Az ellenzéki szavazók elsöprő többsége közös jelöltet akar 2022-ben

Egy listát és közös miniszterelnököt akar az ellenzékiek több mint 80 százaléka, a korrupciós ügyekből pedig a fideszes választók kétharmadának is elege van.

Elkészült a Szociális Demokráciáért Intézet (SZDI) friss elemzése, melyben belpolitikai erőviszonyokkal és az ellenzéki pártok 2022-es választási esélyeivel foglalkoznak, figyelve a szavazók véleményére - derül ki az intézet közleményéből.

A felmérés a Závecz Research augusztusi, személyes megkérdezéssel készült közvélemény-kutatása alapján készült, fő tanulsága pedig az, hogy

A kutatás szerint az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd tábora lényegében teljes egészében felsorakozik a közös lista mögé. A Jobbikosok és a Momentumosok körében némi lemorzsolódás jelentkezik: előbbiek 7, utóbbiak 10 százaléka nem támogatja, hogy csak egy listája legyen az ellenzéknek.

Érdekesség, hogy még a FIDESZ-KDNP szavazók több, mint egytizede is helyesli, hogy közös ellenzéki jelölt induljon, és 13 százalékuk helyesli az egy listát.

Ellenük aggódnak

Nem véletlen – jegyzi meg közleményében az SZDI – hogy a kormánypártokhoz közelálló kutatóintézetek felmérésekre hivatkozva elkezdték bizonygatni, hogy kockázatos a közös lista az ellenzéki pártok szempontjából, és elkezdtek „aggódni” esélyeikért.

A Fidesz-közeli Nézőpont Intézet elemzése szerint például a többpártrendszert veszélyezteti a közös lista, mivel az arra felkerülő pártok kockáztatják saját identitásukat, az ellenzéki szavazók közül pedig sokan lemorzsolódhatnak a sokszínű koalíció miatt.

Szoros a verseny

A Szociális Demokráciáért Intézet augusztusi – március óta az első személyes megkeresésen alapuló, a Závecz Research (ZRI) által végzett omnibusz – kutatása azt mutatja, hogy

Egy páros versengésben a Fidesz-KDNP 3 százalék többletszavazatot tudna behozni. Az egy ellenzéki közös listára szavazók aránya 6 százalékkal nagyobb, mint az együttműködésben résztvevő hat párt összeadott szavazati aránya. Az új szavazók alapvetően a pártnélküliek csoportjából érkeznek, csaknem negyedrészüket egy „ki-ki alapon” történő versengés az ellenzéki lista mellett mozgósítja.

Rajtuk kívül a Kétfarkú Kutyapárt tábora is csaknem teljes egészében ezt a politikai oldalt erősítené. Egy ilyen együttműködés a bizonytalan szavazók körében is képes mozgósítani: az ellenzékre 16 százalékukat, míg a Fideszre 7 százalékukat.

A pillanatnyi belpolitikai viszonyokat talán még pontosabban jelzi, hogy a válaszadók 41 százaléka szerint az ellenzéki összefogás kormánya tudna jobban kormányozni, míg 40 százaléka szerint a Fidesz-kormány - állítja a Szociális Demokráciáért Intézet.

Kevesen utasítják el a közös listát

A felmérésből kiderül, hogy az ellenzéki szavazótábor mintegy 5 százaléka maradna otthon közös lista esetén. Minden tizedik jobbikos szavazó egy közös lista esetén a Fideszre szavazna át. Ez jól jelzi, hogy a listák számával kapcsolatban nem a korábban már vázolt, úgynevezett bejutási küszöb az egyedüli tényező, hanem az is, hogy a választók mekkora arányban mozgósíthatók az együttműködés különböző formái mellett. Ez a bizonytalanság az egyetlen közös listát ugyanúgy érinti, mint a 2 pártlistás, 3 vagy 4 listás modelleket.

Fideszes, vagy ellenzéki – elege van a korrupcióból

A Szociális Demokráciáért Intézet augusztus közepén végzett kutatásában – 1000 fő személyes megkérdezése, úgy nevezett omnibusz kutatás keretében, a ZRI részvételével – néhány aktuális kérdésben is véleményt kért.

Az ellenzéki pártok szavazói körében a többség határozottabb fellépést szeretne a kormánypártok politikája ellen. A bizonytalanok egyharmada a mostaninál kritikusabb ellenzéki politizálást szeretne. A lakosság 73 százaléka támogatná, hogy a túlárazott közbeszerzések, vagy a köztulajdon áron alul történő értékesítése útján nyújtott támogatásokat visszavegye az állam.

A pártok szavazótábora között nincs nagy különbség a kérdés megítélésében; a Fidesz-szavazók jelentős többsége egyetért a javaslattal (69 százalék).