Előfizetés

Hatmilliárdos beruházásra készült Pokorni kerülete, de jó lesz nekik több mint a duplájáért is

Koncz Tamás
Publikálás dátuma
2020.09.16. 18:22

Fotó: Béres Márton / Népszava
A nagy nyertes a Penta, ami évek óta tarol a XII. kerületi közbeszerzéseken, kézen fogva egy parkfenntartó céggel.
Jelentős parkrendezésre, beruházásokra készülhet a Hegyvidéki Önkormányzat, ami szeptember 3-án gigantikus összegű szerződést kötött mélyépítési munkák elvégzésére a Pentával – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből.
A Napi.hu által is idézett dokumentum szerint a XII. kerület eredetileg 6 milliárd forintos keretösszegű megbízásban gondolkodott, ám végül elfogadták az egyetlen pályázó, a Penta Általános Építőipari Kft. 14,1 milliárdos ajánlatát – igaz, arra nem vállaltak kötelezettséget, hogy kimerítik a teljes összeget.
A megállapodás értelmében a gödöllői cég négy éves időtartamban vállalta, hogy tájépítési,- kertészeti,- környezetrendezési és parképítési munkákat végez a kerületben. Többek között az alábbi megbízásokat kell teljesíteniük:
  • legalább 270 méter hosszú szennyvízcsatorna és legalább 1200 méteres acélvezeték kiépítése
  • legalább 10700 négyzetméter aszfalt kopóréteg, 3500 négyzetméter zöldfelület és 3500 négyzetméternyi térkőburkolat kialakítása
  • játszótér építése legalább ötven paddal és 17 játszóeszközzel egy Natura 2000-es besorolású természetvédelmi területen
Emellett azt is teljesíteniük kell, hogy a 150 millió forint feletti összértékű beruházásoknál a valamilyen módon segítik a felbontott kő, beton és aszfalt újrahasznosítását. Ilyenből várhatóan több is lesz, hiszen a szerződés értelmében a kerület legalább évi egy-három 250 millió forint feletti beruházásban és négy-öt 50-250 millió forint közötti projektben gondolkodik.
A Penta alvállalkozóként egy régi üzlettársát, a parkfenntartással foglalkozó Pannon Park Forestet nevezte meg. Az alvállalkozó közvetett tulajdonosa egy Kft-n, az Umbrella Holdingon keresztül Kocsis László, a Főkert korábbi vezérigazgatója, akit 2009-ben hivatalos indoklás nélkül menesztettek posztjáról – az Origo szerint a döntésnek köze volt ahhoz, hogy Kocsis vezetése alatt a menedzsment gyakorlatilag privatizálta a Főkert egyik leányvállalatát. 

Nyernek, újra és újra

A Penta és a Pannon Park közös ajánlattevőként már 2015-ben is elnyert egy 3,8 milliárdos keretösszegű városüzemeltetési pályázatot a Hegyvidéken, aminek összegét 2018 márciusában még emelték is egy kicsit. Egy hónappal később, áprilisban újabb városüzemeltetési tendert írt ki Pokorni Zoltán kerülete – a Penta és a Pannon Park Forest pedig a szokott módon jött, látott és győzött: 2018 júniusában ismét egyedüli versenyzőként, 2, 4 milliárdos ajánlattal futottak be. 
Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke, aki 2019 október óta önkormányzati képviselőként dolgozik a XII. kerületben, egy 444.hu-nak adott interjúban lakonikusan meg is jegyezte:
„(…) egy közbeszerzésről, amikor kiírják, akkor meg tudom mondani, hogy ki fogja megnyerni. Ha útépítés, akkor a Penta kft. fog nyerni, ha épület, akkor az Archibona kft. fog nyerni, a parkolásnál pedig eleve csak egy cég indulhat. Ha én tudom előre, hogy ki fog nyerni, akkor sejtem, hogy ők is. Az biztos, hogy érdemi verseny nincs ezeken a közbeszerzéseken.”

Kevesebb üzletben lehet bankkártyával fizetni

V. A. D.
Publikálás dátuma
2020.09.16. 15:02
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Többször és többet fizettek a vásárlók a koronavírus hatására a webáruházakban, amelyek közül egyre több fogad el bankkártyát. A készpénzfelvétel viszont bezuhant.
A koronavírusjárvány hatására nem hogy nőtt volna, de még csökkent is azon helyek száma, ahol bankkártyával lehet fizetni – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb pénzforgalmi adataiból. Eszerint ugyanis az idei második negyedévben – tehát éppen a vírus miatti korlátozások időszakában – 2 ezerrel kevesebb, mindössze 112 304 fizikai kereskedői helyen fogadtak el bankkártyát. Ez 2018 második negyedéve óta a legalacsonyabb szám, ami egyrészt azért meglepő, mert a járványos helyzetben a WHO a készpénzmentes fizetést ajánlja, másrészt januártól az összes, online pénztárgép használatára kötelezett kereskedőnek és szolgáltatónak biztosítania kell majd ügyfelei és vásárlói számára az elektronikus fizetés lehetőségét. Az internetes kereskedelemben viszont 6 százalékos bővülés után immár több mint 15 ezer webáruházban lehet bankkártyával fizetni. Ez egyben azt is jelenti, hogy 2015 óta megduplázódott az internetes kártyaelfogadóhelyek száma. A jegybank szerint a már korábban megkezdődött bővülést tovább táplálhatta a különböző házhozszállítási szolgáltatások és a webshopok koronavírus-járvány miatti, egyre gyorsuló térnyerése. Az MNB adatiból az is kiderül, hogy bár kevesebb – hagyományos, azaz nem online – boltban lehet kártyával fizetni, a fizikai kereskedői elfogadóhelyeken üzemelő POS terminálok száma csekély mértékben tovább bővült, számuk 152 343 volt a második negyedévben. Vagyis ott, ahol már elfogadnak kártyát, egyre több terminált üzemelnek be. Ezek 89 százalékán pedig érintéssel is lehet fizetni. A koronavírus-járvány hatására egyébként jelentős visszaesés történt a legtöbb fizetési mód forgalmában, és a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal lebonyolított vásárlási forgalom korábbi dinamikus bővülése is megtorpant. A tranzakciók értéke ugyan még 9 százalékkal nőtt éves alapon, a száma viszont több, mint 3 százalékkal csökkent. Vagyis az emberek kevesebbszer vásároltak: a hazai kártyákkal összesen 236 millió vásárlási tranzakciót bonyolítottak 2 018 milliárd forint összértékben. Az MNB szerint valószínűsíthető, hogy a készpénzes vásárlási forgalom még ennél is jelentősebb mértékben esett vissza, így az elektronikus fizetések aránya nagyobb mértékben emelkedhetett. Ezt támasztja alá az is, hogy jóval kevesebbszer és kevesebb készpénzt vettek fel, mint egy éve. Itthon darabszám tekintetében 23, a felvett készpénz értékét nézve 13 százalékos volt a csökkenés, külföldön 47, illetve 37 százalékos volt a visszaesés. Pénzforgalmi szempontból a járvány egyértelmű nyertesei a webáruházak voltak, hiszen az internetes vásárlások száma és értéke mind belföldi, mind külföldi viszonylatban jelentősen nőtt. Előbbi esetében a tranzakciószám 43, az érték közel 50 százalékkal bővült éves alapon, a határon átnyúló tranzakciók tekintetében pedig 18 és 12 százalékos volt a növekedés. A kártyás vásárlások közül minden ötödik így már online tranzakció volt, az értéket nézve pedig 27 százalékot tettek ki az online vételek.  

Kockázati tőke a két hullám között: mire számíthat most a befektető

Hirdetés
Publikálás dátuma
2020.09.16. 13:46
A biotech és a gyógyszergyártás szárnyal
Fotó: ANNE-CHRISTINE POUJOULAT /
A Venture Capital Summit 2020 egyetlen kockázati tőkével foglalkozó szakmai konferenciája, ahol 2020. szeptember 22.-én kiderülhet, hogy időszerű-e a belépés egy adott piacra, sikeres lehet-e a kilépés a nemzetközi vizekre és egyáltalán lehet-e reális a korábban kitűzött hozamelvárás, miközben a koronavírus járvány okozta bizonytalanság akár egy óriási gazdasági visszaeséssel is párosulva széttörheti a békeidőben szőtt álmokat.
A járványhelyzet nem egyformán sújtja a különböző iparágakat: míg a turizmus, és általában a közlekedéssel összefüggő iparágak óriási veszteségeket szenvednek el, a biotech és az egészségvédelemmel foglalkozó startupok szárnyalnak. A kockázati tőkebefektetők azonban jellemzően nem 1-2 évre tervezik befektetéseiket, a 3-5 éven belül megvalósuló innovációk pedig vélhetően már egy megváltozott helyzetben érik el célpiacukat. A befektetők tehát akkor járnak el bölcsen, ha a válság utáni világra koncentrálva próbálják megtalálni a tökéletes befektetési célokat. A válság ráadásul másképp érinti a különböző érettségi fázisban lévő startup-okat; az Európai Bizottság vonatkozó tavaszi elemzése szerint a kis tőkeigényű, most induló, „Seed” vagy „PreSeed” vállalkozások túlélési esélyei sokkal jobbak, mint azoké, akik már a növekedés, piacszerzés feladatával küzdenek. Míg az előbbiek esetében elodázható a csőd, vagy akár kisebb befektetési körökkel is áthidalható a kritikus időszak, az érettebb cégek esetében már nincs olcsó megoldás, a befektetőnek komolyan vissza kell vágni a költségeket, vagy jelentős tőkét kell bevonnia, ellenkező esetben be kell zárni a korábban még sikerre ítélt, kiváló hozammal kecsegtető vállalkozásokat is. A Venture Capital Summit-on az iparág összes jellemző szereplője megjelenik, így a részt vevők 2020. szeptember 22.-én pontos képet kaphatnak a kockázati tőkepiac jelenéről, a következő, várhatóan válságokkal terhelt időszakok kapcsán várható trendekről, emellett a szakma legjelesebb hazai képviselőivel találkozhatnak és konzultálhatnak ötleteikről, vállalkozásukról. Ha a folyamatok jól alakulnak, a menedzsment jól végzi a dolgát, és nincsenek hátráltató tényezők, a pénzügyi befektető alig-alig szól bele a portfóliócég működésébe, a gyakorlat azonban természetesen sok esetben mást mutat: a kézi irányítás nyilvánvalóan nem hatékony, ám valamilyen szintű kontroll nyilvánvalóan szükséges lehet. Szűcs Gergely, Ph.D. (Cashline Holding Zrt.) beszél arról, hogy hol van a határ, szükséges-e, hogy a befektető aktívan foglalkozzon a portfóliócégekkel, illetve hogyan növelheti a siker, esélyét a befektető. Az állami és a privát tőke kooperációjából születhetnek óriási sikerek, ám azt az idő és a kezelendő kockázatok döntik el, hogy meddig hatékony valóban egy ilyen együttműködés. A Venture Capital Summit-on Bugár Csaba (MFB Invest Zrt.) mutatja be az általuk menedzselt "co-investment" projekteken keresztül, hogy kiből válhat valódi partner, kit kell bizonyos idő után versenytársnak tekinteni, milyen az ideális együttműködés, és hogy miért szeret társbefektetővel dolgozni egy állami tulajdonú befektető. A kockázati tőke ideális esetben mentes az állami beavatkozásoktól, s bár a piaci folyamatok beindulásakor szükséges lehet ez a fajta támogatás, a piaci alapon működő pénzügyi megoldások hatékonyabbak és fenntarthatóbbak lehetnek. Dr. Oszkó Péter (Oxo Ventures) előadásában azt a kérdést járja körül, hogy meddig jelent valóban segítséget az állami pénz, és mikor kezdi el torzítani a piaci folyamatokat. Nehezen megválaszolható kérdések merülnek fel akkor, amikor egy magántőkével bíró vállalkozónak az első befektetéséről kell döntenie. Veres Tiborral való (Wallis) beszélgetés azokat a befektetőket segít útba igazítani , akik nem ismerik pontosan a private equity és a kockázati tőke kapcsán felmerülő kockázatokat és nem tudják biztosan, hogy milyen iparágakba, milyen típusú vállalkozásokba fektessék vagyonukat. A beszélgetést dr. Szabó Pál (Bird & Bird) moderálja. A tőzsdére lépés izgalmairól szól Katona Zsolt (Solus Capital), Máté-Tóth István (BÉT) és Oszkó Péter (Oxo Holding) kerekasztal-beszélgetése; egész pontosan a különböző kilépési útvonalak kockázatairól, és a különböző utak kapcsán fellelhető lehetőségekről fognak beszélgetni. A részt vevők a beszélgetés keretében számos közelmúltbeli exit és IPO történet hátterét és tanulságait ismerhetik meg, illetve megérthetik, hogy melyik pillanatban érdemes egyáltalán elgondolkodnia a befektetőnek a következő szintre való lépésről. Az utóbbi 10 évben világossá vált, hogy nem érdemes csak „pénzügyi”, vagy „szakmai” befektetőkben gondolkodni; bizonyos érettségi szakaszban a komplex, szinte testreszabott csomag a leghatékonyabb megoldás. Az immár új néven futó, úgynevezett "smart money" csomagokról - azaz a tőkét, menedzsment ismereteket, nemzetközi kapcsolatokat és szervezet- és üzletfejlesztési tapasztalatot egyaránt magába foglaló befektetői szolgáltatásokról -, beszélget a konferencián Galácz Ábel (Lead Ventures), Horváth Lajos (Eximbank) és Rudas Gábor (Carion Befektetési Alapkezelő). A kerekasztal beszélgetést Közép Európa leginnovatívabb ügyvédi irodájának vezetője dr. Fenyvesi József Bulcsú LL.M. (Oppenheim) moderálja. A magyar kockázati tőke piacon minden együtt van már ahhoz, hogy a siker előre tervezhető módon szülessen meg: van eszköz és forrás a startupok pályára állításához, felfuttatásához és minden feltétel adott a nemzetközi porondra való kilépéshez is. De vajon honnan lehet előre megsejteni, hogy melyik vállalkozás lesz rövid távon befutó, s melyik fog sokáig szárnyalni? A Halász Iván (Finext Startup) részvételével zajló beszélgetés a fentiek mellett választ ad arra a kérdésre is, hogy a befektetési ciklus melyik pontján válhat bizonyossá, hogy elbukik, vagy sikerre van ítélve a cég, illetve, hogy mennyi figyelmet tőkét érdemel még a befektető részéről a továbbiakban. A konferencia utolsó részében pedig megismerhetjük a startup vállalkozások szempontjait is. Három lendületben lévő startup vezetői, köztük a nemrégiben a Las Vegas-ban megrendezett CES-en komoly diadalt arató DoBox alapítója, Molnár Máté beszélgetnek az őket érintő kockázatokról, veszélyekről, a befektető keresés folyamatáról és a válságos időkben kötelező ellenintézkedésekről, teendőkről. A 2020. szeptember 22-én megrendezésre kerülő Venture Capital Summit az idei év egyetlen független, szakmai kockázati tőke csúcskonferenciája. A résztvevők az eseményen találkozhatnak a pénzügyi szektor legkiválóbb szakembereivel és hozzájuthatnak a szükséges információkhoz, amelyek alapján sikeresen építhetik cégüket és megfelelően kezelhetik tőkebefektetésüket. A konferencia emellett szólni kíván mindazokhoz, akiknek okos tanácsokra, pénzügyi információkra van szükségük vállalkozásuk hatékonyabb működtetéséhez.  

Koordináták

Időpont: 2020. szeptember 22. Helyszín: BMC - Budapest Music Center, Budapest, 1093, IX. kerület Mátyás u. 8. Az esemény honlapja: http://www.vc.ap.hu