Előfizetés

Negatív teszttel sem mehetnek iskolába

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.09.17. 06:40

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
A tanulókat – amíg nincsenek komoly tüneteik – még akkor sem tesztelik, ha egyik osztálytársukról kiderült, hogy koronavírusos.
Hiába rendelkeznek akár két negatív koronavírusteszttel is azok a diákok, akiknek az iskolájukban megjelent fertőzés miatt otthon kell maradniuk, a kéthetes karantént mindenképp ki kell várniuk, addig nem kapcsolódhatnak be újból a tantermi oktatásba – nyilatkozta a Népszavának a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter. Ez azért van így, mert ha egy vagy több osztályt otthoni karanténba küldenek, az ő oktatásuk két hétig tantermen kívül, digitálisan folytatódik, s ha néhányan vállalkoznak is a tesztre, az intézmények velük sem tesznek kivételt. Egyébként a tanulókat – amíg nincsenek komoly tüneteik – még akkor sem tesztelik, ha egyik osztálytársukról kiderült, hogy koronavírusos. Ők csak a karantént választhatják, vagy magánúton juthatnak el a teszthez. A pedagógusok sincsenek egyszerűbb helyzetben: ha egy kollégájuk vagy diákjuk beteg lesz, csak akkor végzik el rajtuk a tesztet, ha „szoros kapcsolatban” álltak a fertőzött személlyel. Hogy ez pontosan mit jelent, arról Horváth Péter azt mondta: tudomása szerint azok számítanak szoros kontaktnak, akik legalább tizenöt percig, maszk nélkül, két méternél közelebb tartózkodtak a fertőzötthöz. Arra vonatkozóan pedig továbbra sincs részletes és egységes szabályozás, ha egy iskolában megjelenik a vírus, a pedagógusoknak, intézményvezetőknek mit kell tenniük azon kívül, hogy értesítik a tankerületet és a megyei népegészségügyet. Bár az origo.hu szerdán az Oktatási Hivatal (OH) frissített intézkedési tervére hivatkozva azt írta, ha egy diák megbetegszik, az érintett osztályból minden tanulót haza kell küldeni, ők pedig kötelesek telefonon jelentkezni a háziorvosoknál, s csak két negatív vírusteszttel mehetnek vissza az iskolába, az OH weboldalán található, szeptember 7-én frissített dokumentumban ilyen részletek nem találhatóak. – A hivatkozott szöveg a dokumentumban nem szerepel – erősítette meg lapunknak az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A protokollban csak az van, amit már eddig is tudtunk: az Emmi és a Nemzeti Népegészségügyi Központ közösen vizsgálja meg, szükséges-e az intézményekben elrendelni más munkarendet. A tantermen kívüli, digitális munkarend bevezetéséről pedig az Operatív Törzs dönt. A szempontok és az eljárás részletei ugyanakkor nem ismertek. Pedig erre azért is szükség lenne, mert előfordult, hogy intézményenként más döntések születtek: van olyan iskola, ahol egyszerre nyolc osztályt is karanténba küldtek a kontaktkutatás során, máshol csak egy érintett osztályt. Egyes helyeken pedagógusokat is járványügyi megfigyelés alá helyeztek, máshol ez nem történt meg, hiába volt koronavírusos diák az osztályában. A miskolci Kaffka Margit Általános és Alapfokú Művészeti Iskola vezetése pedig legutóbb arra hívta fel a figyelmet: bár jelentették a fertőzéses eseteket, a tankerülettől és a népegészségügytől napok múltán sem kaptak tájékoztatást. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke elismerte, a bürokratikus eljárásrend lassítja az intézkedést, mint fogalmazott, „érzékelhető, hogy a népegészségügyi központok lemaradásban vannak”. Horváth Péter szerint az ügyintézés legalább egy-két napot is igénybe vehet, mire döntés születhet a rendkívüli szünetről vagy a tantermen kívüli oktatásról. Úgy véli, ez elkerülhető lenne, ha az iskoláknak engednék, hogy automatikusan átálljanak. Kerestük az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központot is, hogy megtudjuk, mi állhat a lassú ügyintézés hátterében, a tankerületeknek pontosan mi a szerepük, felelősségük a járvány elleni védekezésben, illetve eddig hány esetben kaptak jelzéseket az intézményektől a koronavírussal összefüggésben, de cikkünk írásáig nem kaptunk tájékoztatást. 

„Csak passzolgatják egymás közt az utasokat”

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2020.09.17. 06:20

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A bezárt vasúti szárnyvonalak kétharmadát, Zalában pedig a megszüntetett távolsági buszos viszonylatok több mint felét mégis újraindítják.
Augusztusban még szárnyvonalakat zárt be, járatokat ritkított a MÁV és a Volánbusz, szeptemberben viszont épp ennek ellenkezőjét teszik. Elhátrálnak az utóbbi hónapokban életbe léptetett közlekedési változtatásoktól az érintett települések polgármestereinek és parlamenti képviselőinek nyomására. A MÁV Zrt. épp tegnap közölte, hogy a járványhelyzetben visszaesett forgalomra hivatkozva június 6-án lezárt 34 vasúti mellékvonalból október 1-én újabb tíz helyen ismét elindulnak a szerelvények. A visszarendeződés már augusztus első napján elkezdődött, akkor is tíz vonalat neveztek meg, ahol helyreállt a korábbi megszokott menetrend. Vagyis 34-ből 20 vonalon újraindul a forgalom. A maradék 14 szárnyvonal sorsáról egyelőre nincs döntés. Hasonlóan ellentmondás döntéseket születnek a július 15-e óta már a MÁV-val egy vállalatcsoporthoz tartozó Volánbusznál. Zala megyében például az augusztus 1-től megszüntetett járatok több mint fele várhatóan szeptember 28-ától újból elindul. A Népszava értesülései szerint a korábban Budapest és Zalaegerszeg között közlekedő napi kilenc járatból öt visszaáll, a főváros és Nagykanizsa közötti hatból pedig négy buszt indítanak újra. Úgy tudjuk, ezeket a lépéseket már jóváhagyta az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a keszthelyiek pedig kedden küldték el kéréseiket a tárcához, várják a választ. Számításaink szerint egyébként korábban több mint kétszáz vonalon változott meg a helyközi buszok közlekedése. – A távolsági közlekedés nyári kaotikus átszervezési kísérlete kudarcot vallott – jelentette ki lapunknak Gyöngyösi Máté, közlekedési szakértő. Ennek leglátványosabb példája a balassagyarmati vonal volt: egy településre megérkezett a vonat, mindenkit átszállítottak a pótlóbuszokra, miközben a szerelvény – immár teljesen üresen – a busszal párhuzamosan ment tovább. – Az utóbbi hetek össze-vissza döntései azért is érthetetlenek, mert két hónapja közös irányítás alatt van a MÁV és a Volánbusz, mégis csak passzolgatják egymás közt az utasokat – hangsúlyozta lapunknak Gyöngyösi Máté, hozzátéve: – A döntéshozók nem komplex módon nézik a tömegközlekedést, csak spórolni akarnak, pedig ha valami nem működik megfelelően, azon kellene gondolkodni, hogy lehet ezt jobbá tenni és nem azon, miként lehet bezárni. Az ezredforduló óta minden kormány megfogalmazta az igényt a vasúti és távolsági buszos járatok párhuzamosságainak felszámolására, a menetrendek összehangolására, de az eredmény eddig alig látszik. Legutóbb a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója szeptember 15-ig vállalta, hogy elkészíti a vasúti- és a busztársaság integrációjának pontos forgatókönyvét és a Népszava úgy tudja, a javaslatot a határidő előtt el is küldték a kormánynak. Informátoraink szerint azonban Homolya Róbert nem mindenben tudott ideális megoldást ajánlani, mindenesetre állítólag akár már a jövő héten a kormány elé kerülhetnek a javaslatok a két közlekedési cég munkájának összehangolásáról. A busztársaság szakszervezeti vezetői közben tegnap találkoztak a Volánbusz mindössze szeptember 30-ig kinevezett „átmeneti” vezérigazgatójával, de Bói Lóránd nekik sem árult el részleteket a készülő tervekről, ahogy lapunk sem kapott válaszokat a minisztériumoktól és a MÁV-tól. Így egyelőre annyit tudni, minden valószínűség szerint a Volánbusz ugyanolyan tagvállalata lesz a MÁV Zrt.-nek, mint a személyszállítást végző MÁV Start, de még így is évekig tarthat egy új, összehangolt menetrend teljes bevezetése. Ráadásul egyetlen megkérdezett sem bízik abban, hogy normális munkamegosztás születhet.

Itt a vírus, de megszűnik a járványmenetrend

Újabb tíz regionális vasútvonalon állítja vissza az eredeti menetrendet a MÁV és a GYSEV - közölte a vasúttársaság, miután felülvizsgálták a június 6-tól bevezetett, ideiglenes járványügyi menetrendeket. Ennek megfelelően október elsején tíz vasútvonalon ismét vonatok szállítják az utasokat, és újraindulnak a pótlás nélkül leállított járatok is.

Feszül a rendszer: van, ahol már most betelt a „lélegeztető kapacitás”, és nincs elég nővér

Danó Anna
Publikálás dátuma
2020.09.17. 06:00

Fotó: Kovács Tamás / MTI
A kormányfő állítja, hogy felkészült az egészségügy, de a lapunk birtokába került levél szerint a Korányiban és a Szent Lászlóban annyi a súlyos beteg, hogy a „lélegeztető kapacitása betelt”. A Korányiban már a szakemberek is fogytán.
„Mindenki megnyugodhat: ha elkapja ezt a betegséget, meg fogjuk gyógyítani” – jelentette be Orbán Viktor kormányfő szerdán, azután, hogy előző nap nyolcan haltak bele Magyarországon a koronavírus-fertőzésbe. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy „a járványügyi szakemberek szerint a második hullám valamikor december-január magasságában éri el a tetőpontját, egészen addig folyamatosan védekeznünk kell.” Emiatt – tette hozzá – fenntartják a beutazási korlátozást, kötelezővé teszik a maszkviselést a tömegközlekedési eszközök és a boltok mellett a mozikban, színházakban, egészségügyi intézményekben, ügyfélfogadási irodákban is. Marad a teljes látogatási tilalom a kórházakban és a szociális intézményekben. A szórakozóhelyeknek 23 órakor be kell zárniuk. Tegnap az is kiderült, hogy a tesztek hatósági ára 19500 forint lesz. A miniszterelnök elmondása szerint az egészségügyben rendelkezésre állnak a szükséges eszközök és az ezeket működtető személyzet is. Sőt bővíteni is tudják a kapacitásokat. Ennek ellentmond, hogy 24 órával korábban Kásler Miklós humánminiszter és Horváth Ildikó államtitkár arra utasította az Országos Mentőszolgálatot, hogy csak a tünetes páciensek tesztelését végezzék háznál. A fertőzöttek kontaktjaihoz megrendelt mintavételeket lehetőleg a mintavételi államosokon kell elvégezni. Hozzájuk csak akkor mehetnek a mentők, ha marad szabad kapacitásuk. Erre azonban nincs túl sok esély. Naponta már négy-ötezer páciensnek kérnek hatósági PCR-tesztet a háziorvosok mentőktől. Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója kedden az InfoRádióban beszélt arról, hogy az egyre növekvő mintavételi igények miatt két-három napra is kitolódhat az az idő, amíg a mentők ki tudnak menni egy koronavírus-gyanús beteget tesztelni. Hozzátette azt is, hogy naponta 80 mentőegység járja a címeket, ahonnan koronavírus gyanús eseteket jelentettek. Információink szerint a mentők arra is utasítást kaptak a tárca vezetőjétől, hogy a kórházi ellátást igénylő igazolt és COVID19-gyanús betegeket csak az ellátásukra kijelölt intézményekbe vihetik. Így a fővárosiakat és Pest megyeieket a Dél-Pesti Centrum (egykori László) Kórházba illetve az Országos Korányi és Pulmonológia Intézetbe szállítják. Ha ezek megtelnének, akkor további nyolc intézmény jöhet szóba. Így a Szent János, a Bajcsy, a Péterfy, a Pest megyei Flór Ferenc kórház, a törökbálinti tüdőgyógyintézet, valamint a Semmelweis Egyetem. A vidékieknek a megyei kórházakat, illetve az orvosképzéssel foglalkozó egyetemeket is kijelölték a fertőzéssel érintett lakosság kivizsgálására, az igazolt esetek ellátására. Mint arról kedden beszámoltunk, már kiürítették a fővárosi Szent János Kórház hármas belgyógyászatának épületét, miután a Dél-Pesti Centrum Kórház és a Korányi megtelt. Szerdán már az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetbe is vittek covidos-betegeket. Bár a szaktárca cáfolni igyekezett, egy lapunk birtokába került, szeptember 14-i keltezésű levél megerősíti azt, amit tegnapi lapszámunkban írtunk: a Korányiban és a Szent Lászlóban annyi a súlyos beteg, hogy a „lélegeztető kapacitása betelt”. A Korányiban már a szakemberek is fogytán. A Korányi arra kérte az ellátókat hogy mérjék fel a saját intézményükben, hogy hány olyan ápoló, segédápoló van, aki önként vállalna kirendelt munkavégzést az intézményükben. Úgy tudjuk, 76 munkatársat várnak különböző pozíciókra. – Nem szívesen jelentkezik senki más intézményébe covidos betegeket gondozni – mondta lapunknak Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke. Mint mondta: az első hullámban sokaknak kimerült az a 44 napja, amennyire valakit egy éven belül ki lehet rendelni. Ráadásul most nem állt le az egészségügy úgy, mint az első hullámban, így a helyükön is sok a feladat. Az intézmények most próbálják pótolni az elmaradt beavatkozásokat. Több ezer ember hiányzik az egészségügyből. Nem lett több intenzíves orvos (1600), és ápoló (1200) sem. Van olyan kórház, amely már most is kénytelen volt osztályokat leállítani, mert az orvosok, illetve az ápolók karanténba kerültek.