Beletörődés vagy csendes lázadás? Akár mindkét szempont is szerepet játszhatott abban, hogy egy, a Balaton jövőjét meghatározó pénteki szavazáson az érintett 21 önkormányzatból csak négy, Siófok, Balatonföldvár, Balatonszemes és Balatonfüred képviselte magát. A polgármesterek zöme nem akart asszisztálni ahhoz a döntéshez, amely alapján a Balatoni Hajózási Zrt. vitorláskikötőit lényegében kiszervezik magánvállalkozóknak: januártól 15 évre, csomagban adják bérbe.
Az állami tulajdonban lévő cég közgyűlésén csak egyetlen településvezető, a fideszes Holovits Huba, Balatonföldvár első embere jelent meg. Balatonfüred és Siófok polgármestere inkább mást küldött maga helyett, az utóbbi a pénzügyi bizottság emberét. Jelzésértékű Bóka István füredi városvezető távolmaradása, hiszen ő egyben a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke is.
Hiába van 21 önkormányzatnak részesedése a 173 éve Széchenyi István által alapított balatoni hajózási társaságban, ha érdemi ráhatásuk a folyamatokra már nincs. Tavaly augusztusban ugyanis az állami tőkeemelésnek köszönhetően a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) abszolút többségbe került a Bahartban, azaz egyedül képest döntéseket hozni. Így pénteken gyorsan eldőlt az is, hogy az évről évre növekvő bevételeket hozó, csak idén 967 milliót termelő 11 – összesen 1864 állandó és 143 túrahellyel rendelkező – vitorláskikötő üzemeltetését bérbe adják. Mint arról korábban a Népszava beszámolt, a pályázat feltételeit úgy alakították ki, hogy azon csak tőkeerős, ingatlanhasznosítási tapasztalatokkal rendelkező, a tihanyi és a balatonföldvári kikötőfejlesztéshez majdan hozzájáruló cég legyen a befutó. Márpedig ez a leírás leginkább a Balaton környékén terjeszkedő NER-közeli vállalkozókra illik.
Értesüléseink szerint a közgyűlésen semmilyen vita nem volt, Siófok voksolt nemmel. Az önkormányzatok – köztük a fideszes polgármesterek – már a pályázathoz vezető reorganizációs tervről szóló májusi szavazáson is világossá tették, mi az álláspontjuk az MTÜ koncepciójáról. Akkor tíz település nemmel szavazott, hét tartózkodott, négy nem voksolt. A kikötők bérbeadása ellen a tóparti településeket tömörítő Balatoni Szövetség, a Nők a Balatonért Egyesület és a 22 szervezetet tömörítő Balatoni Civilek Szövetsége is tiltakozott, de a kormány nem tágított.
– Semmi értelmét nem láttam, hogy elvesztegessek egy délelőttöt olyasvalamiért, amire nincs ráhatásom. Egy kávéért és néhány pogácsáért pedig nem kell közgyűlésest játszani – mondta lapunknak az egyik távolmaradó településvezető. A pénteki ülést szintén kihagyó kollégája pedig kikérte magának a biodíszlet-szerepet.
A tenderen indulóknak egyébként minimum félmilliárd forint saját tőkével kell rendelkezniük, vállalniuk kell a kezdő, minimum nettó 475 milliós éves üzemeltetési díjat, viszont beruházásokba, fejlesztésekbe belevághatnak, sőt, akár továbbhasznosításra is bérbe adhatják a kikötőket.
