Hiába rendelkeznek akár két negatív koronavírusteszttel is azok a diákok, akiknek az iskolájukban megjelent fertőzés miatt otthon kell maradniuk, a kéthetes karantént mindenképp ki kell várniuk, addig nem kapcsolódhatnak be újból a tantermi oktatásba – nyilatkozta a Népszavának a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter. Ez azért van így, mert ha egy vagy több osztályt otthoni karanténba küldenek, az ő oktatásuk két hétig tantermen kívül, digitálisan folytatódik, s ha néhányan vállalkoznak is a tesztre, az intézmények velük sem tesznek kivételt.
Egyébként a tanulókat – amíg nincsenek komoly tüneteik – még akkor sem tesztelik, ha egyik osztálytársukról kiderült, hogy koronavírusos. Ők csak a karantént választhatják, vagy magánúton juthatnak el a teszthez. A pedagógusok sincsenek egyszerűbb helyzetben: ha egy kollégájuk vagy diákjuk beteg lesz, csak akkor végzik el rajtuk a tesztet, ha „szoros kapcsolatban” álltak a fertőzött személlyel. Hogy ez pontosan mit jelent, arról Horváth Péter azt mondta: tudomása szerint azok számítanak szoros kontaktnak, akik legalább tizenöt percig, maszk nélkül, két méternél közelebb tartózkodtak a fertőzötthöz.
Arra vonatkozóan pedig továbbra sincs részletes és egységes szabályozás, ha egy iskolában megjelenik a vírus, a pedagógusoknak, intézményvezetőknek mit kell tenniük azon kívül, hogy értesítik a tankerületet és a megyei népegészségügyet. Bár az origo.hu szerdán az Oktatási Hivatal (OH) frissített intézkedési tervére hivatkozva azt írta, ha egy diák megbetegszik, az érintett osztályból minden tanulót haza kell küldeni, ők pedig kötelesek telefonon jelentkezni a háziorvosoknál, s csak két negatív vírusteszttel mehetnek vissza az iskolába, az OH weboldalán található, szeptember 7-én frissített dokumentumban ilyen részletek nem találhatóak.
– A hivatkozott szöveg a dokumentumban nem szerepel – erősítette meg lapunknak az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A protokollban csak az van, amit már eddig is tudtunk: az Emmi és a Nemzeti Népegészségügyi Központ közösen vizsgálja meg, szükséges-e az intézményekben elrendelni más munkarendet. A tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetéséről pedig az Operatív Törzs dönt.
A szempontok és az eljárás részletei ugyanakkor nem ismertek. Pedig erre azért is szükség lenne, mert előfordult, hogy intézményenként más döntések születtek: van olyan iskola, ahol egyszerre nyolc osztályt is karanténba küldtek a kontaktkutatás során, máshol csak egy érintett osztályt. Egyes helyeken pedagógusokat is járványügyi megfigyelés alá helyeztek, máshol ez nem történt meg, hiába volt koronavírusos diák az osztályában. A miskolci Kaffka Margit Általános és Alapfokú Művészeti Iskola vezetése pedig legutóbb arra hívta fel a figyelmet: bár jelentették a fertőzéses eseteket, a tankerülettől és a népegészségügytől napok múltán sem kaptak tájékoztatást.
A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke elismerte, a bürokratikus eljárásrend lassítja az intézkedést, mint fogalmazott, „érzékelhető, hogy a népegészségügyi központok lemaradásban vannak”. Horváth Péter szerint az ügyintézés legalább egy-két napot is igénybe vehet, mire döntés születhet a rendkívüli szünetről vagy a tantermen kívüli oktatásról. Úgy véli, ez elkerülhető lenne, ha az iskoláknak engednék, hogy automatikusan átálljanak.
Kerestük az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központot is, hogy megtudjuk, mi állhat a lassú ügyintézés hátterében, a tankerületeknek pontosan mi a szerepük, felelősségük a járvány elleni védekezésben, illetve eddig hány esetben kaptak jelzéseket az intézményektől a koronavírussal összefüggésben, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást.
