Előfizetés

Az ellenzéki szavazók elsöprő többsége közös jelöltet akar 2022-ben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.18. 07:44
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egy listát és közös miniszterelnököt akar az ellenzékiek több mint 80 százaléka, a korrupciós ügyekből pedig a fideszes választók kétharmadának is elege van.
Elkészült a Szociális Demokráciáért Intézet (SZDI) friss elemzése, melyben belpolitikai erőviszonyokkal és az ellenzéki pártok 2022-es választási esélyeivel foglalkoznak, figyelve a szavazók véleményére - derül ki az intézet közleményéből. A felmérés a Závecz Research augusztusi, személyes megkérdezéssel készült közvélemény-kutatása alapján készült, fő tanulsága pedig az, hogy
az ellenzéki szavazók alapvetően egyetértenek az ellenzéki összefogás fontosságában: 87 százalékuk úgy gondolja, hogy mind a 106 egyéni választókerületben közös ellenzéki jelöltet kellene állítani, 83 százalékuk pedig azt tartja célszerűnek, ha egyetlen lista van.

A kutatás szerint az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd tábora lényegében teljes egészében felsorakozik a közös lista mögé. A Jobbikosok és a Momentumosok körében némi lemorzsolódás jelentkezik: előbbiek 7, utóbbiak 10 százaléka nem támogatja, hogy csak egy listája legyen az ellenzéknek. Érdekesség, hogy még a FIDESZ-KDNP szavazók több, mint egytizede is helyesli, hogy közös ellenzéki jelölt induljon, és 13 százalékuk helyesli az egy listát. 

Ellenük aggódnak

Nem véletlen – jegyzi meg közleményében az SZDI –  hogy a kormánypártokhoz közelálló kutatóintézetek felmérésekre hivatkozva elkezdték bizonygatni, hogy kockázatos a közös lista az ellenzéki pártok szempontjából, és elkezdtek „aggódni” esélyeikért. A Fidesz-közeli Nézőpont Intézet elemzése szerint például a többpártrendszert veszélyezteti a közös lista, mivel az arra felkerülő pártok kockáztatják saját identitásukat, az ellenzéki szavazók közül pedig sokan lemorzsolódhatnak a sokszínű koalíció miatt. 

Szoros a verseny

A Szociális Demokráciáért Intézet augusztusi – március óta az első személyes megkeresésen alapuló, a Závecz Research (ZRI) által végzett omnibusz – kutatása azt mutatja, hogy
ha csak a Fidesz-KDNP listája és az ellenzéki pártok egy közös listája közül lehetne választani, akkor nagyon szoros verseny lenne: a kormánypárt támogatóinak aránya 39, az ellenzéké 37 százalék.

Egy páros versengésben a Fidesz-KDNP 3 százalék többletszavazatot tudna behozni. Az egy ellenzéki közös listára szavazók aránya 6 százalékkal nagyobb, mint az együttműködésben résztvevő hat párt összeadott szavazati aránya. Az új szavazók alapvetően a pártnélküliek csoportjából érkeznek, csaknem negyedrészüket egy „ki-ki alapon” történő versengés az ellenzéki lista mellett mozgósítja. Rajtuk kívül a Kétfarkú Kutyapárt tábora is csaknem teljes egészében ezt a politikai oldalt erősítené. Egy ilyen együttműködés a bizonytalan szavazók körében is képes mozgósítani: az ellenzékre 16 százalékukat, míg a Fideszre 7 százalékukat. A pillanatnyi belpolitikai viszonyokat talán még pontosabban jelzi, hogy a válaszadók 41 százaléka szerint az ellenzéki összefogás kormánya tudna jobban kormányozni, míg 40 százaléka szerint a Fidesz-kormány - állítja a Szociális Demokráciáért Intézet.

Kevesen utasítják el a közös listát

A felmérésből kiderül, hogy az ellenzéki szavazótábor mintegy 5 százaléka maradna otthon közös lista esetén. Minden tizedik jobbikos szavazó egy közös lista esetén a Fideszre szavazna át. Ez jól jelzi, hogy a listák számával kapcsolatban nem a korábban már vázolt, úgynevezett bejutási küszöb az egyedüli tényező, hanem az is, hogy a választók mekkora arányban mozgósíthatók az együttműködés különböző formái mellett. Ez a bizonytalanság az egyetlen közös listát ugyanúgy érinti, mint a 2 pártlistás, 3 vagy 4 listás modelleket.  

Fideszes, vagy ellenzéki – elege van a korrupcióból

A Szociális Demokráciáért Intézet augusztus közepén végzett kutatásában – 1000 fő személyes megkérdezése, úgy nevezett omnibusz kutatás keretében, a ZRI részvételével – néhány aktuális kérdésben is véleményt kért. Az ellenzéki pártok szavazói körében a többség határozottabb fellépést szeretne a kormánypártok politikája ellen. A bizonytalanok egyharmada a mostaninál kritikusabb ellenzéki politizálást szeretne. A lakosság 73 százaléka támogatná, hogy a túlárazott közbeszerzések, vagy a köztulajdon áron alul történő értékesítése útján nyújtott támogatásokat visszavegye az állam. A pártok szavazótábora között nincs nagy különbség a kérdés megítélésében; a Fidesz-szavazók jelentős többsége egyetért a javaslattal (69 százalék). 
Még magasabb azok aránya (80 százalék), akik támogatnák, hogy 2022 után vizsgálják ki azok vagyonszerzését, akik EU-s, állami vagy önkormányzati vállalkozási megbízást kaptak. Ezzel is egyetért a Fidesz-szavazók többsége (68 százalék).

Szijjártó dupla vagy semmit játszik, beszáll a magyar kormány Trump újraválasztási kampányába

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.09.18. 07:25

Fotó: Szijjártó Péter Facebook-oldala
A külügyminiszter videokonferencia keretében beszélget majd a Republicans for National Renewal (RNR), vagyis a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért nevű mozgalom igazgatójával, Mark Ivanyoval.
Aktívan beszáll a magyar kormány Donald Trump újraválasztási kampányába: szeptember 26-án Szijjártó Péter külügyminiszter videokonferencia keretében beszélget majd a Republicans for National Renewal (RNR), vagyis a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért nevű mozgalom igazgatójával, Mark Ivanyoval – tudta meg a Népszava. Információink szerint erre maga Ivanyo kérte fel a magyar külügyminiszter, amikor nemrég telefonbeszélgetést folytatott Dancs Ferenc migrációs kihívásokért felelős helyettes államtitkárral. Az RNR igazgatója azt mondta, a konferencia üzenete akár 3.5 millió fiatal amerikai republikánus szavazóhoz is eljuthat és ezért megítélésük szerint „érdemi kihatással lehet a novemberi választásokra” – ahogy egy a beszélgetésről készített feljegyzés fogalmaz. Az év elején alapított és nem különösebben ismert RNR honlapja szerint kifejezetten Donald Trump politikáját támogatja. Legfontosabb célkitűzéseik a bevándorlás korlátozása, a szabad fegyverviselés jogának garantálása, a „konzervatív véleményeket inkorrekt módon kezelő” telekommunikációs cégek megregulázása vagy éppen az amerikai katonai intervenció minimálisra korlátozása más államokban. Kiemelt feladatként kezelik az „európai típusú populista nacionalizmus” amerikai meghonosítását. Mint nemrég Reflektor rovatunkban is foglalkoztunk vele, az amerikai közvélemény-kutatások egyelőre Joe Biden demokrata kihívó stabil előnyét mérik, de a Demokrata Pártban is elismerik, hogy a november 3-i választásig még változhat a helyzet. Egy kormányzati forrásunk arról beszélt, hogy Orbán Viktor szinte biztos benne, hogy ez így is lesz és Trump újrázni tud. Informátorunk szerint a kiállás akkor sem jelent politikai kockázatot, ha Biden nyer, miközben a magyar kormány Trump mellett kampányol: „Kis ország nem ülhet meg egy fenékkel két lovat egyszerre, nekünk le kell tennünk a garast. Ha Biden nyer, így is úgy is nehéz idők jöhetnek a kétoldalú viszonyban, ezen Szijjártó Péter szereplése már semmit nem változtat, de ha mégis Trump lesz ismét elnök, akkor jól jöhet egy ilyen gesztus, ő kifejezetten értékeli ezeket”. A gondolat kísértetiesen egyezik a 2016-os amerikai elnökválasztás előtti állásponttal, csak akkor a külügyminiszterként például a mostanihoz hasonlóan elhallgattatással fenyegetett Klubrádió érdekében is szót emelő Hillary Clinton volt az, akivel úgysem lehetett volna jó viszonyt kialakítani. Orbán akkor is vabankot (mindent vagy semmit) játszott – és bejött neki. Egy kormánytag némileg cinikus módon most is azt mondta, hogy „mivel Bident már úgysem tudjuk a barátunkká tenni, nincs más választásunk, mint minden eszközzel Trumpot segíteni”. Másképp látja Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, washingtoni nagykövet, aki szerint a jó külpolitika a külországok választási kampánya idején minden eshetőségre felkészül, az Egyesült Államok esetében pedig mindkét párt és elnökjelölttel jó kapcsolat kiépítésére törekszik. „Így jártunk el nagyköveti működésem idején a 2000-es választásoknál. Részt vettem mindkét párt konvencióján, és mindkét párt szakértőinek megküldtük a nagykövetség által összeállított, »Magyarország, egy kulcsfontosságú szövetséges« című dokumentumot. Ezen felül mindkét párt külpolitikai szakértőivel rendszeres kapcsolatban álltunk” – mondta Jeszenszky Géza a Népszavának. Mint fogalmazott, ő már jóval a választások előtt megkereste „a Republikánus Párt ígéretesnek tűnő és rokonszenves szakértőjét, Condoleezza Rice-t”, akiből előbb nemzetbiztonsági főtanácsadó, majd külügyminiszter lett. A volt külügyminiszter szerint „természetesen van annak előnye, ha két országban azonos politikai színezetű a vezetés és ennek megfelelően lehet viselkedni, akár kampányolni a kedveltebb jelölt, párt érdekében, de ez dupla vagy semmi játék. Ha bejön, lehetnek előnyei, de ha nem jön be, a hátrányok is bizonyosak. Szijjártó Péter mostani szerepvállalását az elnökválasztás vagy be fogja igazolni, vagy az amerikai-magyar kapcsolatok megsínylik, hogy rossz lóra tett a magyar kormány. Befolyásolni azonban aligha fogja az eredményt ez a szerepvállalás”. Az ügyben megkerestük a Külügyminisztériumot is, ha válaszolnak, közölni fogjuk.

Sok ezres bírságot kaphat mától, ha egyáltalán nem vagy nem megfelelően visel maszkot

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.18. 07:15

Fotó: Béres Márton / Népszava
Pénteken szigorúbb maszkviselési szabályok léptek életbe Budapesten a koronavírus-járvány második hulláma miatt, a maszkviselési kötelezettség megsértőire 15 ezer forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak.
A Fővárosi Közgyűlés hétfőn döntött arról, hogy - a taxik, tömegközlekedési járatok, boltok, bevásárlóközpontok és piacok mellett - a mozikban és színházakban, hangversenyen és cirkuszi előadáson, valamint a hasonló intézmények zárt tereiben, illetve a társasházi közgyűléseken is kötelező az orr- és szájnyílást eltakaró maszk használata. Ha ezekben az intézményekben és helyszíneken valaki nem megfelelően vagy egyáltalán nem visel maszkot, akkor 8 ezer forintig terjedő helyszíni bírsággal vagy 15 ezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható. Helyszíni bírságot akkor szabhatnak ki, ha az érintett felhívásra sem tartja be a maszkviselési szabályokat. A rendelet kivételként határozza meg az említett helyeken való étel- és italfogyasztást, továbbá a maszkviselési kötelezettség az előadókra nem vonatkozik. A fővárosi önkormányzat már korábban felhívta a figyelmet arra, hogy a nem megfelelő maszkviselés, vagyis például az orr szabadon hagyása is a szabályok megszegésének minősül. Ha tartósan visszaesik az új fertőzöttek száma, akkor a maszkviselési kötelezettséget felfüggesztik.