Előfizetés

Apátiából ébredő vidék – „Változóban a politikai széljárás”

Kósa András
Publikálás dátuma
2020.09.19. 08:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Sokan még mindig félnek a retorzióktól, de egyre többen vállalják nyíltan: elegük van a NER-ből – állítja a 260 ezer ívet összegyűjtő Szél Bernadett és Hadházy Ákos.
– Egyszer csak sapkában, maszkban, napszemüvegben kerékpárral megállt valaki az egyik veszprémi gyűjtőpontnál, letett a pultra néhány ívet, majd szó nélkül elment – mesélte Szél Bernadett a Népszavának, milyen esetekkel szembesültek a nemzeti konzultációs ívek ellenzéki begyűjtése során. A független képviselő szerint sokszor tapasztalták, hogy az emberek nem merik felvállalni politikai nézeteiket. – Nagyon kemény világ van vidéken, érződik a Fidesz nyomása – hangsúlyozta. Ugyanakkor voltak kifejezetten pozitív benyomásaik is, Szél szerint változóban a politikai széljárás: „Győrben volt olyan nap, amikor harmincan álltunk a gyűjtőpont körül, már arra gondoltam, hogy a járványveszély szempontjából rizikós a helyzet”. Mint ismert, a független képviselő és egykori LMP-párttársa, Hadházy Ákos közösen kezdeményezte: a kormány által indított, járványkezesléről szóló konzultációval egyet nem értő állampolgárok küldjék el nekik üresen az íveket. A két képviselő június 22-én indította el akcióját és csütörtökön 260 ezer darab ív összegyűjtését jelentették be Orbán Viktor hivatala előtt a Várban.  Az akcióba az ellenzéki pártok és több – aktívan politizáló – civil szervezet, például a keszthelyi Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület vagy a Zalaegerszegen működő Tiéd A Város! Is bekapcsolódott, így országosan sikerült 350 gyűjtőpontot létrehozni. Hadházy Ákos arról beszélt, számos kisebb településen megfordultak, s ismét szomorúan tapasztalták, hogy a kisvárosokban, falvakban ma már semmilyen ellenzéki szervezet nincs jelen. Pedig szerinte a mostani élményeik is azt igazolják: vannak, akik felvállalják a véleményüket, készek segíteni. „20-30 ezer ember vett részt valamilyen formában ebben az akcióban, rájuk nyilván számíthatnánk a 2022-es kampányban, de nincsenek megszervezve” – mondta Hadházy. – Azért volt tanulságos a mostani gyűjtés, mert feltárult előttem az ország ellenzékiségének másik, nem pártokhoz kötődő része, amelyik néhány lelkes helyi civilre, egyesületre, a NER-ből kiábrándult polgárra épül – mondta Szél Bernadett. – Ezt a világot nyilvánvalóan csak úgy tudjuk majd az urnákhoz szólítani 2022-ben, ha mind a 106 egyéni választókörzetben egy ellenzéki jelölt lesz. Hadházy Ákos szerint „a 2018-as választás bukta után sorra mentek be az ellenzéki politikusok a tévéstúdiókba és arról beszéltek, hogy a siker kulcsa, ha legközelebb »felszántjuk az országot«. Ebből eddig nem sok valósult meg, bár most még nem vagyunk elkésve”. – Visszatérő élményem, hogy a nyári kánikulában tömegközlekedéssel, hosszú utazásokat vállalva hozzák a gyűjtőpontokra a konzultációs íveket. Fonyódon például többször is hozott be a piacra egy bácsi íveket a környező településekről – mondta Szél Bernadett. Hadházynak is voltak hasonló élményei: „Vasváron odajött hozzám egy hölgy és átadott ötszáz ívet egy környező faluból, ahol összesen 1500-an laknak”.  Arra a kérdésre, hogy nem kevés-e a 260 ezer ív a kormánynak állítólag visszaküldött 1,8 millióhoz képest, Szél Bernadett azt mondta, nem lehet a kettőt összehasonlítani: „központilag, a mi pénzünkön kiküldött, ingyen visszaküldhető ívekkel áll szembe az, hogy mi hús-vér emberekkel gyűjtöttünk”. Ráadásul a képviselő el sem hiszi az 1,8 milliós számot, mert amikor 2017-ben meg akarták nézni az akkori konzultáció visszaküldött íveit, kiderült, hogy üres dobozokat mutattak nekik. – Egy hete keressük Rogán Antal titkárságát, hogy hadd nézzük meg azt az 1,8 millió darab papírt, de még csak a telefont sem veszik fel – mondta. 

Kiállnak Iványi Gáborék mellett: „Hova süllyed még ez az ország?!”

Czene Gábor
Publikálás dátuma
2020.09.19. 07:30

Fotó: Béres Márton / Népszava
Politikai leszámolásként értékeli az Iványi Gáborék elleni újabb fellépést Pikó András józsefvárosi polgármester. Gyűjtés indult a veszélybe került intézmények megmentésére.
Civil tiltakozók jelentek meg a Dankó utcában, hogy ellenálljanak, ha a Nemzeti Közművek emberei megpróbálnák kikapcsolni az Iványi Gábor lelkész vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, a Wesley János Lelkészképző Főiskola és a hajléktalanokról gondoskodó Oltalom Karitatív Egyesület ellátását biztosító gázszolgáltatást. „Az igaz megérti a nincstelenek ügyét, a bűnös azonban nem tudja megérteni” – állt az egyik transzparensen. „Te is állj ki mellettünk!” – volt olvasható egy másikon. Több helyen kifeszítették a színművészetisekkel szolidaritást vállaló piros-fehér szalagokat. Ahogyan arról Iványi Gábor közlése alapján beszámoltunk, a „közművesek” sikertelenül próbálták elvinni a gázórát, majd azzal fenyegetőztek, hogy éjszaka visszatérnek, az utcán feltörik az aszfaltot és úgy kapcsolják le a gázt. A lelkész elismerte, hogy jelentős tartozásokat halmoztak fel, aminek azonban az a kizárólagos oka, hogy vallási közösségét az állam jogsértően megfosztotta egyházi rangjától és az ezzel járó forrásoktól. „Milliárdokkal tartozik nekünk az állam. Sokkal több pénzzel, mint amennyivel mi neki” – idézzük Iványi Gábort. A Népszavának nyilatkozva Ónodi István gazdasági igazgató konkretizálta az összeget: a közüzemi elmaradás mértéke országosan mintegy 100 millió, a Dankó utcai intézmények esetében 30 millió – összesen tehát 130 millió – forint. A járulékos költségekkel együtt azonban ennél jóval több is lehet – jegyezte meg. A civilek csütörtök este tíz óra óta állnak őrséget a Dankó utcában, a helyszínen kapott információnk szerint riadóláncukhoz eddig közel százan csatlakoztak. Azon a részen, ahol a közművek fel akarta törni az aszfaltot, sátrat állítottak. Demonstrációjukat hivatalosan is bejelentették, október 23-áig szól az engedélyük. Pénteken kora este Demszky Gábor volt főpolgármester is csatlakozott a tiltakozókhoz. A láthatósági mellényt viselő, 70 éves Lakatos Anka például Szolnokról érkezettek két társával: az Iványiékhoz tartozó idősek otthonában dolgoznak. Kötelességüknek érezték, hogy eljöjjenek. „Nálunk egyelőre nincs működési zavar, de nagyon rosszat tesz nekünk ez a sok atrocitás, ami megrendíti és elbizonytalanítja az időseket” – számolt be az 57 férőhelyes szolnoki intézményben uralkodó hangulatról Lakatos Anka. A közelben álldogáló hajléktalanok nem értesültek arról, hogy bajok lehetnek a gázszolgáltatással. „Most hallom először, magától” – döbbent le egy középkorú, rekedtes hangú férfi. Elfojtott néhány káromkodást, majd arra jutott, az lesz a legjobb, ha inkább nem fejti ki véleményét a kormányról. Aztán kifakadt: „Hova süllyed még ez az ország?!” Kérdésünkre, tudnának-e menni máshova, ha bezárna a Dankó utcai szállás, hárman válaszolták egyszerre: „Sehova!” A rekedtes hangú férfi keserűen hozzátette: „Akkor már tényleg csak az utca maradna...” Pikó András józsefvárosi polgármester, amint értesült a hírről, azonnal felhívta Iványi Gábort, és szolidaritása jeléül személyesen is elment a Dankó utcába. „Nem tudom máshogyan értékelni a történteket, csak politikai leszámolásként. Az Iványi Gáborék elleni fellépés illeszkedik abba a támadássorozatba, ami az Index, a színművészeti egyetem vagy például a Klubrádió ellen zajlik” – mondta lapunknak a polgármester. Ahhoz, hogy a közművek feltörje a Dankó utcában lévő útszakaszt, az önkormányzat, egész pontosan a városüzemeltetési bizottság tulajdonosi hozzájárulására van szükség. Pikó András nem szeretné megelőlegezni a döntést, de a felháborodást érzékelve a minimálisnál is kevesebb esélyét látja annak, hogy a bizottság megadja a hozzájárulást. A polgármester két levelet készül írni: Vecsei Miklós, a társadalmi felzárkózás ügyének miniszterelnöki biztosa és az üldözött keresztények államtitkársága közreműködését kéri a helyzet megoldása érdekében. „Beláthatatlan következményei lennének annak, ha ellehetetlenülnének az Oltalom Karitatív Egyesület hajléktalanokat ellátó intézményei” – jelentette ki Pikó András. A józsefvárosi önkormányzatnak anyagilag nincs módja segítséget nyújtani, de a polgármester úgy tudja, gyűjtés indult a felhalmozott közüzemi tartozás törlesztésére.

Többfelé beálltak portásnak, maszkfelelősnek az iskolaőrök

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2020.09.19. 06:20

Fotó: Röhrig Dániel
Van, ahol ellenőrzik például, hogy a diákok használják-e a maszkot, betartják-e a szükséges távolságtartást, vagy rájuk szólnak, hogy ne dohányozzanak.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy pozitívan fogadták a tanárok és a diákok a szeptember elsején munkába állt iskolaőröket, igaz, a jelenlétük nem mindenkinek tetszik – derült ki a Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) érkezett visszajelzésekből. Szabó Zsuzsa PSZ-elnök lapunknak elmondta: eddig 7-8 megyéből kaptak beszámolókat az iskolaőri rendszerről, s általánosságban az a tapasztalat, hogy a többség nyitottsággal fogadta őket. – Vannak olyan pedagógusok is, akik már kifejezetten örülnek az iskolaőrnek, mert olyan fontos feladatokat is átvállalnak, amikre eddig a tanároknak kellett figyelniük – fogalmazott Szabó Zsuzsa. Ellenőrzik például, hogy a diákok helyesen használják-e a maszkot, a kézfertőtlenítőt, betartják-e a szükséges távolságtartást, rájuk szólnak, hogy ne dohányozzanak és hasonlók. Van több olyan intézmény is, ahol az eddig hiányzó portás feladatait is az iskolaőrök látják el. A gumibottal, bilinccsel, gázspray-vel felszerelt iskolaőri rendszer bevezetését májusban jelentette be a kormány. Az egyenruhások feladata elsősorban az iskolai agresszió visszaszorítása, a tanárok és a diákok védelme. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) korábbi tájékoztatása szerint mintegy 500 oktatási intézmény igényelte iskolaőrök jelenlétét, de a szeptemberi tanévkezdéskor – miután a legtöbb jelentkező feltételezhetően nem felelt meg a követelményeknek – „csak” 423 helyen léptek szolgálatba, a többi helyszínen pedig folyamatban van a toborzás. Kerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot, hogy megtudjuk, jelenleg mennyi helyszínen és hány fővel zajlanak képzések, illetve a szolgálatban lévő iskolaőröknek eddig hány esetben kellett intézkedniük, de cikkünk írásáig nem kaptunk választ. Szelei Pál ezredes viszont kedden az M1 műsorában nyilatkozott arról: addig az időpontig mintegy 90 intézkedés történ szeptember elseje óta, s két eset volt, amikor testi kényszerhez kellett folyamodni, például dulakodókat kellett szétválasztani. A PSZ elnöke hozzátette: a szakszervezethez beérkezett tapasztalatok alapján az is elmondható, a pedagógusok egy része nem ért egyet azzal, hogy a kormányzat fegyelmező eszközöket is használó iskolaőrökkel akarja visszaszorítani az incidenseket. A PSZ álláspontja is az, hogy a problémákat nem így kell kezelni, hanem asszisztensekkel, iskolapszichológusokkal, gyermek- és ifjúságvédelmi szakemberekkel.