Előfizetés

Akkor sem lesz teljesen szelíd egy farkas, ha emberek között nő fel

MTI
Publikálás dátuma
2020.09.19. 09:09

Fotó: Benoit BACOU/Photononstop / AFP
Megtaníthatók ugyan bizonyos feladatok végrehajtására, de társállatnak nem alkalmasak, sőt kezelhetetlenségük miatt veszélyesek is lehetnek – derült ki az ELTE etológusainak tanulmányából.
Bár az ember nevelte farkasokat a kutyákhoz hasonlóan sok mindenre meg lehet tanítani, irányításuk, féken tartásuk, azaz kezelhetőségük szempontjából soha nem lesznek a kutyákhoz hasonlatosak – derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusainak legújabb vizsgálatából. Az intenzív szocializáció ellenére kevésbé lehet például rávenni őket arra, hogy az eldobott tárgyat visszahozzák és odaadják, gyakrabban mutatnak agressziót, mint a hasonló körülmények között nevelt kutyák – olvasható a kutatás eredményeiről az egyetem honlapján közölt beszámolóban.
Az ELTE Természettudományi Karának etológusai szerint ennek egyik oka, hogy a kutyák a háziasítás folyamán alapvetően kezelhetőbbé váltak, így lettek alkalmasak az emberrel való együttélésre. Feltételezésük alátámasztására kísérletet végeztek, amelyben 16 farkas- és 11 kutyakölyköt neveltek azonos módon, kézből pár napos kortól és rendszeresen tesztelték őket 3 és 24 hetes koruk között.
A kézből nevelt állatok egészen kicsi korukban gondozójukhoz kerültek, már azelőtt, hogy kinyílt volna a szemük. Intenzív emberi környezethez történő szocializációjuk alatt a gondozók a kis állatokat erszényben, kosárban mindenhová magukkal vitték napi tevékenységeik során, így napi 22-24 órát töltöttek együtt. Ennek köszönhetően az állatok már nagyon fiatal koruktól naponta találkoztak új vizuális, hang- és szagingerekkel, emberekkel, állatokkal és idegen tárgyakkal.
A kölykök hetente 2-3 alkalommal egymással is találkoztak, ismerkedtek. A gondozók mind a kutyák, mind a farkasok esetében igyekeztek elkerülni minden olyan helyzetet, ahol az állatot kényszeríteni, „dominálni” kell, ahhoz hasonlóan, ahogy a természetben a farkasanyák és a falka többi tagja bánik a fiatal kölykökkel.
A kutatók megfigyelték, hogy ugyan szájkosár feladásakor, behíváskor és ültetéskor a kutyák és farkasok nagy vonalakban hasonlóan viselkedtek, az apport feladatban (azaz, amikor egy eldobott játékot kell visszavinniük az állatoknak) a kiskutyák jóval többször vitték vissza a kísérletvezetőnek a labdát, mint a farkasok. A farkasok jellemzően üldözőbe vették, megfogták, de inkább elszaladtak és minden negyedik farkas agresszíven viselkedett, ha el akarták tőle venni a labdát. Szőrápolás közben a farkasok 12 hetesen többször próbáltak harapni, mint a kutyák, de később már nem volt ebben különbség.
„Az intenzív szocializációval elértük, hogy sok feladatban irányíthatók lettek a farkasok. De a kutyákhoz képest kevésbé voltak kezelhetőek, főként, ha megszereztek valamit vagy nem tetszett nekik, hogy hozzájuk nyúltak. Az anya által nevelt és az emberek által nevelt kiskutyák viselkedése viszont nem különbözött a tesztekben. Az eredményekből arra következtettünk, hogy a háziasítás során fontos szempont volt a kezelhetőség” – foglalja össze a cikkben Kubinyi Enikő, az ELTE vezető kutatója.
„Fontos megjegyeznünk, hogy noha a farkasok megtaníthatók bizonyos feladatok végrehajtására (például leülni), illetve bizonyos szintig irányíthatóak, társállatként való tartásuk - jórészt éppen kezelhetetlenségük miatt – veszélyes, erre nem alkalmasak. Fogságban tartott farkasoknál viszont a szocializáció és a tréning jelentősen javíthatja az állatok életminőségét” – teszi hozzá Ujfalussy Dorottya biológus.
Az ELTE etológusainak eredményei a napokban jelentek meg a Scientific Reports című tudományos szaklapban.

Átszabja az erdők arcát a klímaváltozás

Hargitai Miklós
Publikálás dátuma
2020.09.19. 09:00

Fotó: Denis Bringard / AFP/BIOSPHOTO
A globális éghajlat átalakulásának egyik kézzelfogható jele az immár az EU-t és Magyarországot is sújtó fapusztulás. Néhány jellegzetes fajtól alighanem el kell búcsúznunk.
Aki átutazott idén Közép- illetve Nyugat-Európán, maga is láthatta az erdők visszaszorulásának nyomait. Különösen a fenyvesek sínylették meg az utóbbi éveket: Szlovákiában Csehországban, Németországban az autópályákról belátható, vagyis elsősorban sík- és dombvidéki fenyőerdőkben alig vannak sértetlen foltok, mindenütt a lombvesztés, a kiszáradás mutatkozik. A közvetlen ok részben az egyre gyakoribb aszály – a fenyők gyökérzete nem nyúlik be mélyen a talajba, ezért a felső talajréteg „átszáradása” könnyen a fák pusztulásához vezet –, illetve a rovarok kártétele, a háttérben azonban a klímaváltozás áll. A lucfenyő és a bükk a felmelegedést a legrosszabbul tűrő fajok közé tartozik, ezek a magyar táj képét meghatározó fák akár egy-két évtizeden belül eltűnhetnek az erdeinkből.  
Hogy a fenyvesek és a bükkösök elvesztése már rövid távon is reális veszély, azt a Népszava kérdésére Gálhidy László, a WWF Magyarország erdészeti programvezetője is megerősítette, leszögezve: a klímaváltozás Európában is jelentősen hat az erdőtakaróra, ami a szárazságot kevésbé tűrő fafajok visszaszorulását eredményezheti. „A bükk és a luc egyaránt a hűvösebb, párásabb klímában versenyképes, ezért a jelenlegi időjárási körülmények között azoknál az állományoknál, amelyek klimatikus szempontból határhelyzetben vannak, tömeges pusztulásra is fel kell készülni” – fogalmazott a szakember. Szerinte az elmúlt száz évben a lucfenyőt széltében-hosszában telepítették olyan helyekre is, ahol tájidegennek számít. „Magyarországon a trianoni döntés után kerültek fenyvesek a Mátrába és az Északi-középhegység más részeire, részben a gazdasági igények miatt, részben az elveszett kárpáti erdőterület iránti nosztalgiából. Ezek az eredeti hazájukhoz képest alacsonyan fekvő állományok a klímaváltozás első áldozatai” – mondta lapunknak Gálhidy László, hozzátéve: „A hagyományos vágásos erdőgazdálkodás vágásterületekkel jár. A napsütötte, nyílt területek rontják az erdőklímát, szárítják az egész tájat. A meggyengült egykorú, egyfajú erdőkben könnyebben és gyorsabban terjednek a luc legismertebb károsítói, a különféle szúbogarak, illetve az esetleges tüzek is hamarabb végeznek a száradóban lévő lucfenyvesekkel.” Mint az erdővédelmi programvezető elmondta, sajnos a bükkerdőkre is igaz, hogy az egykorú, egyfajtájú, vágásterületekkel szabdalt állományaik jóval érzékenyebbek a klímaváltozás hatásaira, mint a természetes vegyes erdők, amelyeket jó esetben természetközeli módszerekkel kezelnek (utóbbira szerencsére már vannak jó példák Magyarországon is, a Budai-hegységben, a Pilis-Visegrádi-hegységben vagy a Mecsekben.) „A klímaváltozás hatásait csakis az adott tájban őshonos fajokból álló, kíméletesen kezelt erdőkkel, illetve ahol lehetséges, ott az erdők háborítatlanul hagyásával lehet mérsékelni” – hangsúlyozta, arra is kitérve, hogy a természetes erdők jóval nagyobb széntároló kapacitással jellemezhetők, vagyis hatékonyabb eszközök a klímaváltozás fékezésében, mint a kezelt erdők illetve faültetvények.

Törvénytől sújtva

A kormánytöbbség rendszeresen hozzányúl az erdőtörvényhez (legutóbb idén márciusban módosították a jogszabályt), az irány jellemzően a gazdálkodási/gazdasági szempontok előtérbe helyezése, a természetvédelmi érdekek korlátozása. Az Alkotmánybíróság azonban a közelmúltban elkaszálta a törvény 2017-es, a mostaninál mélyrehatóbb átírását. Az AB megállapította, „Az állam a jövő nemzedékek mint kedvezményezettek számára egyfajta bizalmi vagyonkezelőként kezeli a rábízott, a nemzet közös örökségébe tartozó természeti és kulturális kincseket, ekként a jelen generációk használati és hasznosítási joga nem korlátlan. Ezek a jogok csak addig terjedhetnek, ameddig azok sem magukat az önállóan is védelemben részesítendő természeti értékeket, sem pedig a jövő nemzedékek érdekeinek megóvását nem veszélyeztetik.” Három éve a kormány gyakorlatilag kivette a védelem alól a Natura 2000-es erdőterületeket, ezt a rendelkezést az AB most megsemmisítette. „Az Alkotmánybíróság ezért ítélte meg, hogy a magán-erdőtulajdonosok tulajdonhoz való joga nem igazolhatja a gazdasági érdekek előmozdítását a természeti értékek védelmével szemben, és az erdőgazdálkodók nem formálhatnak alkotmányosan védett jogot arra, hogy a természeti értékkel bíró erdőkben további gazdálkodási jogosultságokat kapjanak a természetvédelmi szempontok érvényesítésének kárára.” Mint Gálhidy Lászlótól megtudtuk, az AB döntése után az érintett felek (állami és magán erdőgazdálkodók, nemzeti park igazgatóságok, erdészeti és természetvédelmi hatóságok) megkezdték a módosított jogszabályi környezet miatt szükséges egyeztetéseket. „Az elmúlt évek törekvései, melyek végül alkotmánysértő változtatásokhoz vezettek - véleményem szerint minden felet a konszolidáció felé terelnek. Az Európai Unió Biodiverzitás Stratégiája – amely a klímaváltozás fenyegetése mellett nagyon erősen kiáll a természeti értékek, és egyúttal az erdők jobb megőrzése mellett – szintén olyan hátteret jelent, ami az Alkotmánybíróság határozatával összhangban egy zöldebb erdőtörvényt feltételez” – fogalmazott lapunknak a szakember.   

Hat tonna szemetet szedtek össze a Bodrogi PET Kupán

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.18. 15:43

Fotó: PET Kupa
Naponta csaknem 300 zsáknyi hulladék gyűlt össze a folyó Sárospatak és Tokaj közötti ártéri erdeiből.
Hat tonna hulladékkal mostantól kevesebb bújik meg a Bodrog Sárospatak és Tokaj közötti ártéri erdeiben. A PET Kupa szervezői az elmúlt évek tiszai hulladékgyűjtő tapasztalatait először hasznosították a Tisza egyik mellékfolyóján. A helyi partnereiknek és a résztvevő csapatok, önkéntesek elhivatottságának köszönhetően, négy napon keresztül, naponta csaknem 300 zsák szemét gyűlt össze. A folyami hajós, környezetvédelmi futamokon megszokott versenyszellem mellett ezúttal is kiemelkedő volt a résztvevők, a szervezők, a hajós-kenus csapatok és az önkéntesek közötti együttműködés, amelynek köszönhetően rekorderedménnyel zárt az I. Bodrogi PET Kupa – közölték a szervezők.
A PET Kupa tavaly az I. Tisza-tavi Kupával távolodott el először a Felső-Tiszától. A nyolc éve rendszeresen megtartott tiszai, hajós, hulladékgyűjtő versenyeknek és az év közben szervezett akcióknak köszönhetően mostanra összesen 90 tonna szennyező anyagot gyűjtöttek össze, amelynek során egyes folyószakaszokat sikerült teljes mértékben tisztán visszaadni a természetnek. A Bodrog a Tisza mellékfolyójaként, csodálatos környezeti, kulináris és kulturális adottságokkal rendelkezik, de a verseny során szerzett tapasztalatokból egyértelmű, hogy két ágából, a Latorca és az Ung folyókból bődületes mennyiségű hulladék érkezik Ukrajna felől.
„Az első Bodrogi PET Kupa szervezésével az évek során felhalmozódott tiszai tapasztalatokat szerettük volna megosztani, erősen bevonva a szervezésbe és megvalósításba a helyben élőket, egy olyan fontos mellékfolyónál, mint a Bodrog. Az eredmények önmagukért beszélnek, ami bátorít bennünket, hogy a tapasztalatokat a jövőben a Tisza egész hosszára, határokon átnyúlóan is kiterjesszük” – mondta el Molnár Attila Dávid, a PET Kupát szervező Természetfilm.hu Egyesület elnöke.
A Bodrogi PET Kupát a Budapest Bank vállalati csapata, az ÖKOsaBB csapat nyerte, amely tavaly az I. Tisza-tavi PET Kupán már megmérettette magát. A dobogó második fokára egy veteránokból álló baráti csapat, a PETúnia állhatott, akik a Bodrog Hősei díjat is magukkal vihették. Ők az első és egyetlen csapat, akik ezt a rangos díjat a Felső-Tiszán és a Tisza-tavi versenyen is elnyerték, azaz a legtöbb, egy főre jutó hulladékmennyiséget gyűjtötték. 
A PET Kupa számításai szerint ezen a versenyen 
megdőlt az egy résztvevőre kiszámolt, összegyűjtött hulladék mennyisége.

 A több tonnányi szeméttől most egy időre fellélegezhetnek a kisebb-nagyobb kitakarított ártéri erdőszakaszok, de egyes területekre már nem jutottak el a petkalózok.
A PET Kupa során összeszedett hulladékok körforgásban tartását az esemény szakmai partnere, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége koordinálja. A PET Kupa önkéntes csapata zsákról zsákra átválogat mindent, a különböző anyagokat fajtánként szelektálja. Üveg hulladékból különösen sok gyűlt össze a Bodrogon, amely a Zempléni Z.H.K. Nonprofit Kft. segítségével a hulladékfeldolgozókhoz kerül és újrahasznosul. A PET palackokat színre válogatás és bálázás után Magyarországon dolgozza fel a Sárvári HUKE Kft.. A kupakokat és a polipropilénből készített csomagolóanyagokat, például samponos flakonokat a Holofon ZRt. segítségével hasznosítják újra. Az így nyert másodnyersanyagból később hajótestek, hajódeszkák készülhetnek. Ahogy a tiszai versenyeken, az összegyűjtött hulladékmennyiség legalább felét újrahasznosítják.  
A takarítás ősszel elsősorban a szárazföldön, az ártéri erdőkben folytatódik, az úgynevezett Mosolygó Zsákokkal. Több Tisza menti településen ugyanis zsákokat helyeztek ki a szervezők, hogy az ártérben összegyűlt folyami hulladékot a lakosság bevonásával gyűjtsék össze. A Mosolygó Zsákok három színben, bárki számára ingyenesen elérhetőek a Tiszadada–Tiszabábolna partszakaszon.