Előfizetés

„A rendszer így működik” – Pécsi egyetemisták a színművészetisek harcáról

Ungár Tamás írása a Népszavának
Publikálás dátuma
2020.09.18. 07:45

Fotó: A szerző felvétele
Van, aki dühös, szolidáris, de sokan közönyösek és tájékozatlanok. Sokukat akkor se foglalkoztatja a politika, ha az róluk szól.
– Bekerült az iskola vezetésébe egy olyan ember, akit ők nem akartak – ennyit mondott Dömötör, amikor arról kérdeztem, hogy mit tud a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak hetek óta tartó tüntetéséről. A vékony, magas, fekete hajú fiú a Pécsi Tudományegyetem bölcsészkarán szeptemberben kezdte meg pedagógiai tanulmányait, és együtt érez a pesti tüntetés szereplőivel, de az előbbieknél többet nem hallott a tiltakozás okairól, s a nem kívánatos vezető neve sem jutott eszébe. Amikor megemlítettem, hogy Vidnyánszky Attilára gondolt-e, igent bólintott. A pécsi egyetem tíz karán 20 ezren tanulnak, közülük 5 ezer külföldi állampolgár. Kíváncsi voltam, hogy a magyar hallgatók között mennyire beszédtéma az, ami a színművészetin történik, és mit gondolnak róla. Két napon át csaknem száz egyetemistát szólítottam le a PTE épületei előtt. Az utcán megállított fiatalok negyede nem válaszolt, ők azzal ráztak le, hogy sietnek, jön a buszuk, vagy nem érdekli őket a téma. A válaszadók nagyjából fele bevallotta, hogy hallott ugyan valamit a pesti eseményekről, ám nem foglalkozott vele, így csak érintőlegesen tud az ügyről. Akit pedig érdekelt, azok többségéről is kiderült, hogy helyzetismeretük felületes és közösségeikben nem beszédtéma a színművészetisek lázadása. Akik odafigyelnek a Vas utcai történetre, azok túlnyomó többsége szimpátiával szemléli a hallgatók protestálását.
– Az király, hogy ki mernek állni önmagukért – vélte és a magyar-német szakon első évfolyamára járó Csanád, ám a pécsi fiatalember hozzátette, hogy ennél többet nem mondhat, mert nincs annyira képben.
– Minden ember küzdjön meg az igazáért! – helyeselt az előbbiekre Krisztián, aki történelem-földrajz tanárnak készül. Az abai fiú később így folytatta: – Persze, az is lehet, hogy nincs a diákoknak mindenben igazuk, ennek ellenére drukkolok nekik. De azért annak is drukkolok, hogy üljenek le tárgyalni, és legyen megegyezés. A színművészetisek lázadásának okait általában esetlegesen foglalták össze a Pécsett tanuló szimpatizánsok:
– Csak azt tudom, hogy rájuk akarnak erőltetni egy új vezetést, valakit, aki Kaposváron már tanított színészeket, és állítólag nem volt ott annyira sikeres – foglalta össze röviden értesüléseit egy régész hallgató hölgy, társai egyetértésével övezve. Vidnyánszkyról a hallgatókban kialakult kép negatív. Tegyük hozzá, hogy életművét és rendezéseit az ellene szólók nem ismerik. Különösen azért ellenszenves a diákoknak, mert úthengerszerűnek érzik, akit a politika mozgat.
– Hogyan tölthet be valaki nyolc állást? – kérdezte a harmadéves pszichológus, Kis Dorottya. – Tanulok és van mellette egy állásom, nekem már ez is hatalmas munka. Ellátható-e nyolc állás felelősséggel és lelkiismeretesen? Czinkóczi Diána Szegedről jött Pécsre, és ősztől pszichológusnak tanul. Ő – több évfolyamtársa gondolatait összegezve – így fogalmazott:
– A színművészetin eddig liberális szemlélettel tanították a fiatalokat, most változtatni akarnak ezen, és a keresztény és nemzeti szemlélet lesz a meghatározó. A hallgatók ragaszkodnak az eddigi mestereikhez és az eddigi szemlélethez. Megértem a diákokat, a művészetnek amúgy is lételeme a szabadság. Az általam kérdezett pécsi egyetemisták közül alig néhányan ellenezték a színművészetisek követeléseit és módszereit. Egyikük, az orvosin másodikba járó, s a szavaihoz a nevét nem adó, szőke, köpcös fiatalember ekképp érvelt: – A baloldal meg a liberálisok bevitték az egyetemre a politikát, ők mozgatják a gyerekeket. Az angol nyelvű közgazdász szak harmadik évfolyamán tanuló Ákos a következőket állította:
– Az egyetem egy liberális baráti társaságé volt, most elveszik tőlük, és ezt ők nem viselik el, ezért ők lázították fel a fiatalokat. Megjegyeztem neki, hogy az elemzése fideszes szóhasználatú, mire ő nem tagadta, hogy a párt híve, majd ennyit tett hozzá az előbbiekhez:
– Az látom azért, hogy a kormány se tekintette partnernek az egyetem eddigi vezetését, a fellázított diákok meg túl sokat akarnak. Abban bízom abban, hogy elindulnak a tárgyalások, és lesz megállapodás. A megoldás abban van, hogy tekintsék egymást partnernek. Azt egyébként a színművészetisekkel szimpatizáló pécsi egyetemisták nem gondolják, hogy a politikusok mozgatnák a demonstráló hallgatókat.
– Nincsenek a tüntetés mögött politikusok – vélte a földrajz szakos Krisztián. – De abban biztos vagyok, hogy sok politikus majd megpróbál az ügyre „felülni”. A pécsi egyetemen a művészeti kar növendékei azok, akik számára a közbeszéd részévé vált a színművészetisek kiállása. Információink szerint a kar hallgatóinak hozzávetőleg fele aláírt egy levelet, amiben szolidaritást vállaltak a színművészetisekkel.
– Elfogadhatatlan ahogy szakmai párbeszéd nélkül lerohanta a politika a színművészetit, átalakították az iskolát és kineveztek egy új vezetőt – mondta a dizájnernek tanuló Csányi András Gábor. – Ha a mi tanárainkat lecserélnék, mi is kiállnánk értük. Közbevetettem, hogy eddig még nem cserélték le az SZFE tanárait, mire ő és az egyetem kollégiumának lépcsőjén mellett ülő két lány – ők is „dizájner-jelöltek” – elmosolyodtak.
– A politika nem akarja ezt az iskolát, ezért előbb-utóbb elküldik őket – legyintett Csányi. – A rendszer így működik.

Szélesedő szolidaritás, Vidnyánszky lemondhat

Európai és hazai drámaírók, mások mellett Caryl Churchill, Sir David Hare, Mark Ravenhill, Roland Schimmelpfennig. Martin McDonagh, Michael Frayn, Székely Csaba, Egressy Zoltán, Garaczi László, Németh Ákos, Pass Andrea, Pintér Béla, Spiró György, Székely Csaba és Tasnádi István fejezték ki a szolidaritásukat nyílt levélben az SZFE polgáraival, és felszólították az európai uniós intézményeket és saját országuk vezetőit is, hogy tegyenek lépéseket, gyakoroljanak nyomást az egyetem autonómiájának visszaállítása érdekében. Közben a sajtóban sorra jelennek meg Vidnyánszky Attila esetleges lemondásáról szóló írások. Egy lapinterjúban maga az érintett is felvetette: ha azt fogja érezni, hogy eljött a pillanat, és tényleg már csak az ő személye az akadálya a közös gondolkodásnak, akkor félre fog állni. A HVG írta meg, hogy a hét elején nem sikerült támogató nyilatkozatot elfogadnia a jobb oldali szimpátiájú Magyar Teátrumi Társaságnak, elnökük, Vidnyánszky Attila mellett. Egy néhány mondatos szöveget ugyan elkészítettek a szervezet közgyűlésén, de maga a SZFE alapítványi kuratóriumi elnöke kérte, hogy ne adják azt ki. (B. Gy.)

Az ellenzéki szavazók elsöprő többsége közös jelöltet akar 2022-ben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.18. 07:44
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egy listát és közös miniszterelnököt akar az ellenzékiek több mint 80 százaléka, a korrupciós ügyekből pedig a fideszes választók kétharmadának is elege van.
Elkészült a Szociális Demokráciáért Intézet (SZDI) friss elemzése, melyben belpolitikai erőviszonyokkal és az ellenzéki pártok 2022-es választási esélyeivel foglalkoznak, figyelve a szavazók véleményére - derül ki az intézet közleményéből. A felmérés a Závecz Research augusztusi, személyes megkérdezéssel készült közvélemény-kutatása alapján készült, fő tanulsága pedig az, hogy
az ellenzéki szavazók alapvetően egyetértenek az ellenzéki összefogás fontosságában: 87 százalékuk úgy gondolja, hogy mind a 106 egyéni választókerületben közös ellenzéki jelöltet kellene állítani, 83 százalékuk pedig azt tartja célszerűnek, ha egyetlen lista van.

A kutatás szerint az MSZP, a DK, az LMP és a Párbeszéd tábora lényegében teljes egészében felsorakozik a közös lista mögé. A Jobbikosok és a Momentumosok körében némi lemorzsolódás jelentkezik: előbbiek 7, utóbbiak 10 százaléka nem támogatja, hogy csak egy listája legyen az ellenzéknek. Érdekesség, hogy még a FIDESZ-KDNP szavazók több, mint egytizede is helyesli, hogy közös ellenzéki jelölt induljon, és 13 százalékuk helyesli az egy listát. 

Ellenük aggódnak

Nem véletlen – jegyzi meg közleményében az SZDI –  hogy a kormánypártokhoz közelálló kutatóintézetek felmérésekre hivatkozva elkezdték bizonygatni, hogy kockázatos a közös lista az ellenzéki pártok szempontjából, és elkezdtek „aggódni” esélyeikért. A Fidesz-közeli Nézőpont Intézet elemzése szerint például a többpártrendszert veszélyezteti a közös lista, mivel az arra felkerülő pártok kockáztatják saját identitásukat, az ellenzéki szavazók közül pedig sokan lemorzsolódhatnak a sokszínű koalíció miatt. 

Szoros a verseny

A Szociális Demokráciáért Intézet augusztusi – március óta az első személyes megkeresésen alapuló, a Závecz Research (ZRI) által végzett omnibusz – kutatása azt mutatja, hogy
ha csak a Fidesz-KDNP listája és az ellenzéki pártok egy közös listája közül lehetne választani, akkor nagyon szoros verseny lenne: a kormánypárt támogatóinak aránya 39, az ellenzéké 37 százalék.

Egy páros versengésben a Fidesz-KDNP 3 százalék többletszavazatot tudna behozni. Az egy ellenzéki közös listára szavazók aránya 6 százalékkal nagyobb, mint az együttműködésben résztvevő hat párt összeadott szavazati aránya. Az új szavazók alapvetően a pártnélküliek csoportjából érkeznek, csaknem negyedrészüket egy „ki-ki alapon” történő versengés az ellenzéki lista mellett mozgósítja. Rajtuk kívül a Kétfarkú Kutyapárt tábora is csaknem teljes egészében ezt a politikai oldalt erősítené. Egy ilyen együttműködés a bizonytalan szavazók körében is képes mozgósítani: az ellenzékre 16 százalékukat, míg a Fideszre 7 százalékukat. A pillanatnyi belpolitikai viszonyokat talán még pontosabban jelzi, hogy a válaszadók 41 százaléka szerint az ellenzéki összefogás kormánya tudna jobban kormányozni, míg 40 százaléka szerint a Fidesz-kormány - állítja a Szociális Demokráciáért Intézet.

Kevesen utasítják el a közös listát

A felmérésből kiderül, hogy az ellenzéki szavazótábor mintegy 5 százaléka maradna otthon közös lista esetén. Minden tizedik jobbikos szavazó egy közös lista esetén a Fideszre szavazna át. Ez jól jelzi, hogy a listák számával kapcsolatban nem a korábban már vázolt, úgynevezett bejutási küszöb az egyedüli tényező, hanem az is, hogy a választók mekkora arányban mozgósíthatók az együttműködés különböző formái mellett. Ez a bizonytalanság az egyetlen közös listát ugyanúgy érinti, mint a 2 pártlistás, 3 vagy 4 listás modelleket.  

Fideszes, vagy ellenzéki – elege van a korrupcióból

A Szociális Demokráciáért Intézet augusztus közepén végzett kutatásában – 1000 fő személyes megkérdezése, úgy nevezett omnibusz kutatás keretében, a ZRI részvételével – néhány aktuális kérdésben is véleményt kért. Az ellenzéki pártok szavazói körében a többség határozottabb fellépést szeretne a kormánypártok politikája ellen. A bizonytalanok egyharmada a mostaninál kritikusabb ellenzéki politizálást szeretne. A lakosság 73 százaléka támogatná, hogy a túlárazott közbeszerzések, vagy a köztulajdon áron alul történő értékesítése útján nyújtott támogatásokat visszavegye az állam. A pártok szavazótábora között nincs nagy különbség a kérdés megítélésében; a Fidesz-szavazók jelentős többsége egyetért a javaslattal (69 százalék). 
Még magasabb azok aránya (80 százalék), akik támogatnák, hogy 2022 után vizsgálják ki azok vagyonszerzését, akik EU-s, állami vagy önkormányzati vállalkozási megbízást kaptak. Ezzel is egyetért a Fidesz-szavazók többsége (68 százalék).

Szijjártó dupla vagy semmit játszik, beszáll a magyar kormány Trump újraválasztási kampányába

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.09.18. 07:25

Fotó: Szijjártó Péter Facebook-oldala
A külügyminiszter videokonferencia keretében beszélget majd a Republicans for National Renewal (RNR), vagyis a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért nevű mozgalom igazgatójával, Mark Ivanyoval.
Aktívan beszáll a magyar kormány Donald Trump újraválasztási kampányába: szeptember 26-án Szijjártó Péter külügyminiszter videokonferencia keretében beszélget majd a Republicans for National Renewal (RNR), vagyis a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért nevű mozgalom igazgatójával, Mark Ivanyoval – tudta meg a Népszava. Információink szerint erre maga Ivanyo kérte fel a magyar külügyminiszter, amikor nemrég telefonbeszélgetést folytatott Dancs Ferenc migrációs kihívásokért felelős helyettes államtitkárral. Az RNR igazgatója azt mondta, a konferencia üzenete akár 3.5 millió fiatal amerikai republikánus szavazóhoz is eljuthat és ezért megítélésük szerint „érdemi kihatással lehet a novemberi választásokra” – ahogy egy a beszélgetésről készített feljegyzés fogalmaz. Az év elején alapított és nem különösebben ismert RNR honlapja szerint kifejezetten Donald Trump politikáját támogatja. Legfontosabb célkitűzéseik a bevándorlás korlátozása, a szabad fegyverviselés jogának garantálása, a „konzervatív véleményeket inkorrekt módon kezelő” telekommunikációs cégek megregulázása vagy éppen az amerikai katonai intervenció minimálisra korlátozása más államokban. Kiemelt feladatként kezelik az „európai típusú populista nacionalizmus” amerikai meghonosítását. Mint nemrég Reflektor rovatunkban is foglalkoztunk vele, az amerikai közvélemény-kutatások egyelőre Joe Biden demokrata kihívó stabil előnyét mérik, de a Demokrata Pártban is elismerik, hogy a november 3-i választásig még változhat a helyzet. Egy kormányzati forrásunk arról beszélt, hogy Orbán Viktor szinte biztos benne, hogy ez így is lesz és Trump újrázni tud. Informátorunk szerint a kiállás akkor sem jelent politikai kockázatot, ha Biden nyer, miközben a magyar kormány Trump mellett kampányol: „Kis ország nem ülhet meg egy fenékkel két lovat egyszerre, nekünk le kell tennünk a garast. Ha Biden nyer, így is úgy is nehéz idők jöhetnek a kétoldalú viszonyban, ezen Szijjártó Péter szereplése már semmit nem változtat, de ha mégis Trump lesz ismét elnök, akkor jól jöhet egy ilyen gesztus, ő kifejezetten értékeli ezeket”. A gondolat kísértetiesen egyezik a 2016-os amerikai elnökválasztás előtti állásponttal, csak akkor a külügyminiszterként például a mostanihoz hasonlóan elhallgattatással fenyegetett Klubrádió érdekében is szót emelő Hillary Clinton volt az, akivel úgysem lehetett volna jó viszonyt kialakítani. Orbán akkor is vabankot (mindent vagy semmit) játszott – és bejött neki. Egy kormánytag némileg cinikus módon most is azt mondta, hogy „mivel Bident már úgysem tudjuk a barátunkká tenni, nincs más választásunk, mint minden eszközzel Trumpot segíteni”. Másképp látja Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, washingtoni nagykövet, aki szerint a jó külpolitika a külországok választási kampánya idején minden eshetőségre felkészül, az Egyesült Államok esetében pedig mindkét párt és elnökjelölttel jó kapcsolat kiépítésére törekszik. „Így jártunk el nagyköveti működésem idején a 2000-es választásoknál. Részt vettem mindkét párt konvencióján, és mindkét párt szakértőinek megküldtük a nagykövetség által összeállított, »Magyarország, egy kulcsfontosságú szövetséges« című dokumentumot. Ezen felül mindkét párt külpolitikai szakértőivel rendszeres kapcsolatban álltunk” – mondta Jeszenszky Géza a Népszavának. Mint fogalmazott, ő már jóval a választások előtt megkereste „a Republikánus Párt ígéretesnek tűnő és rokonszenves szakértőjét, Condoleezza Rice-t”, akiből előbb nemzetbiztonsági főtanácsadó, majd külügyminiszter lett. A volt külügyminiszter szerint „természetesen van annak előnye, ha két országban azonos politikai színezetű a vezetés és ennek megfelelően lehet viselkedni, akár kampányolni a kedveltebb jelölt, párt érdekében, de ez dupla vagy semmi játék. Ha bejön, lehetnek előnyei, de ha nem jön be, a hátrányok is bizonyosak. Szijjártó Péter mostani szerepvállalását az elnökválasztás vagy be fogja igazolni, vagy az amerikai-magyar kapcsolatok megsínylik, hogy rossz lóra tett a magyar kormány. Befolyásolni azonban aligha fogja az eredményt ez a szerepvállalás”. Az ügyben megkerestük a Külügyminisztériumot is, ha válaszolnak, közölni fogjuk.