Előfizetés

A Helsinki felszólította az ombudsmant, hogy tegye a dolgát, és lépjen fel a transznemű emberek védelmében

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.17. 16:01

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Arra kérték az alapvető jogok biztosát, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál a májusban elfogadott nem- és névváltoztatást tiltó rendelkezések megsemmisítését.
A Magyar Helsinki Bizottság kérelmet nyújtott be az alapvető jogok biztosához. A civil jogvédők azt kérik Kozma Ákostól, hogy indítványozza az Alkotmánybíróságnál a májusban elfogadott nem- és névváltoztatást tiltó rendelkezések megsemmisítését – jelentette be a szervezet honlapján. A jogvédők álláspontja szerint az új törvény súlyosan sérti a transznemű emberek emberi méltóságát és magánélethez való jogát. Az Országgyűlés május 19-én szavazta meg azokat a törvényi rendelkezéseket, amelyek ellehetetlenítik a nem és név jogi elismerését, vagyis azt, hogy valaki az anyakönyvben nyilvántartott nemének és nevének megváltoztatását kérhesse. Áder János államfő május végén írta alá a törvényt a hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére. Illetve annak ellenére, hogy korábbi döntéseiben az Alkotmánybíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) is kimondta, hogy a nem jogi elismerése az emberi méltósághoz tartozó alapvető jog. A jogvédők hangsúlyozták, hogy a kormány és a kormánytöbbség máig nem tárta elő annak alkotmányos indokát, mi szükség volt transznemű és interszex emberek alapjogának korlátozására. 
„Nem csoda, hiszen ennek nincsen semmilyen értelmes magyarázata, csakis önző és embertelen politikai indoka. A Magyar Helsinki Bizottság számára jogi és morális alapon is elfogadhatatlan egy eleve nehéz helyzetben lévő kisebbség további sanyargatása”

– olvasható közleményükben.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a nem jogi elismerésének betiltása olyan mélyreható, az identitás központi elemét napi szinten sértő helyzetet eredményez, ami összeegyeztethetetlen az emberi méltósághoz való joggal. 
„Azzal, hogy az állami nyilvántartás arra kényszeríti a transznemű embereket, hogy a valós személyiségükkel ellentétes hivatalos nevet és nemet használjanak, gyakorlatilag elvonja tőlük az önrendelkezés jogát. Ezzel pedig olyan mindennapi helyzetekben is, mint a bankkártyás fizetés, a postai csomag átvétele, csekkbefizetés vagy a szerződéskötés megalázó és nem egyszer veszélyes helyzetbe kényszeríti polgárait a hatalom”

– sorolták.

Emlékeztettek arra, hogy az Európa Tanács emberi jogi biztosa mellett számos nemzetközi LMBTI-szervezet kérte a magyar ombudsmant a kiemelten veszélyeztetett csoportok, a transznemű és interszex emberek melletti beavatkozásra. Az MHB álláspontja szerint kétség sem férhet ahhoz, hogy az alapvető jogok biztosának vizsgálatot kell indítania, és indítványoznia kell az Alkotmánybíróságnál a 33-as cikk megsemmisítését, továbbá annak kimondását, hogy az Országgyűlésnek törvényt kell alkotnia a transznemű személyek nemének és nevének jogi elismeréséről. A civil szervezet meggyőződése, hogy egy demokrácia akkor lehet életerős, ha védelmezi az emberi sokszínűség árnyalatait, és valós lehetőséget nyújt mindenki személyiségének kiteljesítésére. Ezért úgy vélik, hogy semmilyen alkotmányos és erkölcsi érv nem támaszthatja alá a 33-as cikk hatályban tartását. Megjegyezték, hogy büszkén csatlakoznak azon magyar és nemzetközi szervezetek hosszú sorához, amelyek arra kérik az ombudsmant: tegye a dolgát, és lépjen fel honfitársaink, embertársaink példátlan jogfosztásával szemben. Az Amnesty International egyébként korábban szintén az ombudsmanhoz fordult azért, hogy Kozma Ákos kérjen normakontrollt az Alkotmánybíróságtól.  Augusztusban a Népszavának két olyan transznemű érintett nyilatkozott, akik már elkezdték a hormonkezelést, de nem tudják, hány évig kell várniuk, mire a személyi igazolványukban szereplő nevük és nemük a külsejükkel is összhangba kerül. Lapunknak arról is meséltek, milyen tortúrát okoz ez nekik a mindennapokban.

Orbán egy mondattal szűkebbre vonta Európa határait

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.17. 14:22

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Ha eddig nem tudtuk volna: mostantól a V4-ek jelentik az igazi, épülő Európát, kár is messzebbre nézni.
Európa ma Közép-Európában épül, a magyarok, a szlovákok, a csehek és a lengyelek építik - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön, az új komáromi Duna-híd (Monostori híd) átadásán, melyet az MTI is idézett. Orbán Igor Matovic szlovák miniszterelnök társaságában mondott beszédet az ünnepségen. Arra is kitért, hogy a második Duna-hidat adhatja most át, korábban Esztergomban adott át hidat. Szerinte hídépítés egyben a jövő építése is, és a járványtól függetlenül az országoknak működniük kell. Ez a mostani átadás bizonyítja, hogy a Duna nem elválasztja, hanem összeköti a magyar és a szlovák nemzetet – hangoztatta, hozzátéve: a történelem arra tanított minket, hogy egymással szemben nem, csak egymással szövetségben lehetünk sikeresek.

Olcsóbb is lehetett volna, de akkor nem Mészárosék nyernek

A szövetség a NER szerinti értelemben is fennáll, hiszen a 31 milliárd forintba kerülő hidat részben Mészáros Lőrinc cége, a Mészáros és Mészáros Kft. építette, konzorciumban a Hídépítő Zrt.-vel. Az Átlátszó portál Dohoto című blogja szerint egy szlovák-olasz céges tandem ugyan ennél olcsóbban, 23 milliárd forintért vállalta volna a hídépítést még 2018-ban, de a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kirívóan alacsonynak találta ezt összeget,  és (egyéb okok mellett)  erre is hivatkozva kizárták Mészárosék versenytársát a tenderből.

Orbán Viktor ennél konkrétabban is hangsúlyozta az összefogás fontosságát. Mint mondta, mindkét ország fontos helyen fekszik, és ha ezt a térséget Németország és Oroszország között „mi magunk nem szervezzük meg”, idegenek fogják megszervezni; bár azt nem tette hozzá, a német vagy az orosz befolyástól tart-e inkább, esetleg más nagyhatalmakra gondol. Hozzátette: ezt a térséget önmagában egyik ország sem képes megszervezni, ehhez legalább négy ország kell: Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország.
A magyar minisztterelnök szerint EU versenyképességének feltétele az utak és vasutak hálózata, és „az EU itt egy fantasztikus beruházásban vett részt, történetének egyik legjobb befektetése ez a híd.” Ennyi azonban nem elég, hiszen Orbán szerint ami már megvan, az nem feladat a jövőre nézve, és 
a magyarokat csak az érdekli, ami még előttük van, ezért nem elégedettek sosem.

Most is jó, hogy ez a híd megvan, de van még két nagy terv, amelyet meg kell valósítani, az egyik egy autóút Lengyelországból Szlovákián és Magyarországon át Görögország felé, és ennek még nincs kész a teljes magyar szakasza – tette hozzá. A másik nagy közös terv pedig egy olyan vasúti hálózat megépítése, amely a visegrádi országok fővárosait köti össze.
Szerinte a magyar-szlovák gazdasági együttműködés soha nem látott jó formát mutat, Szlovákia a harmadik legfontosabb külkereskedelmi partnere Magyarországnak, és 840 szlovák vállalat működik Magyarországon, ezek több mint 4 ezer embernek adnak munkát.

Kocsis Máté: idén már nem lesz különleges jogrend

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.09.17. 14:13

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
A nagyobbik kormánypárt frakcióvezetője szerint a koronavírusról szóló nemzeti konzultáció világossá tette, hogy a magyarok nem akarnak iskolabezárásokat, kijárási korlátozásokat.
Azt szeretnék, hogy az ország működjön, a gazdaság a lehető legkisebb visszaeséssel ússza meg a krízist és a járvány második hullámában a védekezésben ezt tartja leginkább fontosnak a kormány és a Fidesz valamint a KDNP frakció is – hangzott el a két képviselőcsoport vezetőjének sajtótájékoztatóján. Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető szerint mindenben támogatják az Orbán Viktor által szerdán bejelentett intézkedéseket (a szórakozóhelyek csak 23.00-ig lehetnek nyitva, a maszk használata kötelező lesz kulturális és egészségügyi intézményekben, 19 500 forintban maximálják a PCR-tesztek árát), és készek továbbiak meghozatalára akár a járványügyi védekezésről, akár a gazdaságvédelemről legyen szó. Kocsis Máté szerint ugyanakkor az ellenzékre „nem lehet számítani”, mert tavasszal sem támogatták a kormányt. A Népszava kérdésére azt mondta, emiatt nem látja sok értelmét a hétpárti frakcióegyeztetéseknek sem ősszel, mert tavasszal hiába tartottak ilyeneket, azon az ellenzéki pártok „elárulták” a Fideszt. Az viszont kiderült, hogy nemrég azért tartottak egyet, ezen Simicskó István KDNP-frakcióvezető szerint abban meg tudtak egyezni, hogy – mint lapunk korábban megírta – a parlament ősszel is a tavaszi járványügyi rendszabályok szerint ülésezik majd, „erősen ajánlott” lesz a maszk viselése az épületen belül, miként a hőmérséklet mérése is. A Fidesz frakcióvezetője szerint ugyanakkor valószínűleg idén már nem kell különleges jogrendet bevezetni a járvány miatt. A Népszava kérdésére miszerint a kormánypártok támogatni tudják-e a Nemzeti Választási Iroda javaslatát két Pest megyei (a 2-es és az 5-ös) választóköret határainak módosítására (erre a lakosságarányok eltolódása miatt van szükség) Kocsis Máté és Simicskó István is úgy válaszolt, hogy „életszerűnek” tartják a tervezetet, egyben tagadták, hogy a 18 budapesti egyéni választókerületből egyet elcsatolni terveznének. A sajtótájékoztatón szóba került Gyurcsány Ferenc és az őszödi beszéd tizennegyedik évfordulója is, Kocsis Máté szerint bármilyen bűnöket is követett el Gyurcsány Ferenc, az „tagadhatatlan, hogy az ellenzék legtehetségesebb politikusáról van szó, aki előbb-utóbb visszakapaszkodik a hatalomba, a többiek az ellenzéki oldalon csak bábok”.