„Kampányvéletlenek” – A budapesti román nagykövetet is visszahívták

Paradigmaváltásra, politikamentesítésre készül a bukaresti külügy, de a nagy átszervezés gyanúsan egybeesik a választási előkészületekkel.

Néhány nappal a szeptember 27-i helyhatósági és néhány hónappal a december 6-i parlamenti választás előtt egyetlen hét alatt 26 nagykövetet hívott vissza Románia, a külügyminiszter Bogdan Aurescu pedig 31 új nagykövet kinevezését kérte. A visszahívottak között van Marius Lazurca budapesti román nagykövet, akinek mandátuma nem járt le ugyan, de román sajtóinformációk szerint őt azért rendelte vissza Klaus Johannis államfő, mert májusban román-magyar diplomáciai csörtét idézett elő. Lazurca szolidaritást vállalt Szabó Tímeával, a Párbeszéd társelnökével, akit azért támadtak, mert kifogásolta, hogy az Orbán-kormány járványügyi védőfelszereléseket szállított erdélyi magyaroknak, miközben az országban is hiány volt ezekből.

Hivatalos indoklás szerint a bukaresti Orban-kormány többek között politikamentesíteni, fiatalítani és szakmai alapon megújítani készül a külügyet, és a nemek arányára is kiemelt figyelmet szentel. A román sajtó paradigmaváltásról beszél, olyan folyamatról, amely 2019 őszén már elkezdődött.

Bár a visszahívott és a visszahívásra kerülő nagykövetek zömének valóban lejárt a mandátuma, mégis aligha véletlen a nagyarányú diplomáciai mozgás egybeesése a választási hajrával. Bukaresti külügyi forrásunk szerint azonban „várjuk ki a végét, de vélhetően sokukat csak áthelyezik, hiszen túlnyomó többségüket már Johannis nevezte ki a Ciolos-kormány, vagyis nem a szociáldemokrata kabinetek idején”.

Bukarestben mind sajtó, mind külügyi berkekben csak találgatások folynak, arról, hogy átszervezés és/vagy tisztogatás folyik. Egyesek szerint sokat nyom a latban az is, hogy a román diaszpóra szavazata igen fontos a konzervatív jobboldali Ludovic Orban kormányának, amely túlnyomórészt rendre a jobboldali pártokra szavaz, ezért a decemberi voksolás megszervezését már az új vezető diplomatákra bíznák. Ezt azonban cáfolja az, hogy a legnagyobb román közösséggel rendelkező országokban, mint például Olaszország, Spanyolország, Németország helyén marad a vezető román diplomata. Ugyanakkor a levélszavazás is biztosított a külföldön élő román állampolgárok, vendégmunkások számára, igaz sokan így is a személyes voksolást választják.

Változik viszont az Oroszországba, Törökországba és Hollandiába akkreditált román nagykövet, és legalábbis sajtóinformációk szerint, várható a washingtoni vezető diplomata visszahívása is. Márpedig ezek stratégiai fontosságú helyek Románia számára. Oroszország és Törökország a fekete-tengeri feszültségek miatt kiemelt jelentőségű, Hollandia azért, mert Románia schengeni csatlakozásának legnagyobb ellenzője, az Egyesült Államok pedig Románia stratégiai partnere a Deveseluban létrehozott amerikai rakétavédelmi rendszernek köszönhetően. A román sajtó Magyarországot is a stratégiai helyek közé sorolja az államközi kapcsolatokban az elmúlt 10 évben újra megjelent román-magyar feszültségek miatt.

A szakmaiság erősítése nem tűnik valós révnek, mert amint bukaresti forrásunk is fogalmazott, a nagyköveti testületben csupán három nem hivatásos diplomata nagykövet van – a párizsi, londoni és berlini, ám mindhárman kiváló munkát végeznek, teljesítményüket egyöntetű elismerés övezi.

A fiatalítás is gyenge érv – a legutóbbi átrendeződések nyomán máris 51-ről 46 évre csökkent az átlagéletkor.

A nemek arányának javítása azért érdekes szempont, mert e téren igazán jól áll Románia, a jelenleg kormányzó Nemzeti Liberális Párt viszont nem éllovas e tekintetben. Már 2016-ban a külügyminisztérium dolgozóinak 60 százaléka volt nő. A 981 külügyminisztériumi női alkalmazottból 393 diplomata volt, közülük 223 külföldi kiküldetésben. A külügyi szolgálatot teljesítők közül 40 százalék volt nő, a vezető külföldi tisztségek 48 százalékát töltötték be. 2020-ra a minisztérium alkalmazottai között már több a nő, mint a férfi. A most kinevezésre várók közül 17 férfi és 11 nőt neveztek meg egyelőre.

Románia a női politikusok és vezető tisztségviselők tekintetében sokkal jobban teljesít, mint Magyarország. A bukaresti parlamentben 2016-ban némileg romlott az arány, de így is 19,35, az uniós átlag 27 százalék. Listavezető Svédország 44 százalékkal, sereghajtó Magyarország 10-el. A 18 minisztert számláló Orban-kormányban viszont rég nem látott mélységbe süllyedt a nők száma, csupán hárman vannak, köztük a miniszterelnök-helyettes. Az előző egymást váltó három szociáldemokrata kabinetben a 26-ból 7, 9 illetve 10 női miniszter volt, legutóbbiban pedig maga a kormányfő is. A 2010-ben alakult Orbán Viktor kormányában egyetlen nő sem kapott miniszteri tárcát, a jelenlegiben ketten vannak.

A Magyarországra akkreditált nagykövetek 25 százaléka nő. A szabadon elérhető források szerint a 93 külföldre akkreditált magyar nagykövetből 12 nő, közülük egy, a washingtoni külképviseleti vezető, csupán ideiglenes ügyvivő.