Előfizetés

Tóöleléssel tiltakoznak a luxusszálló ellen

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.19. 17:52
Civilek tüntettek 2020. július 11-én a tatai Öreg-tó partjára tervezett óriási szálloda ellen
Fotó: Béres Márton / Népszava
Most nincs helyzet, de biztos, ami biztos.
 Nem csitulnak a kedélyek Tatán, az Öreg-tó partján, ahol ötcsillagos, 120 szobás luxusszállodát építene az Avalon Park Kft., amely a Hell energiaital-gyártó cégcsoportjába tartozik, írja az index.hu. Most újabb akciót terveztek a nem csak helyiekből álló Stop Avalon! nevű civil szerveződés tagjai, akik ezúttal élőláncot alkotnak, és megölelik a tatai Öreg-tavat, ezzel is protestálva a megközelítőleg 25 milliárdos beruházás ellen. A flashmob, mint megtudtuk az egyik szervezőtől, Lányi Andrástól, nem kötődik aktuális eseményhez. Az ismert író-ökofilozófus szerint inkább pont arról van szó, hogy szeretnének elébe vágni, hogy a jövőben bármi is történjen a tatai Öreg-tó partján. Az ötcsillagos szálloda, az ezzel kapcsolatos forgalom, és maga az építkezés is megengedhetetlen beavatkozás lenne a természeti környezetbe, a terület érintetlen természeti szépsége biztosan veszélybe kerülne. Többek között ez az, ami Tata egyedi vonzerejét adja  – jelenti ki határozottan Lányi András, aki a Karátson Gábor Körrel mostantól ökopolitikai vitaesteket tart olyan magyar településeken, ahol a lakosok a tataiakhoz hasonló helyzetbe kerültek. Az első ilyenre példa a tatai Öreg-tó partján zajló vitaest, közvetlenül a tóölelés után. (A tatai Öreg-tó környezetvédelmi szempontból azért is rendkívül értékes, mert az északi-tundráról érkező vadludak hagyományos telelőhelye.) Az Avalon Park Kft. májusban jelentette be, hogy a hasonló miskolctapolcai beruházásuk után Tatán épül meg legújabb luxusszállodájuk. Csakhogy az itt élők nem akarták ezt az építkezést, és kitartó ellenállásuk nyomán a beruházó azt ígérte, nem építik meg a luxushotelt az Öreg-tó partján, amennyiben ezt a helyi lakosok többsége ellenzi.

Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan lett az MSZP két társelnöke, Orbánról, odafigyelésről, Balatonról beszéltek

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.19. 17:06

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Papírforma szerint alakult a választás, stabil többséggel.
Befejezte tisztújító kongresszusát az MSZP, az online platformon bonyolított tanácskozásra az összes, 298 küldött közül 267 regisztrált, és 261 adott le érvényes szavazatot. A két társelnök-jelölt (Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan) elnökségi listáját 225 ember támogatta, 36 ember nem szerette – azaz az új elnökséget 86 százalékos aránnyal emelték pajzsra. (A választmány elnöki posztjára aspiráló Hiller István ezt az arányt is megugrotta, 243 voksa azt jelzi: a küldöttek 93 százaléka akarta őt.) Kunhalmi Ágnes erősen köszönte a küldötteknek, hogy az MSZP első női társelnöke lehet. És rögtön deklarálta, hogy megválasztásuk azt jelzi: egységes a 31 éves párt, és stabil, megbízható tárgyalópartnere lesz az együttműködésre készülő ellenzéknek. Aztán a társelnök múltat idézett, mondván: Magyarország akkor hozta az utolsó – meghatározó – jó döntést, amikor MSZP-s politikusok vezetésével belépett az Európai Unióba. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor ezt a döntést, és az Uniót övező közbizalmat próbálja roncsolni. De bármekkora is az EU elfogadottsága azt világosan látni kell, hogy az EU nem fogja megmenteni Orbán Viktortól Magyarországot, ezt csak a honi demokratikus kormányváltásra készülő erők tehetik meg. A frissen megválasztott társelnöknek viszont volt egy jó híre, mégpedig az, hogy az EU-t Magyarország mentheti meg: mégpedig úgy, hogy megszabadítja Orbán Viktortól. Így az európai közösség könnyebben menedzselhetné azt a folyamatot, amit sokan válságként azonosítanak, holott egy erőteljes átalakulás – aminek során az EU zölddé és szolidárissá válik. Ahogy – hangsúlyozta Kunhalmi Ágnes – az MSZP is szeretné, nem életlen, hogy idehaza ez a párt javasolta először az egységes uniós minimálbért, illetve az azonos színvonalat biztosító európai egészségügyi ellátást. De bárhogy is csikorognak az EU fogaskerekei az átalakulás folyamatában, a közösség még mindig rengeteget segít, az uniós források nélkül a NER oligarchiái által lerabolt közpénzekből számtalan fejlesztés nem valósulhatna meg, mondta az első női társelnök.

A három pillér

Magyarország helyzetét sokan, sokféleképp látják, de egy dolog biztos: a Fidesz eltüntette a köztársaságot, és ma Magyarországon önkényuralom van! Az MSZP feladata, hogy az új többség megteremtésével segítsen felszámolni ezt – összegezte a következő évek teendőjét Tóth Bertalan, miután az MSZP kongresszusa társelnökké választotta. Szerinte ma a hatalom a félelemre, az igazságtalanságra és a rombolásra épül – mert milyen világ az, ahol az emberek lassan egymás között sem mernek őszintén beszélni és a rendőrség hajnalban bárkit elvihet egy Facebook-bejegyzés miatt?  Hogy a félelem eltűnjön, mutatott rá Tóth Bertalan, nemcsak az elvek szintjén, de a mindennapokban is helyre kell állítani a jogállamot – és az MSZP azt akarja, hogy ez legyen az együttműködő ellenzék közös programjának első pillére. A második pillérnek az igazságtalanságok megszüntetését szánja a párt, amelyik egy olyan országot szeretne, ahol nem éhezik ötszázezer, és ahol mindenki hozzájut az egészségügyi ellátáshoz (mert most több százezer ember nem tud hova fordulni, ha baj van). Persze az sem fordulhat elő egy igazságosan működő országban, hogy több mint egymillió nyugdíjas havi járandósága van a megélhetési küszöb alatt, és ezeknek az idős embereknek rendre el kell dönteniük, hogy gyógyszert vesznek vagy élelmiszert. Az MSZP társelnöke szerint egyértelmű, hogy megélhetési és szociális válság felé sodródik az ország, és bele is süllyed, ha nincs kormányváltás. A hatalom lételeme a rombolás, az ellenzék harmadik pillérének így az építkezésnek kell lennie. Mert Tóth Bertalan szerint az elfogadhatatlan, hogy a holdudvar tagjai természetvédelmi területeket sajátítanak ki, gyarmatosítják a Balatont és a természetes vizeket. Olyan világot akarunk építeni, ahol szabadság van, jogbiztonság van, ahol a tanulás és a gyógyulás nem luxus, ahol az emberek odafigyelnek egymásra és van szolidaritás, összegzett az MSZP társelnöke.

Most egy lista

Emlékeztetőül: a két év tartott tisztújításon még sokkal szorosabb volt a verseny (akkor a társelnöki szisztéma még nem játszott) Tóth Bertalan a szavazatok 54 százalékát begyűjtve előzte be az elnökségért folytatott küzdelemben Mesterházy Attilát. (A vetélkedés hozadékaként akkor a Mesterházyt támogató Szakács Lászlót elnökhelyettessé, Szanyi Tibort pedig alelnökké emelte a kongresszus. (Előbbi Baranya megyei elnöke is volt az MSZP-nek, az országos tisztújítást megelőző helyi megmérettetésen csak a megyei küldöttek mintegy negyede szavazott újrázására, így Baranyának új elnöke van. Szanyi pedig azóta kilépett az MSZP-ből.)  Idén a zárt listás szavazás kompromisszumokra/ellensúlyozásra nem adott lehetőséget, ugyanis a jelölő bizottság a fokozódó járványhelyzetre tekintettel úgy döntött: online kongresszusra van szükség. A voksolás egyszerűsítése érdekében a grémium arra jutott, hogy egy szavazással kell dönteni a mintegy 15 elnökségi tagról. Mesterházy Attila úgy ítélte meg, ez a szisztéma hátrányosan érinti, így elállt a jelöltségtől (azaz nem adott le listát), illetve más indulók pedig nem szabályos lajstromot nyújtottak be. Ennek következtében a küldöttek Tóth és Kunhalmi társelnök-jelöltekről és csapatukról szavaztak. (A zárt listás szavazás nem ritkaság a párt történetében, legutóbb az európai parlamenti képviselőjelölti listáról vagy számos esetben a megyei névsorokról is így döntött a kongresszus.) Mesterházy viszont többek között azzal indokolta visszalépését, hogy korábban a kongresszuson soha nem alkalmazták ezt a módszert. A szavazati arányokból mindenesetre nem úgy tűnik, hogy sok lett volna a protestszavazat, még akkor sem lett volna érdemi változás, ha Pest megye (lásd: keretes íráunkat) jelen van.

Elővágás

A kongresszust megelőzően súlyos szabálytalanságokat tárt fel az MSZP etikai bizottság Pest megyében. A többek között az összes megye képviselőjét is tömörítő testület szabálytalannak ítélte számos alapszervezet működését, és a visszáságok kiterjedtsége miatt azt javasolta az elnökségnek:  döntsön a megye teljes újjászervezéséről. Így lett, a megye összes alapszervezetét feloszlatták (a tagok megőrizhették párttagságukat). Ennek viszont az lett a következménye, hogy Pest megye – amely a főváros után a második legtöbb kongresszusi küldöttet (összesen 29-et) állítja – nem küldhetett résztvevőket az országos tisztújításra. Mesterházy Attila az aktust úgy értékelte, hogy ezzel az ő támogatói bázisát gyengítették, az elnökség szerint viszont annyira kaotikus volt a megyei helyzet (fiktív működést mutató szervezetek, fiktív tagság), hogy semmilyen valós következtetést nem lehet levonni az erőviszonyokra nézve.

Sör elvitelre és előrehozott programok: túlélésüket tervezik a vendéglátóhelyek, amelynek az éjszaka jelentette az életet

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.09.19. 14:54

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A vendéglátóhelyek nagy részének a forgalma 11 és hajnali 2 között realizálódik, ezért a 11 órás kötelező bezárás miatt sok bevételtől esik el a tavasszal már megroppant ágazat.
Hétfőtől nemcsak a szórakozóhelyeknek kell bezárniuk este 11 órakor, hanem a vendéglátóhelyeknek is. A járványügyi intézkedések tehát újra próbára teszik majd a vendéglátósokat, miután tavasszal már hónapokra be kellett zárniuk. Ez különösen a VII. kerületi bulinegyedet sújtja, ahol az új csendrendelet értelmében csak azok a helyek kaphattak engedélyt az éjféli utáni nyitva tartásra, amelyek eleget tettek a plusz kiadásokkal is járó kritériumoknak. A 24.hu vendéglátóhelyeket kérdezett arról, hogy mit jelent nekik az új szabályozás.  Papp László, a Madách téri Központ társtulajdonosa közölte, hogy ők is a Magyar Közlönyben pénteken megjelent kormányrendeletből tudták meg, hogy a vendéglátóhelyekre is vonatkozik az intézkedés, de nem érte őket váratlanul. Úgy fogalmazott, hogy küzdenek tovább a túlélésért, mint ahogy az elmúlt fél évben is tették, ezt a legújabb korlátozást már vállrándítással vették csak tudomásul.  
– A vendéglátóhelyek nagy részének a forgalma 11 és hajnali 2 között realizálódik, tehát ez nagy csapás, de már a sokadik, ezért úgy vagyunk vele, hogy alkalmazkodunk, aztán reménykedünk

– mondta.

Hozzátette, hogy valószínűleg korábbra, teszik majd a programokat, amik 7-től 11-ig tartanak majd. A Tűzoltó utcai Élesztőház tulajdonosa, Tóth Imre abban reménykedett, hogy a szabály csak a szórakozóhelyekre fog vonatkozni.
– Röviden azt tudom mondani erre, hogy tragikus: gyorsan megnéztük az adatokat, és a forgalmunkból pont 11 után jön a haszon rész. Jellemzően a vendégeink 9 körül ülnek be hozzánk, előtte nem számottevő a forgalom, aminek nagy része 9 és 1 között generálódik, szóval ez a rész nagyon fog hiányozni

– nyilatkozta.

Úgy vélekedett, hogy a legrosszabbtól azért még nem kell tartaniuk: 
– Mindig azt gondolom, hogy mindent túlélünk, és most is úgy vélem, hogy tönkremenni most sem fogunk, de ki kell találni egy-két túlélési stratégiát, mint például a végén elvitelre adni sört, illetve hasonlókon gondolkodunk

– tette hozzá.

A Madách téri Keksz étterem, de a helyszín miatt komoly forgalmat bonyolít este 11 után is, különösen hétvégén: 
– Mi még a szerencsésebbek közé tartozunk, mert a bevételünk nagyobb része 11 előtt keletkezik, de a 11-es zárás azt is jelenti, hogy már fél 11-kor utolsó kör van, és le kell húzni a rolót

– mondta Hidas Dávid üzletvezető.

Arra számít, hogy az új rendelet főleg a hétvégéket érinti majd, és ugyan a szórakozóhelyeknek nagyobb problémát jelent a határozat, ők is meg fogják érezni.
– A rendelettel most úgy számoltuk ki, hogy nagyjából pont egy embernek megfelelő munkaerő fog ezzel kiesni, ezért ki kell azt is számolni, hogy milyen megoldás lesz a legjobb, tehát új problémákkal kell megküzdeni

– magyarázta.

Mindhárman egyetértettek abban, hogy még mindig jobb a helyzet, mint tavasszal, amikor teljesen be kellett zárniuk, de így sem túl optimisták. Hidas Dávid azonban nehezményezte, hogy emiatt nagyon sok bevételtől elesnek a vendéglátóhelyek, és ezért nem kapnak semmilyen kompenzációt a másik oldalról.
– Nagy bajba kerül így a vendéglátás, és ilyenkor bármilyen segítség jól jönne, ami nem tudom, lesz-e, de tisztán látszik, hogy hosszú távon nem fenntartható ez, hiszen a budapesti vendéglátósok többségének az üzleti modellje a 11 utáni fogyasztásra épül

– jegyezte meg.

Papp László pedig azt kifogásolta, hogy más tömegrendezvényekkel szemben nem ilyen szigorúak a rendeletalkotók, a sportrendezvényeken például több ezer fős tömegeket látni.