Előfizetés

Kockázati tőke a két hullám között: mire számíthat most a befektető

Hirdetés
Publikálás dátuma
2020.09.16. 13:46
A biotech és a gyógyszergyártás szárnyal
Fotó: ANNE-CHRISTINE POUJOULAT /
A Venture Capital Summit 2020 egyetlen kockázati tőkével foglalkozó szakmai konferenciája, ahol 2020. szeptember 22.-én kiderülhet, hogy időszerű-e a belépés egy adott piacra, sikeres lehet-e a kilépés a nemzetközi vizekre és egyáltalán lehet-e reális a korábban kitűzött hozamelvárás, miközben a koronavírus járvány okozta bizonytalanság akár egy óriási gazdasági visszaeséssel is párosulva széttörheti a békeidőben szőtt álmokat.
A járványhelyzet nem egyformán sújtja a különböző iparágakat: míg a turizmus, és általában a közlekedéssel összefüggő iparágak óriási veszteségeket szenvednek el, a biotech és az egészségvédelemmel foglalkozó startupok szárnyalnak. A kockázati tőkebefektetők azonban jellemzően nem 1-2 évre tervezik befektetéseiket, a 3-5 éven belül megvalósuló innovációk pedig vélhetően már egy megváltozott helyzetben érik el célpiacukat. A befektetők tehát akkor járnak el bölcsen, ha a válság utáni világra koncentrálva próbálják megtalálni a tökéletes befektetési célokat. A válság ráadásul másképp érinti a különböző érettségi fázisban lévő startup-okat; az Európai Bizottság vonatkozó tavaszi elemzése szerint a kis tőkeigényű, most induló, „Seed” vagy „PreSeed” vállalkozások túlélési esélyei sokkal jobbak, mint azoké, akik már a növekedés, piacszerzés feladatával küzdenek. Míg az előbbiek esetében elodázható a csőd, vagy akár kisebb befektetési körökkel is áthidalható a kritikus időszak, az érettebb cégek esetében már nincs olcsó megoldás, a befektetőnek komolyan vissza kell vágni a költségeket, vagy jelentős tőkét kell bevonnia, ellenkező esetben be kell zárni a korábban még sikerre ítélt, kiváló hozammal kecsegtető vállalkozásokat is. A Venture Capital Summit-on az iparág összes jellemző szereplője megjelenik, így a részt vevők 2020. szeptember 22.-én pontos képet kaphatnak a kockázati tőkepiac jelenéről, a következő, várhatóan válságokkal terhelt időszakok kapcsán várható trendekről, emellett a szakma legjelesebb hazai képviselőivel találkozhatnak és konzultálhatnak ötleteikről, vállalkozásukról. Ha a folyamatok jól alakulnak, a menedzsment jól végzi a dolgát, és nincsenek hátráltató tényezők, a pénzügyi befektető alig-alig szól bele a portfóliócég működésébe, a gyakorlat azonban természetesen sok esetben mást mutat: a kézi irányítás nyilvánvalóan nem hatékony, ám valamilyen szintű kontroll nyilvánvalóan szükséges lehet. Szűcs Gergely, Ph.D. (Cashline Holding Zrt.) beszél arról, hogy hol van a határ, szükséges-e, hogy a befektető aktívan foglalkozzon a portfóliócégekkel, illetve hogyan növelheti a siker, esélyét a befektető. Az állami és a privát tőke kooperációjából születhetnek óriási sikerek, ám azt az idő és a kezelendő kockázatok döntik el, hogy meddig hatékony valóban egy ilyen együttműködés. A Venture Capital Summit-on Bugár Csaba (MFB Invest Zrt.) mutatja be az általuk menedzselt "co-investment" projekteken keresztül, hogy kiből válhat valódi partner, kit kell bizonyos idő után versenytársnak tekinteni, milyen az ideális együttműködés, és hogy miért szeret társbefektetővel dolgozni egy állami tulajdonú befektető. A kockázati tőke ideális esetben mentes az állami beavatkozásoktól, s bár a piaci folyamatok beindulásakor szükséges lehet ez a fajta támogatás, a piaci alapon működő pénzügyi megoldások hatékonyabbak és fenntarthatóbbak lehetnek. Dr. Oszkó Péter (Oxo Ventures) előadásában azt a kérdést járja körül, hogy meddig jelent valóban segítséget az állami pénz, és mikor kezdi el torzítani a piaci folyamatokat. Nehezen megválaszolható kérdések merülnek fel akkor, amikor egy magántőkével bíró vállalkozónak az első befektetéséről kell döntenie. Veres Tiborral való (Wallis) beszélgetés azokat a befektetőket segít útba igazítani , akik nem ismerik pontosan a private equity és a kockázati tőke kapcsán felmerülő kockázatokat és nem tudják biztosan, hogy milyen iparágakba, milyen típusú vállalkozásokba fektessék vagyonukat. A beszélgetést dr. Szabó Pál (Bird & Bird) moderálja. A tőzsdére lépés izgalmairól szól Katona Zsolt (Solus Capital), Máté-Tóth István (BÉT) és Oszkó Péter (Oxo Holding) kerekasztal-beszélgetése; egész pontosan a különböző kilépési útvonalak kockázatairól, és a különböző utak kapcsán fellelhető lehetőségekről fognak beszélgetni. A részt vevők a beszélgetés keretében számos közelmúltbeli exit és IPO történet hátterét és tanulságait ismerhetik meg, illetve megérthetik, hogy melyik pillanatban érdemes egyáltalán elgondolkodnia a befektetőnek a következő szintre való lépésről. Az utóbbi 10 évben világossá vált, hogy nem érdemes csak „pénzügyi”, vagy „szakmai” befektetőkben gondolkodni; bizonyos érettségi szakaszban a komplex, szinte testreszabott csomag a leghatékonyabb megoldás. Az immár új néven futó, úgynevezett "smart money" csomagokról - azaz a tőkét, menedzsment ismereteket, nemzetközi kapcsolatokat és szervezet- és üzletfejlesztési tapasztalatot egyaránt magába foglaló befektetői szolgáltatásokról -, beszélget a konferencián Galácz Ábel (Lead Ventures), Horváth Lajos (Eximbank) és Rudas Gábor (Carion Befektetési Alapkezelő). A kerekasztal beszélgetést Közép Európa leginnovatívabb ügyvédi irodájának vezetője dr. Fenyvesi József Bulcsú LL.M. (Oppenheim) moderálja. A magyar kockázati tőke piacon minden együtt van már ahhoz, hogy a siker előre tervezhető módon szülessen meg: van eszköz és forrás a startupok pályára állításához, felfuttatásához és minden feltétel adott a nemzetközi porondra való kilépéshez is. De vajon honnan lehet előre megsejteni, hogy melyik vállalkozás lesz rövid távon befutó, s melyik fog sokáig szárnyalni? A Halász Iván (Finext Startup) részvételével zajló beszélgetés a fentiek mellett választ ad arra a kérdésre is, hogy a befektetési ciklus melyik pontján válhat bizonyossá, hogy elbukik, vagy sikerre van ítélve a cég, illetve, hogy mennyi figyelmet tőkét érdemel még a befektető részéről a továbbiakban. A konferencia utolsó részében pedig megismerhetjük a startup vállalkozások szempontjait is. Három lendületben lévő startup vezetői, köztük a nemrégiben a Las Vegas-ban megrendezett CES-en komoly diadalt arató DoBox alapítója, Molnár Máté beszélgetnek az őket érintő kockázatokról, veszélyekről, a befektető keresés folyamatáról és a válságos időkben kötelező ellenintézkedésekről, teendőkről. A 2020. szeptember 22-én megrendezésre kerülő Venture Capital Summit az idei év egyetlen független, szakmai kockázati tőke csúcskonferenciája. A résztvevők az eseményen találkozhatnak a pénzügyi szektor legkiválóbb szakembereivel és hozzájuthatnak a szükséges információkhoz, amelyek alapján sikeresen építhetik cégüket és megfelelően kezelhetik tőkebefektetésüket. A konferencia emellett szólni kíván mindazokhoz, akiknek okos tanácsokra, pénzügyi információkra van szükségük vállalkozásuk hatékonyabb működtetéséhez.  

Koordináták

Időpont: 2020. szeptember 22. Helyszín: BMC - Budapest Music Center, Budapest, 1093, IX. kerület Mátyás u. 8. Az esemény honlapja: http://www.vc.ap.hu

Most nem önt újabb milliárdokat a turizmusba a kormány, hanem egy speciális mentőövvel próbálkozik

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.16. 10:34

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Állami támogatás nem érkezik, hanem egy 0 százalékos hitellel próbálkozhatnak talpra állni a szektor szereplői.
A Széchenyi Kártya Program új eleme lesz a Széchenyi Turisztikai Kártya, amelyet a KAVOSZ Zrt., a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a területi kereskedelmi és iparkamarák regisztráló irodáiban lehet majd igényelni

- derült ki a Portfolio keddi hitelezési konferenciáján amelyet az infostart.hu szemlézett. Ugyan a lehetőséggel szeptember 20-tól lehet élni, azt nem tudni, mikortól érhető el. Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója azt mondta,  ez egy maximum 250 millió forintos felső határú, 3 évre elérhető folyószámlahitel lesz, 0 százalékos kamat és akár 0 százalékos díj mellett. Aggasztó ugyanakkor, hogy az ágazat amúgy is nehéz helyzetben van, mivel az újabb járványügyi intézkedések miatt nincs sok lehetősége az újraindulásra. Ráadásul a vállalatok jelentős hányada elveszítette a bevételeit. Ugyanezen a konferencián Fábián Gergely, a jegybank ügyvezető igazgatója egyebek mellett arról beszélt, hogy  
a járvány miatt életképes üzleti vállalkozások, modellek is bajban vannak, a reorganizációt pedig ma nem támogatja a magyar jogszabályi környezet.

A konferenciáról a teljes beszámoló elolvasható erre a linkre kattintva. Budapesten különösen bajban lehetnek a turizmusból élők, mivel lényegében kimaradnak a pénzosztásból. A Népszava keddi számában írt arról, hogy 
miközben a miniszterelnök is érzékeli, hogy "beszakadt" a fővárosi turizmus, a kormány a budapestit nem, csak a vidéki vendéglátást támogatja milliárdokkal.

A kormány kizárta a pályázatokból a nagy bajban lévő budapesti hoteleket, de még az idegenvezetők és az éttermek sem kaptak kormányzati segítséget - vagyis a komplett fővárosi turizmust magára hagyta a kormány.

357,92 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.16. 08:16
Illusztráció: Shutterstock
Gyengült kissé a forint a főbb devizákkal szemben szerda reggelre a kedd esti árfolyamához képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Az euró jegyzése a kedd esti 357,79 forint után 357,92 forinton állt szerda reggel fél nyolckor.
A dollár jegyzése 301,92 forintról 302,01-re, a svájci franké pedig 332,42-ről 332,73 forintra emelkedett.
A forint a hónap eleje óta az euróval szemben 1,1 százalékkal, a dollárral szemben 1,6 százalékkal, a svájci frankkal szemben pedig 1,2 százalékkal gyengült.
Év eleji árfolyamánál az euróval szemben a forint 8,1 százalékkal áll gyengébben, a dollárral szemben 2,2 százalékkal, a svájci frankkal szemben 9,1 százalékkal gyengült.