Csakis egyben lehet pályázni 11 balatoni vitorláskikötőre, a szerencsés nyertes pedig 15 évre veheti ki bérbe az értékes ingatlanokat – derül ki abból a Népszava birtokába került előterjesztésből, amelyről pénteki, rendkívüli közgyűlésén dönt az állami tulajdonban lévő Balatoni Hajózási Zrt. Márpedig ezen feltételek alapján úgy tűnik, beigazolódik azok félelme, aki ellenezték a kikötők bérbe adását, és azt hangsúlyozták, a Bahart maga is el tudja látni a feladatot.
A további pályázati feltételek is arra utalnak, hogy beszűkül majd a szóba jöhető befektetői kör, amely meg tud felelni minden előírásnak. A tenderen indulóknak minimum félmilliárd forint saját tőkével, értékelhető ingatlanüzemeltetési tapasztalattal kell rendelkezniük, vállalniuk kell a kezdő, minimum nettó 475 milliós éves üzemeltetési díjat, amely nem tartalmazza a közüzemi, fenntartási és felújítási költségeket, amelyek mind a majdani nyertest terhelik. Aki ugyan a kikötők alapfunkcióján nem változtathat, de beruházásokba, fejlesztésekbe kezdhet, sőt, akár továbbhasznosításra bérbe is adhatja őket. A nyertesnek át kell vennie a kikötőkben jelenleg a Baharttal szerződött vállalkozókat, de a velük kötött kontraktusokat aztán saját belátása szerint módosíthatja, mi több, fel is mondhatja azokat.
A pénteki szavazás végkimenetelét az állam nevében a Magyar Turisztikai Ügynökség képviselője képes egyedül eldönteni: a tulajdonrésszel bíró tóparti települések kisebbségben vannak, mivel a tavalyi augusztusi tőkeemelésével az állam több mint kétharmados többséget szerzett a cégben. Májusban pedig egyszer már kiderült, az állam nem köt kompromisszumot: az akkori közgyűlésen úgy nyomta át a Bahart reorganizációs tervét – amelyben kempingek és szállodák eladása mellett a vitorláskikötők bérbeadása is szerepelt –, hogy nem volt tekintettel az önkormányzatok észrevételeire.
Pedig a jachtkikötők üzemeltetése eddig komoly bevételeket hozott a hajózási cégnek: az idén 967 millió forint folyt be a 11 kikötőből, amelyektől profiltisztításra hivatkozva válik meg a cég. A kikötők évről évre nagyobb bevételt hoztak: 2016-ban 663 millió, 2017-ben 701 millió, 2018-ban 815 millió, az idén pedig 967 millió forintot kasszírozott a cég. A reorganizációs terv szerint a Bahart 2023-ig 2,2-2,8 milliárd forintot remél a kikötők bérleti jogainak értékesítéséből, ami a jelenlegi, amortizációtól megtisztított bevételből három év alatt össze is jönne a számítások szerint.
Az előterjesztés szerint a 11 – Alsóörs, Badacsony, Balatonboglár, Balatonföldvár, Balatonfüred, Balatonlelle, Balatonszemes, Fonyód, Siófok, Szigliget, Tihany –, összesen 1864 állandó és 143 túrahellyel rendelkező vitorláskikötő üzemeltetésére október 20-ig egyben kell pályázni. A nyertesnek többek között azt is vállalnia kell, hogy nettó 250-250 millió forint úgynevezett beruházási óvadékkal hozzájárul a Bahart tihanyi és balatonföldvári kikötőfejlesztéseihez, amire csak igazán tőkeerős cégek vállalkozhatnak.
