszokott a politikai vezetők között. Nem éppen a viszony javítását szolgálta, hogy 2015-ben az orosz katonai hírszerzés kibertámadást indított a német Bundestag ellen. A lehallgató szoftvereket a kancellária eszközein is megtalálták. Hasonlóan „égbekiáltó” fejlemény volt, amikor 2019-ben, mindössze két kilométerre a berlini kancellári hivataltól öltek meg egy csecsen disszidenst. Ettől függetlenül tény, hogy Putyin nagyra tartja Merkelt, aki jól ismeri az orosz kultúrát és az egyes tárgyalásokon akkora felkészültségről tesz tanúbizonyságot, mint senki más az európai politikából. Az orosz elnök elismeri a kancellár kivételes tárgyilagosságát. Szakértők szerint azonban kapcsolatukban törést jelenthet a Navalnij-ügy, bár hogy ez valóban így lesz-e, azt a jövő dönti majd el. 
Az építés leállítását követelők érveiAzok, akik úgy vélik, elkerülhetetlen az Északi Áramlat 2 építésének leállítása, azzal érvelnek, hogy a projekt a Nord Stream AG vállalathoz köthető, amely 51 százalékban a Gazprom tulajdona. Azé a Gazpromé, amelynek egyik legfontosabb részvényese az orosz állam. Tehát a gáz eladásából származó pénzből finanszírozhatják az oroszországi jogsértéseket, illetve a merényleteket a másként gondolkodókkal szemben. Az Északi Áramlat 2 nyereségéből segíthetik az orosz katonai bevetéseket Ukrajnában, Szíriában, vagy Líbiában. Ebből finanszírozhatják a katonai célú vegyi fegyverek kifejlesztését – hangoztatják a bírálók. A német politikai pártok közül a Zöldek a projekt legnagyobb ellenzői. Annalena Baerbock társelnök szerint Angela Merkelnek el kellene ismernie, hogy a gázvezeték nem csak megosztja Európát, veszélyezteti is a kontinens biztonságát. Európa államai közül Lengyelország támadja leghevesebben a gázvezetéket, Mateusz Morawiecki miniszterelnök a Frankfurter Allgemeine Zeitung hétfői vendégkommentárjában sorolta ellenérveit.