Mintegy 232 milliárd forinttal, vagyis csaknem 20 százalékkal lett magasabb a lakosság hitelállománya az idei második negyedévben, így júniusra összességében elérte a 7567 milliárd forintot. Eközben a háztartások ugyanebben az időszakban a korábbiakhoz képest jóval kevesebb új kölcsönszerződést kötöttek a bankokkal, és összességében 7 százalékkal kisebb, mindössze 443 milliárd forint értékben. A szerződések számának és volumenének visszaesése a személyi hiteleknél volt a leglátványosabb, 62, illetve 63 százalékos, de lakáshitelre is 30 százalékkal kevesebben szerződtek, összességében 20 százalékkal alacsonyabb értékben (az egyes hitelösszegek a lakásárak emelkedése miatt nőttek: újépítésű lakásoknál átlagosan 14, használt lakás vásárlásakor 11 millió forintot igényeltek a háztartások).
A látszólagos ellentmondás hátterében részben a koronavírusválság miatt márciusban elrendelt törlesztési moratórium áll, hiszen jelenleg a háztartási adósok mintegy 60 százaléka nem fizeti kölcsöneit, vagyis az ő hitelállományuk nem csökken. A törlesztések felfüggesztése nélkül feleekkora bővülést látnánk csak a hitelállományban – fogalmazott Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője a jegybank Hitelezési jelentését bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón.
A lakosság eladósodottságának növekedése ugyanakkor a babaváró hitelek rendületlen előretörésének is köszönhető. A második negyedévben 142 milliárd forint értékben kötöttek ilyen szerződéseket a bankok. Június végén így már a teljes lakossági hitelállomány tizedét, 785 milliárd forintot tettek ki a – jellemzően valamilyen lakáscélra felvett, legfeljebb 10 millió forintos, kamattámogatott – babaváró hitelek. Túlzott eladósodottságról ugyanakkor továbbra sincs szó, hiszen Magyarországon a háztartási hitelállomány mindössze a GDP 14 százalékát teszi ki, miközben az EU-átlag 50 százalék, de még a régiós országokban is kétszer ekkora számokat látni.
Az újonnan folyósított hitelek 74 százaléka ráadásul legalább 10 évig, vagy a futamidő végéig változatlan kamatozású, azaz érezhetően nagyobb biztonságra törekednek a hitelfelvevők. Nemcsak lakosság veri magát ugyanakkor óvatosabban adósságokba a koronavírus-járvány hatására: a bankok is szigorították feltételeiket. Az MNB Hitelezési felmérése során megkérdezett pénzintézetek harmada támaszt komolyabb követelményeket a lakáshiteleknél. A fogyasztási hitelhez jutás kritériumain pedig 80 százalékuk szigorított: elsősorban a kormány által elrendelt THM-korlát által érintett áruhitelek és személyi kölcsönök esetében várnak el most magasabb hitelképességi szintet. A szigorítást a gazdasági kilátások, valamint az ügyfelek hitelképességének romlásával indokolták. Az év hátralevő részében ugyanakkor már a hitelkereslet erősödésére számítanak a bankok – főként a lakáskölcsönök esetében –, így 16 százalékuk a feltételek lazítását tervezi. (A bankvezetői interjúk még június-júliusban készültek, így kérdés, ezeken terveken nem változtat-e majd a járvány egyre erősödő második hulláma.)
A céges hitelek esetében már másként gondolkoznak a bankok. Többségük átmenetileg felfüggesztette a hitelkihelyezést a koronavírus miatt gazdaságilag sérülékeny ágazatokba - turizmus, vendéglátás, hotel és bevásárlóközpont finanszírozás - sorolható vállalatok számára. Ezzel együtt az idei második negyedévben a vállalati hitelek feltételein is jelentősen szigorított már a bankok fele, de itt nem lazítást, hanem további szigorítást terveznek az év második felére is az összes cégméret-kategóriában. Ezzel együtt a vállalati szegmensben is a kereslet élénkülésére számítanak. Ez az idei második negyedévben szintén nem volt túl jelentős. Bár az MNB szerint az új szerződéskötésekre a koronavírus gazdasági hatásainak tompítása érdekében elindított jegybanki és állami hitelprogramok hatottak, a cégek 18 százalékkal kisebb, mintegy 640 milliárd forint értékben kötöttek csak új hitelszerződéseket. A vállalati hitelállomány az előző negyedévhez képest még csökkent is, igaz, éves alapon már 8,4 százalékos, 700 milliárd forintos bővülést könyvelhetett el a szektor.
