Előfizetés

941 fővel nőtt a beazonosított fertőzöttek száma, meghalt hat beteg

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.18. 08:50
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
374 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 29-en vannak lélegeztetőgépen.
941 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 16 111 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt hat idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 669 főre emelkedett, 4240-en pedig már meggyógyultak - közölte péntek reggel a kormányzati tájékoztatási oldal. Az aktív fertőzöttek száma 11 202 fő. Az aktív fertőzöttek 42%-a, az elhunytak 58%-a, a gyógyultak 41%-a budapesti. 374 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 29-en vannak lélegeztetőgépen. Hatósági házi karanténban 27 866-an vannak, a mintavételek száma 591 618. Az oldal térképe alapján eddig Budapesten (6822) és Pest megyében (2225) regisztrálták a legtöbb fertőzöttet. Ezt követi Fejér (818), Győr-Moson-Sopron (622), Hajdú-Bihar (614) és Csongrád-Csanád megye (587). A fertőzésben legkevésbé érintett megye Békés (111). 
Felhívják a figyelmet arra, hogy az új fertőzések adatai is figyelmeztetnek, a járvány második hulláma zajlik Magyarországon, a vírus már közösségben terjed. A kormány szerdai ülésén a beutazási korlátozások fenntartásáról és újabb szigorításokról döntött. Kötelező a maszk használata az üzletek és a tömegközlekedési eszközök mellett a mozikban, színházakban, egészségügyi és szociális intézményekben, valamint ügyfélfogadási irodákban is. 23 óta után a szórakozóhelyeket be kell zárni.  Azt kérik, hogy A közösségi terjedés megfékezése érdekében továbbra is kerüljük azokat a helyeket, ahol zárt térben sokan vannak, lehetőleg tartsuk a szociális távolságot, gyakran és alaposan mossunk kezet. Akinél külföldi tartózkodás vagy egyéb ok miatt hatósági házi karantént rendeltek el, az szigorúan tartsa be. Bárki, akinek tünetei vannak, az ne menjen közösségbe, hanem maradjon otthon és telefonon értesítse háziorvosát. Az iskolákban októbertől a tanároknak és a diákoknak csak testhőmérséklet-mérés után lehet belépni. Az időseket is kérik, hogy fokozottan figyeljenek magukra és az általános óvintézkedések betartására. A kórházakban és az idősotthonokban látogatási tilalom van érvényben. 
Kapcsolódó
Átlépte a 30 milliót a koronavírus-fertőzöttek száma a világon

„A rendszer így működik” – Pécsi egyetemisták a színművészetisek harcáról

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.09.18. 07:45

Fotó: A szerző felvétele
Van, aki dühös, szolidáris, de sokan közönyösek és tájékozatlanok. Sokukat akkor se foglalkoztatja a politika, ha az róluk szól.
– Bekerült az iskola vezetésébe egy olyan ember, akit ők nem akartak – ennyit mondott Dömötör, amikor arról kérdeztem, hogy mit tud a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak hetek óta tartó tüntetéséről. A vékony, magas, fekete hajú fiú a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkarán szeptemberben kezdte meg pedagógiai tanulmányait, és együtt érez a pesti tüntetés szereplőivel, de az előbbieknél többet nem hallott a tiltakozás okairól, s a nem kívánatos vezető neve sem jutott eszébe. Amikor megemlítettem, hogy Vidnyánszky Attilára gondolt-e, igent bólintott. A pécsi egyetem tíz karán 20 ezren tanulnak, közülük 5 ezer külföldi állampolgár. Kíváncsi voltam, hogy a magyar hallgatók között mennyire beszédtéma az, ami a színművészetin történik, és mit gondolnak róla. Két napon át csaknem száz egyetemistát szólítottam le a PTE épületei előtt. Az utcán megállított fiatalok negyede nem válaszolt, ők azzal ráztak le, hogy sietnek, jön a buszuk, vagy nem érdekli őket a téma. A válaszadók nagyjából fele bevallotta, hogy hallott ugyan valamit a pesti eseményekről, ám nem foglalkozott vele, így csak érintőlegesen tud az ügyről. Akit pedig érdekelt, azok többségéről is kiderült, hogy helyzetismeretük felületes és közösségeikben nem beszédtéma a színművészetisek lázadása. Akik odafigyelnek a Vas utcai történetre, azok túlnyomó többsége szimpátiával szemléli a hallgatók protestálását.
– Az király, hogy ki mernek állni önmagukért – vélte és a magyar-német szakon első évfolyamára járó Csanád, ám a pécsi fiatalember hozzátette, hogy ennél többet nem mondhat, mert nincs annyira képben.
– Minden ember küzdjön meg az igazáért! – helyeselt az előbbiekre Krisztián, aki történelem-földrajz tanárnak készül. Az abai fiú később így folytatta: – Persze, az is lehet, hogy nincs a diákoknak mindenben igazuk, ennek ellenére drukkolok nekik. De azért annak is drukkolok, hogy üljenek le tárgyalni, és legyen megegyezés. A színművészetisek lázadásának okait általában esetlegesen foglalták össze a Pécsett tanuló szimpatizánsok:
– Csak azt tudom, hogy rájuk akarnak erőltetni egy új vezetést, valakit, aki Kaposváron már tanított színészeket, és állítólag nem volt ott annyira sikeres – foglalta össze röviden értesüléseit egy régész hallgató hölgy, társai egyetértésével övezve. Vidnyánszkyról a hallgatókban kialakult kép negatív. Tegyük hozzá, hogy életművét és rendezéseit az ellene szólók nem ismerik. Különösen azért ellenszenves a diákoknak, mert úthengerszerűnek érzik, akit a politika mozgat.
– Hogyan tölthet be valaki nyolc állást? – kérdezte a harmadéves pszichológus, Kis Dorottya. – Tanulok és van mellette egy állásom, nekem már ez is hatalmas munka. Ellátható-e nyolc állás felelősséggel és lelkiismeretesen? Czinkóczi Diána Szegedről jött Pécsre, és ősztől pszichológusnak tanul. Ő – több évfolyamtársa gondolatait összegezve – így fogalmazott:
– A színművészetin eddig liberális szemlélettel tanították a fiatalokat, most változtatni akarnak ezen, és a keresztény és nemzeti szemlélet lesz a meghatározó. A hallgatók ragaszkodnak az eddigi mestereikhez és az eddigi szemlélethez. Megértem a diákokat, a művészetnek amúgy is lételeme a szabadság. Az általam kérdezett pécsi egyetemisták közül alig néhányan ellenezték a színművészetisek követeléseit és módszereit. Egyikük, az orvosin másodikba járó, s a szavaihoz a nevét nem adó, szőke, köpcös fiatalember ekképp érvelt: – A baloldal meg a liberálisok bevitték az egyetemre a politikát, ők mozgatják a gyerekeket. Az angol nyelvű közgazdász szak harmadik évfolyamán tanuló Ákos a következőket állította:
– Az egyetem egy liberális baráti társaságé volt, most elveszik tőlük, és ezt ők nem viselik el, ezért ők lázították fel a fiatalokat. Megjegyeztem neki, hogy az elemzése fideszes szóhasználatú, mire ő nem tagadta, hogy a párt híve, majd ennyit tett hozzá az előbbiekhez:
– Az látom azért, hogy a kormány se tekintette partnernek az egyetem eddigi vezetését, a fellázított diákok meg túl sokat akarnak. Abban bízom abban, hogy elindulnak a tárgyalások, és lesz megállapodás. A megoldás abban van, hogy tekintsék egymást partnernek. Azt egyébként a színművészetisekkel szimpatizáló pécsi egyetemisták nem gondolják, hogy a politikusok mozgatnák a demonstráló hallgatókat.
– Nincsenek a tüntetés mögött politikusok – vélte a földrajz szakos Krisztián. – De abban biztos vagyok, hogy sok politikus majd megpróbál az ügyre „felülni”. A pécsi egyetemen a művészeti kar növendékei azok, akik számára a közbeszéd részévé vált a színművészetisek kiállása. Információink szerint a kar hallgatóinak hozzávetőleg fele aláírt egy levelet, amiben szolidaritást vállaltak a színművészetisekkel.
– Elfogadhatatlan ahogy szakmai párbeszéd nélkül lerohanta a politika a színművészetit, átalakították az iskolát és kineveztek egy új vezetőt – mondta a dizájnernek tanuló Csányi András Gábor. – Ha a mi tanárainkat lecserélnék, mi is kiállnánk értük. Közbevetettem, hogy eddig még nem cserélték le az SZFE tanárait, mire ő és az egyetem kollégiumának lépcsőjén mellett ülő két lány – ők is „dizájner-jelöltek” – elmosolyodtak.
– A politika nem akarja ezt az iskolát, ezért előbb-utóbb elküldik őket – legyintett Csányi. – A rendszer így működik.

Szélesedő szolidaritás, Vidnyánszky lemondhat

Európai és hazai drámaírók, mások mellett Caryl Churchill, Sir David Hare, Mark Ravenhill, Roland Schimmelpfennig. Martin McDonagh, Michael Frayn, Székely Csaba, Egressy Zoltán, Garaczi László, Németh Ákos, Pass Andrea, Pintér Béla, Spiró György, Székely Csaba és Tasnádi István fejezték ki a szolidaritásukat nyílt levélben az SZFE polgáraival, és felszólították az európai uniós intézményeket és saját országuk vezetőit is, hogy tegyenek lépéseket, gyakoroljanak nyomást az egyetem autonómiájának visszaállítása érdekében. Közben a sajtóban sorra jelennek meg Vidnyánszky Attila esetleges lemondásáról szóló írások. Egy lapinterjúban maga az érintett is felvetette: ha azt fogja érezni, hogy eljött a pillanat, és tényleg már csak az ő személye az akadálya a közös gondolkodásnak, akkor félre fog állni. A HVG írta meg, hogy a hét elején nem sikerült támogató nyilatkozatot elfogadnia a jobb oldali szimpátiájú Magyar Teátrumi Társaságnak, elnökük, Vidnyánszky Attila mellett. Egy néhány mondatos szöveget ugyan elkészítettek a szervezet közgyűlésén, de maga a SZFE alapítványi kuratóriumi elnöke kérte, hogy ne adják azt ki. (B. Gy.)

Az ellenzéki szavazók elsöprő többsége közös jelöltet akar 2022-ben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.18. 07:44
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egy listát és közös miniszterelnököt akar az ellenzékiek több mint 80 százaléka, a korrupciós ügyekből pedig a fideszes választók kétharmadának is elege van.
Elkészült a Szociális Demokráciáért Intézet (SZDI) friss elemzése, melyben belpolitikai erőviszonyokkal és az ellenzéki pártok 2022-es választási esélyeivel foglalkoznak, figyelve a szavazók véleményére - derül ki az intézet közleményéből. A felmérés a Závecz Research augusztusi, személyes megkérdezéssel készült közvélemény-kutatása alapján készült, fő tanulsága pedig az, hogy
az ellenzéki szavazók alapvetően egyetértenek az ellenzéki összefogás fontosságában: 87 százalékuk úgy gondolja, hogy mind a 106 egyéni választókerületben közös ellenzéki jelöltet kellene állítani, 83 százalékuk pedig azt tartja célszerűnek, ha egyetlen lista van.

A kutatás szerint az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd tábora lényegében teljes egészében felsorakozik a közös lista mögé. A Jobbikosok és a Momentumosok körében némi lemorzsolódás jelentkezik: előbbiek 7, utóbbiak 10 százaléka nem támogatja, hogy csak egy listája legyen az ellenzéknek. Érdekesség, hogy még a FIDESZ-KDNP szavazók több, mint egytizede is helyesli, hogy közös ellenzéki jelölt induljon, és 13 százalékuk helyesli az egy listát. 

Ellenük aggódnak

Nem véletlen – jegyzi meg közleményében az SZDI –  hogy a kormánypártokhoz közelálló kutatóintézetek felmérésekre hivatkozva elkezdték bizonygatni, hogy kockázatos a közös lista az ellenzéki pártok szempontjából, és elkezdtek „aggódni” esélyeikért. A Fidesz-közeli Nézőpont Intézet elemzése szerint például a többpártrendszert veszélyezteti a közös lista, mivel az arra felkerülő pártok kockáztatják saját identitásukat, az ellenzéki szavazók közül pedig sokan lemorzsolódhatnak a sokszínű koalíció miatt. 

Szoros a verseny

A Szociális Demokráciáért Intézet augusztusi – március óta az első személyes megkeresésen alapuló, a Závecz Research (ZRI) által végzett omnibusz – kutatása azt mutatja, hogy
ha csak a Fidesz-KDNP listája és az ellenzéki pártok egy közös listája közül lehetne választani, akkor nagyon szoros verseny lenne: a kormánypárt támogatóinak aránya 39, az ellenzéké 37 százalék.

Egy páros versengésben a Fidesz-KDNP 3 százalék többletszavazatot tudna behozni. Az egy ellenzéki közös listára szavazók aránya 6 százalékkal nagyobb, mint az együttműködésben résztvevő hat párt összeadott szavazati aránya. Az új szavazók alapvetően a pártnélküliek csoportjából érkeznek, csaknem negyedrészüket egy „ki-ki alapon” történő versengés az ellenzéki lista mellett mozgósítja. Rajtuk kívül a Kétfarkú Kutyapárt tábora is csaknem teljes egészében ezt a politikai oldalt erősítené. Egy ilyen együttműködés a bizonytalan szavazók körében is képes mozgósítani: az ellenzékre 16 százalékukat, míg a Fideszre 7 százalékukat. A pillanatnyi belpolitikai viszonyokat talán még pontosabban jelzi, hogy a válaszadók 41 százaléka szerint az ellenzéki összefogás kormánya tudna jobban kormányozni, míg 40 százaléka szerint a Fidesz-kormány - állítja a Szociális Demokráciáért Intézet.

Kevesen utasítják el a közös listát

A felmérésből kiderül, hogy az ellenzéki szavazótábor mintegy 5 százaléka maradna otthon közös lista esetén. Minden tizedik jobbikos szavazó egy közös lista esetén a Fideszre szavazna át. Ez jól jelzi, hogy a listák számával kapcsolatban nem a korábban már vázolt, úgynevezett bejutási küszöb az egyedüli tényező, hanem az is, hogy a választók mekkora arányban mozgósíthatók az együttműködés különböző formái mellett. Ez a bizonytalanság az egyetlen közös listát ugyanúgy érinti, mint a 2 pártlistás, 3 vagy 4 listás modelleket.  

Fideszes, vagy ellenzéki – elege van a korrupcióból

A Szociális Demokráciáért Intézet augusztus közepén végzett kutatásában – 1000 fő személyes megkérdezése, úgy nevezett omnibusz kutatás keretében, a ZRI részvételével – néhány aktuális kérdésben is véleményt kért. Az ellenzéki pártok szavazói körében a többség határozottabb fellépést szeretne a kormánypártok politikája ellen. A bizonytalanok egyharmada a mostaninál kritikusabb ellenzéki politizálást szeretne. A lakosság 73 százaléka támogatná, hogy a túlárazott közbeszerzések, vagy a köztulajdon áron alul történő értékesítése útján nyújtott támogatásokat visszavegye az állam. A pártok szavazótábora között nincs nagy különbség a kérdés megítélésében; a Fidesz-szavazók jelentős többsége egyetért a javaslattal (69 százalék). 
Még magasabb azok aránya (80 százalék), akik támogatnák, hogy 2022 után vizsgálják ki azok vagyonszerzését, akik EU-s, állami vagy önkormányzati vállalkozási megbízást kaptak. Ezzel is egyetért a Fidesz-szavazók többsége (68 százalék).