A Magyar Helsinki Bizottság kérelmet nyújtott be az alapvető jogok biztosához. A civil jogvédők azt kérik Kozma Ákostól, hogy indítványozza az Alkotmánybíróságnál a májusban elfogadott nem- és névváltoztatást tiltó rendelkezések megsemmisítését – jelentette be a szervezet honlapján.
A jogvédők álláspontja szerint az új törvény súlyosan sérti a transznemű emberek emberi méltóságát és magánélethez való jogát.
Az Országgyűlés május 19-én szavazta meg azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek ellehetetlenítik a nem és név jogi elismerését, vagyis azt, hogy valaki az anyakönyvben nyilvántartott nemének és nevének megváltoztatását kérhesse. Áder János államfő május végén írta alá a törvényt a hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére. Illetve annak ellenére, hogy korábbi döntéseiben az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) is kimondta, hogy a nem jogi elismerése az emberi méltósághoz tartozó alapvető jog.
A jogvédők hangsúlyozták, hogy a kormány és a kormánytöbbség máig nem tárta elő annak alkotmányos indokát, mi szükség volt transznemű és interszex emberek alapjogának korlátozására.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a nem jogi elismerésének betiltása olyan mélyreható, az identitás központi elemét napi szinten sértő helyzetet eredményez, ami összeegyeztethetetlen az emberi méltósághoz való joggal.
Emlékeztettek arra, hogy az Európa Tanács emberi jogi biztosa mellett számos nemzetközi LMBTI-szervezet kérte a magyar ombudsmant a kiemelten veszélyeztetett csoportok, a transznemű és interszex emberek melletti beavatkozásra.
Az MHB álláspontja szerint kétség sem férhet ahhoz, hogy az alapvető jogok biztosának vizsgálatot kell indítania, és indítványoznia kell az Alkotmánybíróságnál a 33-as cikk megsemmisítését, továbbá annak kimondását, hogy az Országgyűlésnek törvényt kell alkotnia a transznemű személyek nemének és nevének jogi elismeréséről.
A civil szervezet meggyőződése, hogy egy demokrácia akkor lehet életerős, ha védelmezi az emberi sokszínűség árnyalatait, és valós lehetőséget nyújt mindenki személyiségének kiteljesítésére. Ezért úgy vélik, hogy semmilyen alkotmányos és erkölcsi érv nem támaszthatja alá a 33-as cikk hatályban tartását.
Megjegyezték, hogy büszkén csatlakoznak azon magyar és nemzetközi szervezetek hosszú sorához, amelyek arra kérik az ombudsmant: tegye a dolgát, és lépjen fel honfitársaink, embertársaink példátlan jogfosztásával szemben.
Az Amnesty International egyébként korábban szintén az ombudsmanhoz fordult azért, hogy Kozma Ákos kérjen normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.
Augusztusban a Népszavának két olyan transznemű érintett nyilatkozott, akik már elkezdték a hormonkezelést, de nem tudják, hány évig kell várniuk, mire a személyi igazolványukban szereplő nevük és nemük a külsejükkel is összhangba kerül. Lapunknak arról is meséltek, milyen tortúrát okoz ez nekik a mindennapokban.
