Előfizetés

Bekeményítettek a bankok a hitelezésben

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.09.17. 19:09

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Miközben a lakosság eladósodottsága jelentősen nőtt a törlesztési moratórium miatt, addig az új hiteleknél a bankok és az ügyfelek is óvatosabbak lettek. Csak a babaváró hasít tovább.
Mintegy 232 milliárd forinttal, vagyis csaknem 20 százalékkal lett magasabb a lakosság hitelállománya az idei második negyedévben, így júniusra összességében elérte a 7567 milliárd forintot. Eközben a háztartások ugyanebben az időszakban a korábbiakhoz képest jóval kevesebb új kölcsönszerződést kötöttek a bankokkal, és összességében 7 százalékkal kisebb, mindössze 443 milliárd forint értékben. A szerződések számának és volumenének visszaesése a személyi hiteleknél volt a leglátványosabb, 62, illetve 63 százalékos, de lakáshitelre is 30 százalékkal kevesebben szerződtek, összességében 20 százalékkal alacsonyabb értékben (az egyes hitelösszegek a lakásárak emelkedése miatt nőttek: újépítésű lakásoknál átlagosan 14, használt lakás vásárlásakor 11 millió forintot igényeltek a háztartások). A látszólagos ellentmondás hátterében részben a koronavírusválság miatt márciusban elrendelt törlesztési moratórium áll, hiszen jelenleg a háztartási adósok mintegy 60 százaléka nem fizeti kölcsöneit, vagyis az ő hitelállományuk nem csökken. A törlesztések felfüggesztése nélkül feleekkora bővülést látnánk csak a hitelállományban – fogalmazott Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője a jegybank Hitelezési jelentését bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón. A lakosság eladósodottságának növekedése ugyanakkor a babaváró hitelek rendületlen előretörésének is köszönhető. A második negyedévben 142 milliárd forint értékben kötöttek ilyen szerződéseket a bankok. Június végén így már a teljes lakossági hitelállomány tizedét, 785 milliárd forintot tettek ki a – jellemzően valamilyen lakáscélra felvett, legfeljebb 10 millió forintos, kamattámogatott – babaváró hitelek. Túlzott eladósodottságról ugyanakkor továbbra sincs szó, hiszen Magyarországon a háztartási hitelállomány mindössze a GDP 14 százalékát teszi ki, miközben az EU-átlag 50 százalék, de még a régiós országokban is kétszer ekkora számokat látni. Az újonnan folyósított hitelek 74 százaléka ráadásul legalább 10 évig, vagy a futamidő végéig változatlan kamatozású, azaz érezhetően nagyobb biztonságra törekednek a hitelfelvevők. Nemcsak lakosság veri magát ugyanakkor óvatosabban adósságokba a koronavírus-járvány hatására: a bankok is szigorították feltételeiket. Az MNB Hitelezési felmérése során megkérdezett pénzintézetek harmada támaszt komolyabb követelményeket a lakáshiteleknél. A fogyasztási hitelhez jutás kritériumain pedig 80 százalékuk szigorított: elsősorban a kormány által elrendelt THM-korlát által érintett áruhitelek és személyi kölcsönök esetében várnak el most magasabb hitelképességi szintet. A szigorítást a gazdasági kilátások, valamint az ügyfelek hitelképességének romlásával indokolták. Az év hátralevő részében ugyanakkor már a hitelkereslet erősödésére számítanak a bankok – főként a lakáskölcsönök esetében –, így 16 százalékuk a feltételek lazítását tervezi. (A bankvezetői interjúk még június-júliusban készültek, így kérdés, ezeken terveken nem változtat-e majd a járvány egyre erősödő második hulláma.) A céges hitelek esetében már másként gondolkoznak a bankok. Többségük átmenetileg felfüggesztette a hitelkihelyezést a koronavírus miatt gazdaságilag sérülékeny ágazatokba - turizmus, vendéglátás, hotel és bevásárlóközpont finanszírozás - sorolható vállalatok számára. Ezzel együtt az idei második negyedévben a vállalati hitelek feltételein is jelentősen szigorított már a bankok fele, de itt nem lazítást, hanem további szigorítást terveznek az év második felére is az összes cégméret-kategóriában. Ezzel együtt a vállalati szegmensben is a kereslet élénkülésére számítanak. Ez az idei második negyedévben szintén nem volt túl jelentős. Bár az MNB szerint az új szerződéskötésekre a koronavírus gazdasági hatásainak tompítása érdekében elindított jegybanki és állami hitelprogramok hatottak, a cégek 18 százalékkal kisebb, mintegy 640 milliárd forint értékben kötöttek csak új hitelszerződéseket. A vállalati hitelállomány az előző negyedévhez képest még csökkent is, igaz, éves alapon már 8,4 százalékos, 700 milliárd forintos bővülést könyvelhetett el a szektor.        

A tehetősebbeket támogatja a babaváró

Kedvező jövedelmi, vagyoni és munkaerő-piaci helyzetük alapján jó minősítésű ügyfeleknek számítanak a babavárós adósok – erősítette meg a korábbi tapasztalatokat az MNB kérdőíves kutatása. Eszerint a babavárósok a teljes népességhez képest magasabb iskolai végzettségűek, magasabb jövedelemmel és több megtakarítással rendelkeznek. Ha a házaspár mindkét tagja elveszítené állását, 52 százalékuk még három hónapig kihúzná megtakarításaiból. Összehasonlításul: az arány a teljes népességen belül mindössze 23 százalék. A munkahely elvesztése azonban úgy tűnik, ezt a réteget kevésbé veszélyezteti: a párok férfi tagjainak 2 százaléka, a nőknek pedig 1 százaléka veszítette el állását a hazai koronavírus-járvány első négy hónapjában. Az is kiderült: a babavárósok negyedét kitevő, legalacsonyabb, nettó 300 ezer forint alatti jövedelmű háztartások lakásfelújításra, -berendezésre, hitelkiváltásra használják a kölcsönt. Minden tizedik babavárós párnak viszont 750 ezer forint feletti jövedelme van, közülük pedig minden harmadik befekteti a kölcsön összegét.    

MNB: Nem nőnek meg a törlesztőrészletek a moratórium miatt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.17. 18:58

Fotó: Pavel Bogolepov
A jegybank leszögezte, hogy mindenkinek ugyanannyit kell törlesztenie havonta, mint amennyit januárban a moratórium nélkül fizetett volna.
A törlesztési moratórium miatt jövő januártól nem növekszik az ügyfelek törlesztőrészlete, és nem lesz az eredeti feltételekhez képest – mint az téves hírekben szerepel – „jóval több” az érintett fogyasztók összes terhe sem – közölte a Magyar Nemzeti Bank.   Hangsúlyozták, hogy a törlesztési moratórium lejártával, 2021-től a vonatkozó jogszabály szerint senkinek nem nő meg a havi törlesztője (kivéve a változó kamatozású hitelnél, ami a moratórium nélkül is módosulna). Vagyis mindenkinek ugyanannyit kell törlesztenie havonta, mint amennyit januárban a moratórium nélkül fizetett volna.  Leszögezték, hogy a fizetési stop alatti időszakban felgyűlő kamatokat a bankok, pénzügyi vállalkozások a jogszabály előírása szerint nem „csaphatják” a tőketartozáshoz, az tehát nem lesz kamatos kamat. A kamatok teljesítésére az ügyfél hitelének futamideje hosszabbodik meg automatikusan, kiszámítható, előre látható módon. Emiatt egy 10 millió forint tőketartozású, 4,5 százalékos THM-es, 10 éves hátralévő futamidejű lakáshitelnél is mindössze 5 hónappal nyúlik meg a futamidő a kamatok teljesítésére. A törlesztési moratóriumot idén év végéig bármikor igényelhetik az ügyfelek. Ugyanígy bármikor lehetőségük van folytatni az abbahagyott törlesztést is. Utóbbi szándékot – ha a bank emeli le a törlesztőrészletet – mindenképp jelezni kell hitelintézetnek. A háztartások és a vállalatok mostanáig a teljes hitelállomány 40-50 százalékánál – a hitelek darabszámát illetően összességében több mint felénél – kérték a havi törlesztés felfüggesztését. Emiatt mintegy 2000 milliárd forint likviditás marad a lakosságnál és a cégeknél.

Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége építi fel a felcsúti iskolát, amelyet Mészáros Lőrinc gyerekeinek cége tervezett

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.17. 17:32

Fotó: Google Street View
A Fejér-B.Á.L. Zrt. nettó 4,5 milliárd forintért vállalta a munkát.
A Fejér-B.Á.L. Zrt. tulajdonában lévő Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. megtervezte, most a Fejér-B.Á.L. Zrt. kivitelezi a felcsúti Endresz György Általános Iskola újjáépítését. Mindkét cég Mészáros Lőrinc felcsúti milliárdos gyerekeinek tulajdonában van – írja az Átlátszó. Június végi határidővel, nyílt eljáráson kereste a felcsúti iskola kivitelezőjét a BMSK Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt. (BMSK). Az ekr.gov-ra feltöltött dokumentumok szerint július végén hirdettek győztest a közbeszerzésen, de a kivitelezői szerződést még nem írták alá. A tenderre három cég pályázott: 
  • a FK-RASZTER Építő Zrt.,
  • az Építő-és épületkarbantartó (Épkar) Zrt.,
  • valamint a FEJÉR-B.Á.L. Építő és Szolgáltató Zrt.
Bár mindhárom cég érvényes ajánlatot adott, a FEJÉR-B.Á.L. lett a befutó a legkedvezőbb árajánlattal. A felcsúti cég nettó 4,5 milliárd forintért vállalta a munkát, alvállalkozóként bevonva az Építő Munkaerő Kft.-t, valamint az ÉLŐ-ENERGIA Kft.-t. A felcsúti beruházással egy teljes mértékben akadálymentes, többszintes, 16 tantermes általános iskola épül kiszolgálóhelyiségekkel együtt. A Homlok-Mészáros Ágnes, Mészáros Beatrix és ifj. Mészáros Lőrinc által tulajdonolt FEJÉR-B.Á.L. Zrt. már több közbeszerzést is elnyert: ők építhettek például hatmilliárdért iskolát Biatorbágyon, a Bács-Kiskun megyei Izsákon és a Pest megyei Dunakeszin 3-3 milliárd forintért a West Hungária Bau Kft.-vel. A 2015 júniusában létrehozott FEJÉR-B.Á.L. Zrt. már az alapítás évében nettó 1,1 milliárd forint árbevételt ért el, majd ezt egy év alatt megháromszorozta. A cég árbevétele 2016-ban nettó 3,2 milliárd forintra, 2017-ben 10 milliárdra, majd 2018-ban 22,8 milliárdra ugrott. Tavaly 17 milliárdos éves forgalmat bonyolítottak, amiből 1,5 milliárd forint lett az adózott eredményük.